Chapter 33

KEDVES OLVASÓK!

Higgyétek el, rettenetesen szégyellem magam, mert nem hoztam részt,

már egy jó ideje, de bármennyire is törekedtem, sajnos nem sikerült, nem tudtam időt

szakítani erre,de a jó hír, hogy visszatértem, és mostantól sűrűbben jönnek a fejezetek.

Nagyon hálás vagyok a 4800+ oldalmegtekintésért, el sem hittem, hogy tényleg ennyien

olvassátok a blogot, nagyon sokat jelent.
Ez a fejezet kicsit rövidebb, de ígérem kárpótlásként, a következő fejezet
extra hosszú lesz, tele izgalmakkal.

 Jó olvasást.

Ölel, L*

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

zene

Harry

Brook elment lefeküdni, én meg a fiúk mellé ledobtam magam a kanapéra. 

-Milyen volt a tegnap estétek?-kérdezte Niall. 

-Tökéletes.-feleltem egyszerűen.

Még mindig a hideg ráz, ha visszagondolok a tegnapra, ahogy megbabonázott. Lassan kezdett a szoba elcsendesedni, mikor  arra eszméltem fel, hogy egyedül ülök a kanapén, az idegölő sötétben. Feltápászkodtam, és karjaim kinyújtva, mint egy zombi utánzat haladtam előre a szerintem jó irányba, míg végül megtaláltam a kilincset, és befeküdtem az ágyba, a már édesen szuszogó lány mellé.

Álmomból az eszméletlen forróság ébresztett. Kinyitottam a szemem, és megpillantottam Brookot, ki a mellkasomon nyugtatta fejét, haja, mint egy védelmező sál, nyakam köré fonódva. Hosszú levegővételeit nyugtató volt hallgatni, nem mozdultam hiszen nem akartam felébreszteni, de ez az állapot, nem volt sokáig tűrhető, így óvatosan próbáltam lehámozni karjait a testemről, mire felébredt.

-Kelni kell?-nyöszörögte félkómásan. 

-Nem, csak megfulladok a hajadtól.-mondtam, és egy apró puszit nyomtam feje búbjára. 

Átgördült másik oldalára, magára húzta a takarót, majd nemsokára vissza is aludt. Egy ideig elmerengtem arcán, a tökéletes ajkain, ő magán. 

A rajongóink közül is sokan hasonlítottak rá, hosszú haj, tökéletes alkat, igéző szemek, de nekem ő kell. 

Akár kreol bőre, akár halvány, akár festett vagy természetes színű a haja, mindeféleképpen kell nekem. Volt benne valami vonzó, talán a mosolya, vagy az a csillingelő nevetés.. 

Próbáltam halkan kivonszolni magam a konyhába, ahol a többiek már a konyhapult körül sorakoztak egy-egy bögre élénkítő kávéért. 

Niall éppen két emberre elég tojásrántottával az ölében, a képernyőre tapasztotta a szemeit, és a nickelodeont nézte. Louis egy fakanállal hadonászott.. hogy lehet valaki ennyire élénk?

-Jóreggelt.-köszöntött az említett felhőtlen jókedvvel. 

-Mire föl örülsz ennyire?-érdeklődtem. 

-Hivatalosak vagyunk egy buliba este. Csak hírességek, semmi idegen.-magyarázott, mire csak bólintottam, jelezve tudomásul vettem a hallottakat. 

Örültem hogy nem kell olyan partiban részt vennünk, ahol mindenki rajtunk lóg, és teljesen lesokkolódik a látványtól, ha meglátja a One Direction tagjait. Nem egoizmusból mondom, de sokkal jobb a saját köreidben maradni,mint az alsóbb szinteken vándorolni. Nehéz, és ha bár lehet hogy a buli feszélyezettlenebb, akkor sem éri meg kockáztatni az egész estédet. 

Brook még aludt, így úgy döntöttem letusolok. 

Bevonultam a  fürdőbe és megengedtem a forró vizet. Ledobáltam a ruháim és beálltam a forró, simogató víz alá. Testem beleborzongott ahogy a víz egy-egy cseppje végigfolyt rajta. 

Brook

Reggel a nap vakító fényére ébredtem. óvatosan, hunyorgova nyitottam ki a szemem, majd a mellettem lévő helyet kémleltem, ami üres volt. Feltápászkodtam és a közös konyha felé cammogtam, ahol csak Niall volt, bármilyen meglepő is. 

-Szia.-öleltem meg. 

-Jól aludtál?-kérdezte mosolyogva.

-Persze és te? Harryt nem láttad amúgy?

-Jól..és zuhanyzik.

-Van egy ötletem.-nevettem fel, mire Niall furcsállóan pillantott rám. A csaphoz siettem és azt kinyitottam, mire fentről hangos kiabálást hallottam. Niall fetrengett a nevetéstől, tőlem nem különben, együtt ültünk a konyhapultnak dőlve, és hangosan nevettünk. 

-Ki a..-rontott be Harry a konyhába,egy egy habcsókkal felsőtestén, mire kezeim magam elé emelve, böktem Niall felé. -Niall.. ezt még nagyon megbánod.-mondta és visszasietett az emeletre. 

-Brook.. ez bosszút kíván.-nézett rám szúrós szemekkel majd végül magához ölelt.-Ja..este partyba megyünk.-jegyezte meg, mire felkaptam a fejem, és tágra nyílt szemekkel pislogtam rá. 

-Oké.-vontam végül vállat, majd Harry után battyogtam az emeletre. 

~*~

-Zayn.-kiabáltam, mire a pakisztáni srác, félig készen besietett szobámba.

Az óra számlapján a kismutató már a 7-est csapdosta. Gyorsan eltelt a napunk, igazából csak szórakoztunk itthon, ma nem mozdultunk ki, majd holnap. 

-Igen Bella?-kérdezte, mire jólesően elmosolyodtam. 

-Mit vegyek fel?-pillantottam rá, mire csak túrkálni kezdett a szekrényemben, majd a kezembe nyomott pár megfelelőnek vélt darabot és elindult kifelé. 

-Zayn.-szóltam utána. -Jól vagy?-kérdeztem. 

-Persze..-ült le ágyam szélére.-Jól vagyok, örülök hogy tudunk pihenni egy kicsit.

-Jól van, csak azt hittem valami baj van. Köszönöm.-Baj az van, hisz a hajam még nem tökéletes. Nincs mit.-nyomott puszit homlokomra, majd maga után behúzva az ajtót, kisétált.
Beálltam a zuhany alá, hajat mostam, amit utána hullámosra szárítottam, majd egy lazább sminket kreáltam arcomra, és belebújtam a hosszú vérvörös ruhába, amit Zayn válaszott. Akkor biztos elegánsabb buli lesz ez, ha így ki kell öltözni.
Felvettem a cipőmet, majd lassan, még szokva a magas sarkakat, kiballagtam a nappali felé. Harry Niallel beszélgetett, majd mikor észrevett, feltűnően végigmért. Ajkai elnyíltak, de nem mondott semmit. Örültem hogy ilyen reakciót tudok belőle kiváltani, örülök hogy még meglepetést tudok neki okozni. Mindannyian szmokingban voltak, Harry haja össze vissza kóborolt. Közelebb sietett, majd magához húzva szenvedélyesen megcsókolt. 

Ujjainkat összefonva még egyszer végigmért, mikor már kezdtem kicsit kínosan érezni magam.

-Eszméletlenül nézel ki ma este, nem mintha máskor nem néznél ki úgy, de ma hihetetlenül gyönyörű vagy.-suttogta lágyan, és kezét, derekamra csúsztatta.

Lesétáltunk a hotel elé, ahol egy hatalmas fekete limuzin fogadott minket. Louis kinyitotta az ajtót, és elsőként hagytak beszállni, majd utánam egyesével befurakodtak. Zene lejátszó volt a limuzinban, ami már megadta az alaphangulatot, és pezsgőt is hűtöttek be, úgyhogy ez az este nagyon jónak ígérkezik. Koccintottunk a srácokkal, majd Louis felpattant tósztot mondani. 

-Hölgyeim és Uraim!-köszörülte meg a torkát-Nagyon örülök, hogy veletek élhetem át ezeket a pillanatokat, és Brook.. köszöntünk a mi bandánkban, innentől örökre hozzánk tartozol. Harry becsüld meg ezt a lányt, nagyon vigyázz rá, Niall te meg ne csámcsogj mikor beszélek.-üvöltötte, mire mindannyian nevetni kezdtünk. 

15 perc múlva megérkeztünk a helyszínre, ahol már rengetegen gyülekeztek, és a rengeteg alatt, hatalmas, orbitálisan nagy tömeget értek. Sok rajongó ácsorgott a klub előtt, hátha elcsíphett egy-egy autogrammot kedvencétől, de azért a fotósok sem hiányzotak. A srácok szálltak ki először, majd a végén Harry az ajtóhoz lépve segített ki a kocsiból. A vakuk csak villogtak, a srácok pózoltak, velem együtt. Aláírtam pár cetlit, majd bementem és ott vártam meg a srácokat.  

5 perc múlva mind utolértek, és együtt leadtuk a kabátjainkat, majd befelé indultunk. A teremben gyönyörű volt a díszítés, tele volt nyüzsgő pincérekkel, és nagyobbnál nagyobb sztárokkal. A srácok mindenkivel kezet fogtak, akit csak ismertek, majd én is megtaláltam a saját társaságom, Selena Gomeznél. 

-Selena?-kérdeztem.

-Ezt nem hiszem el.. Brook? Jézusom de rég láttalak..-sóhajtott majd magához szorított. 

-Mióta is? 10 éve talán.-nevettem. 

-Nagyon rég volt, még a mai napig emlékszem minden pillanatra. 

-Sel gyere már.-kiabáltam újdonsült barátnőmnek. Először féltem hogy ilyen távol leszek anyáéktól, itt Londonban, egy táborban, de végül örültem hogy elküldtek ide, hiszen sosem ismerhettem volna meg Selenát. Minden délután együtt játszottunk és úsztunk a medencében, még egy barátság táncot is csináltunk.

-Meg vagy.-kiáltott Selena, miközben a hátamra ugrott, és kacagva pillantott körbe. 

Bár még csak 2 napja ismerem, azt hiszem Selena nagyon aranyos lány. 

-A barátság táncunk.-nevettem fel hangosan, amihez ő is csatlakozott. 

-Igen.. Rázd rázd, körbe körbe, a legjobb barátnődet ölelve. Forogj, ugorj, táncolj vele, mert őt a legjobban szereted. Ő a legjobb barátnőm, sosem lesz már másé Ő.-énekelt kislányosan, mire csak elmosolyodtam. Milyen rég volt. 

Persze Selena, nagy sztár lett, és nem találkoztunk onnantól kezdve sajnos soha többé, de még tarottuk a kapcsolatot, ha néha időnk megengedte. 

-Hogy kerülsz te ide?-kérdezte. 

-A barátommal jöttem, meg gondolom hallottad a táncos karriert, a versenyt amt megnyertem, meg mostanában mondelkedni kezdtem. 

-Ki a barátod?-kérdezte szemöldökhuzogatva.

-Harry.-mutattam a bongyorra, mire Ő széles mosolyra húzta ajkait. Gratulált nekünk, és azt mondta hogy nagyon egymáshoz illünk, ami remélem tényleg így van. 

Chapter 32

KEDVES OLVASÓK!

 Viszonylag régen hoztam részt, de itt szeretnék bocsánatot kérni, mert sajnos nagyon

sok dolgom volt, de meghoztam az új részt, és szeretném megköszönni a sok feliratkozót

és nem mellesleg a rengeteg megtekintést. Másrészt, az utóbbi a napokban elég sokszor

cserélődött az oldal dizájnja, és a mostani egyelőre végleges. Nagyon büszke vagyok rá, amellett,

hogy nem annyira jó, mint más oldalaknak, de én csináltam, saját kezűleg. Remélem elnyeri a tetszéseteket.Nem fecsegek tovább, jó olvasást.

Ölel L*

 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

  

 zene

A srácokkal, a nagy békülés után leültünk tévézni, és rengeteg akciófilmet néztünk meg, beleértve a Mátrixot és a James Bond 2 részét,amit eleinte még élveztem is, de már a sokadik film után eluntam magam, így beballagtam a szobámba, és felvettem egy kicsit melegebb öltözetet, majd sétálni indultam, a már hűvösebb, gyönyörű Francia fővárosba. A táj, a látványosságok, minden apró részlet lenyűgöző volt. Ahogy a szerelmes párok sétáltak egymásba karolva, és bőszen falták egymás ajkait, azt kívántam, Harrynek bárcsak én lennék a legfontosabb, és nem más emberekkel, és dolgokkal kéne versenyeznem. Kicsit elhanyagolva érzem magam, most is kibékültünk, és leültünk tévézni. Én nem ilyen vagyok, nem vagyok olyan, aki valaki miatt maga alatt van. Brook szedd össze magad. Ahogy sétáltam elmerengtem az emberek arckifejezésein, ahogy másokat fürkésznek, ahogy rohannak, a már kihalt, szürke utcákon.
Mélyen beszívtam a friss levegőt, majd meggyújtottam egy szál cigit. Lehet hogy rossz, sőt biztosan az, de mostanában, rá vagyok kényszerülve, hogy elszívjak egyet-egyet, nem azért mert olyan rossz életem van. Igen sokat panaszkodom, igen.. nekem is fájnak dolgok, de soha életemben nem volt ilyen, mindig belevaló voltam, nem féltem lépni, nem változtam ennyit egy srácért. Sosem szerettem még ennyire senkit mint Harryt.
-Brook.. Brook.-hallottam az ismerős dörmögő hangot, hátam mögül, és megláttam Harryt aki mögöttem loholt. Gyorsan eltapostam a cigit és megszólaltam.
-Mit csinálsz Harry?-simítottam meg arcát,miközben a homlokát enyémnek döntötte.
Forró, ziláló leheletét éreztem a nyakamon, majd arcom a tenyerei közé fogta.
-Azt mondták, megéri azután futni, akit szeretsz.-lihegte, mire elpirultam.
-És engem szeretsz?-kérdeztem remegő hangon.
-Az életemnél is jobban.-suttogta, majd közelebb húzott és megcsókolt. Ez a csókja más volt mint mindegyik azelőtt, ebben benne volt minden. Egyre közelebb húzott, azt akartam hogy testünk eggyé olvadjon, hogy egy mm se válasszon el minket egymáshoz. Közel akartam tudni magamhoz, közelebb mint valaha.
-Szeretlek.-nyögte halkan, mikor eltávolodott tőlem, és szorosan megölelt.
-Én is szeretlek Harry.-suttogtam a szájába, majd karjai közé fúrtam magam, és szorosan bújtam mellkasába.
-Menjünk, mert ha itt állunk egy helyben megfázol.-terítette hátamra szürke kapucnis pulcsiját, melynek mélyen beszívtam illatát. Kezét enyémre kulcsolta, és így ballagtunk tovább az elhagyatott utcákon.
-Várj itt.-mondta és elszaladt.
Most hova ment? Ötletem sem volt mire készül, hogy mit akarhat, hogy hova szaladt. 2 percig forogtam körbe és körbe, hogy megtaláljam tekintetemmel,de egyszer csak előttem termett egy nagy csokor rózsával.
-Jézusom, köszönöm Harry.. ez gyönyörű.-pirultam el, és vettem el az óriási csokrot. -Miért költesz rám?-kérdeztem.
-Mert rád megéri költeni, mert szeretlek. Minden pénznél értékesebb vagy nekem.-mondta és átkarolta a derekamat, majd az Eiffel torony irányába mentünk. Már vagy este 7 óra lehetett, mire odaértünk. Elámultam, a torony kivilágítva még gyönyörűbb volt, mint valaha is láttam. Sokszor jártam már itt, de ilyen jól még sosem éreztem magam közben, lehet hogy azért mert nem volt itt az, akit szerettem, aki a legfontosabb volt nekem.
Harry kézen fogott és maga után húzott egy liftbe, majd benyomkodta a gombokat, és már indultunk is felfelé. A liftben végig arcom fürkészte, melyre hihetetlen boldogság ült ki. Régen éreztem ilyen jól magam vele, és remélem, ilyen marad a kapcsolatunk továbbra is és nem veszekszünk többet. Nekem is nehéz volt ez az időszak, amíg távol voltam tőle, és nem akarom hogy elszakítson a barátaimtól. A lift csilingelő hangja ébresztett gondolatmenetemből.
Kiszálltunk a liftből, és a korlátok felé mentünk. Az Eiffel torony tetején álltunk, én a korlátnak támaszkodtam, míg Harry a derekamat átölelve mögöttem, állát vállamra támasztva.
-Ez életem legszebb estéje.-suttogta fülembe, mire enyhén megborzongtam.
-Én sem panaszkodhatok.-nyomtam gyors puszit ajkaira.
Még egy ideig a torony tetején tartózkodtunk és élveztük egymás társaságát, majd elindultunk visszafelé.
-Kibéreltem éjjelre a fürdőt, az egész a mienk. Lejössz velem?-kérdezte a nyakamba suttogva.
-Ellen tudok neked állni?-kérdeztem.
20 perc séta után visszaértünk a hotelhez, majd egyenesen a szobába mentünk ahol fürdőruhára váltottunk. Louist kivéve mindenki furcsállóan pillantott ránk.
-Jó szórakozást.-húzogatta Louis a szemöldökét, mikor kiléptünk az ajtón.
Harry kézen fogott, és úgy vezetett le az élményfürdőbe. Mikor beléptünk, elámultam, az állam a padlót csapkodta.
-Tetszik?-kérdezte Harry, miközben levette a pólóját, és tekintetem átvándorolt kidolgozott felsőtestére.
-Igen..imádom.-nyomtam puszit ajkaira.
Mire levetkőztem, ő már a jacuzziban áztatta magát. Végig vizslatta testem minden porcikáját, majd megnyalta alsó ajkát. Bementem hozzá a forró "kádba", és szorsan mellé ültem. Fejemet vállra hajtottam, amit apró puszikkal hintett be, míg nagy tenyerét combomon nyugtatta.
Megfogta a csípőm és az ölébe húzott, magával szemben. Forrt a vérem, szívem hevesebben dobogott. Gyorsult a levegővételem.
Vad csókcsatába kezdtünk, keze bejárta testem minden egyes szegletét. Nyakát puszilgattam, mire halk, jóleső nyögés hagyta el a száját. A melltartómmal kezdett babrálni, de nemes egyszerűséggel csak kikötötte annak pántját.Bájaimat fedő textil már semmit nem ért,így ösztönösen magam elé kaptam a karjaim, amiket másodperceken belül lefejtett rólam.
-Gyönyörű vagy.-suttogta, és tovább puszilgatott.

 ~*~

Harry

Reggel a jacuzziban ébredtem. Brook még édesen szuszogott mellkasomon. Csupasz teste gyönyörű volt, a puszta látványa is megőrjített. Ez volt életem legszebb estéje. Ahogy hozzám ért, ahogy csókolt, ahogy megéritette a testem, még mindig beleremegek.  Örülök, hogy kibékültünk, eszeveszetten boldog vagyok, mert már hiányzott, nem a testi kapcsolat, hanem az hogy valaki tiszta szívből szeressen, valaki olyan akit én is szerethetek, és Brook az a személy, akiért az életem is feláldoznám. Nem mutatom ki azt hogy mennyire szeretem, mert mindig egy macsó voltam, de még sosem voltam ennyire szerelmes. Lassan végigsimítottam arcán és egy apró puszit nyomtam rá.
-Jó reggel szépség.-suttogtam fülébe, mire csak egy szájra puszit kaptam.
-Neked is.-válaszolt végül.
-Fel kéne menni, gyanús lesz hogy hol vagyunk ilyen sokáig.
-Rendben.-nyúlt ki egy törölközőért, és magára csavarta, és felöltözött, majd én is ugyanígy cselekedtem.
Kezem övére kulcsoltam és így vánszorogtunk fel a hotel szobába. Mikor beléptünk, mindenki ébren volt, és szemöldök vonogatva néztek ránk.
-Hol voltatok egész éjjel? Kincset kerestetek?-kérdezte Louis.
-Igen, képzeld tényleg ezt tettük.Miért te mire gondoltál?-kérdezte Brook.
-Hát..lett volna jobb tippem.
-Hát.. akkor azt a nagyon jó tippet, tartsd meg magadnak.-kacsintott Brook és a szobája felé indult.

Brook

A szobámba indultam. A kipakolatlan bőröndöm, még mindig a szoba közepén hevert, amiben sikeresen fejre is estem.
-Anyád.-suttogtam, miközben feltápászkodtam.
Visszamentem a srácokhoz, mert eszembe jutott egy kiváló ötlet.
-Melyik nap van itt dolgotok?-kérdeztem nem feltűnően.
-1 hétig itt vagyunk szabadon, semmi dolgunk.-válaszolták.
Visszamentem a szobámba és azonnal Pault tárcsáztam. Remek lehetőség lenne, és ki kellene használni hogy a srácok is pihenhessenek.
-Halo, Paul Higgins.-szólt bele a kedvenc menedzserem.
-Szia Paul itt Brook. Lenne egy kérdésem. Mivel a srácok egy hétig párizsban, csak lazsálnak, elvihetem őket valahova "nyaralni", persze úgy hogy vissza érünk a koncertre?-kérdeztem Pault.
Egy ideig nem válaszolt senki, azt hittem megszakadt a vonal, de végül meghallottam Paul dörmögő hangját.
-Rendben, de vigyázz rájuk. Hova mennétek?
-Én személy szerint Miamit gondoltam.-válaszoltam lelkesen.
-Rendben, mindjárt foglalok nektek jegyet, mert a magángép, most nem tud vinni titeket. 5-kor indul egy gép, megfelel?-kérdeztePaul.
-Persze.. imádlak, köszönjük.-mondtam, majd gyorsan elköszöntem és kinyomtam a hívást.
Sikítozva rohantam ki a nappaliba, és a kanapén kezdtem ugrálni.
-Mi az kijött egy új limitált kiadású táska?-kérdezte Zayn szemét forgatva, mire csak kinyújtottam a nyelvem.
-Üljetek le mind.-kiabáltam.
Mindenki helyet foglalt én pedig előhalásztam valahonnan egy térképet.
-Na most fiúk. A bekarikázott helyek azokat a városokat és roszágokat jelölik, ahol a turné folyik.
-Igen, ezt tudjuk.
-Remélem nem bánjátok ha beiktatunk még egyet.-mondtam és kíváncsian vártam a választ.
-Nem..dehogy.. mondd már mi lesz az.
-Nagyon meleg van, strand, csajok, bulik..-kezdtem.
-Brook a lényeget.-kiabált Niall.
A tollammal a térképen bekarikáztam Miamit, mire mind közelebb jöttek.
-Nagyon humoros vagy ma. -ment vissza a kanapéra Liam.
Megcsörrent a telefonom, amin Paul neve villogott. Azonnal felvettem és kihangosítottam.
-Megvannak a jegyek. Jó utat srácok.-mondta, mire az összes srácnak tátva maradt a szája.
-Miamiba megyünk.-ugrált végül Louis, majd szorosan megához ölelt, mögötte a többiekkel. El sem hittem mennyire örültek, az arcuk csak úgy sugárzott a boldogságtól.
-Ezt ki intézte?-kérdezte Harry.
-Én, szerény jómagam.-válaszoltam, mire csak megcsókolt.
-Nem csak gyönyörű vagy, hanem még okos is.-mondta és még egy puszit kaptam ajkaimra.

~*~

A srácok nagyban pakoltak,én pedig irányítottam őket, mivel a bőröndöm már eleve indulásra készen állt. Segítettem hajtogatni, meg kivasalni pár dolgot, majd míg ők pakolásztak, összedobtam egy jó nagy adag spagettit. 

-Ebéd.-ordítottam, mire mindenki a konyhába ballagott, persze ha Niall részéről, lehet a loholást ballagásnak nevezni.

Mindenkinek szedtem a tésztából, s mind jóízűen falatozni kedztek, Niall már a 4. tányérnál járt, mikor én még egy félnél se. 

Mire végeztünk az egész tál kiürült, én pedig mentem mosogatni, a srácokat meg a szobájukba tereltem pakolni. Éppen a tálakat mostam, mire két ölelő kart éreztem a derekamon. Kezem habos volt, így ujjammal az orrához értem, amin ennek következtében egy kis habcsók keletkezett. 

-Mit csinálsz?-kérdezte suttogva.

-Vajon? Olvasok.-nevettem fel, és egy puszit nyomtam az arcára.

-Gyönyörű vagy mikor olvasol.-mosolyodott el, mire elpirultam. -Elpirultál.-nevetett.

-Nem is, csak mikor melegem van, kipirulok.-húztam a szám, egy elég gyatra kifogással. 

-Miért tagadod? Tök aranyos.-nevetett majd megpuszilt.

Én befejeztem a mosogatást, majd a srácokkal kihordtuk a bőröndöket az ajtóhoz amiket később Bob-a söfőr-le is vitt, majd a fennmaradó időben tévéztünk és beszélgettünk.

6-kor elindultunk a reptérre. Én sokszor voltam már Miamiban, elég sok barátom van ott, de ezt a srácok nem tudják. Nagyon izgatottak voltak, már nagyon várták hogy megérkezzünk.
-Ott vagyunk már?-kérdezte Liam.
-Nem még.-húztam a számat.
30 perc alatt kiértünk a repülőtérre, ami egyszerűen lélegzetelállítóan nézett ki, becsekkoltunk majd beszálltunk a gépbe és nemsokára fel is szálltunk. Sajnos nem kaptunk egymás mellett helyet, mellettem egy idős bácsi ült. Nagyon idegesnek tűnt, és szomorúnak.
-Tudok valamiben segíteni?-fordultam hozzá.
-Csak aggódom az unokámért, mert velem kéne hogy utazzon. Még csak 8 éves, és valami Zack Malikkal ül 5 sorral ezelőtt. Kicsit féltem őt.
-Úgy érti Zayn Malikkal, mert ha igen, szívesen helyet cserélek az unokájával, mert Zayn a barátom.-mondtam, mire a bácsi csak hevesen bólogatott. Felvettem a csomagom és átballagtam a kijelölt sorhoz, majd megálltam és Zaynre pillantottam.
-Pont a kislány nagypapája mellett ülök és helyet kéne cserélnünk.-mondtam mire Zayn felállt és elindult. -Nem te hanem a kislány.-csaptam a homlokomra, mire Zayn kínosan felnevetett.
-Tudom..csak felfedezőkörútra indultam.-mekegte.
-Ugye tudod hogy rettenetesen hazudsz?-kérdeztem szemöldök felvonva.
Lehuppantam Zayn mellé, és beszélgetni kezdtünk. Megköszönte hogy elintéztem az utazást, nagyon boldog volt. Sokáig beszélgettünk és megvártuk a "vacsorát", majd Zayn vállára hajtottam a fejem és elbóbiskoltam.

-Bella ébredj, leszállunk.-hallottam meg Zayn hangját.
Kinyújtózkodtam, majd Zayn felé fordultam.
-Miért hívsz mindig Bellának?-kérdeztem tőle érdeklődően. Ez mindig is kikívánkozott belőlem, pusztán csak mert érdekel.
-Hát..szeretem az olasz nyelvet, és ott mindig azt mondják hogy Ciao Bella. A Bellát a kedves és gyönyörű lányokra értik, és mindkét tulajdonság jellemző rád, így kaptad a neved. De remélem nem zavar.-mondta mosolyogva.
-Dehogy zavar, csak kíváncsi voltam.
Harry a pasim ugyebár, de utána Zayn áll hozzám a legközelebb. Már az első pillanattól kezdve nagyon szimpatikus volt, maga a személyisége és a rossz fiús stílusa. Mikor elmondta nekem a problémáját az első vagy második napon, teljesen megbíztunk egymásban, és most már mindent tudunk egymásról, és mindig a másik mellett állunk.. nem csak a bajban, hanem mindig.
Halk puffannásra lettem figyelmes, ami azt jelezte hogy leszálltunk. A repülőből a nagy tömeg miatt elég lassan jutottunk ki. Megvártuk egymást a fiúkkal, majd körülbelül utolsónak léptünk ki a szerkezetből.
Este 6 óra volt, körülbelül 3 óra lehet az eltolódás Párizs és Miami közt. Még mindig nagyon meleg volt, így mindenki levette a dzsekijét, és így haladtunk be a reptérre. Elvettük a csomagjainkat, amiket kifelé átvizsgáltak, majd miután mindenki átesett ezen procedúrán 2 taxival a hotelbe mentünk. Harryvel és Louissal utaztam, beszélgettünk az út alatt, ők végig bohóckodtak, majd 20 perc múlva megérkeztünk az 5 csillagos luxus hotelhez. Besiettünk,és kivettünk egy lakosztályt, amiben mindannyian elférünk, majd a lifthez mentünk.
Elég kómás voltam, azt hittem ott állva elalszom, és ezen a lift altató dallama sem segített. A lift falának dőltem, csukott szemmel.
-Felértünk már?-kérdeztem nyűgösen.
-Még el sem indultunk.-válaszolt Liam.
Fejem a mellettem álló vállára hajtottam, teljesen mindegy volt ki az illető. Végre hallottam a csilingelő hangot, ami jelezte hogy elindul a lift. Innen már csak nincs olyan messze az ágy.
Kiléptünk a liftből és jobbra indultunk. Félig csukott szemmel követtem a srácokat, akik hirtelen megálltak egy ajtónál, én pedig tovább mentem.
-Brook.. ez a szoba.-szólt utánam Louis nevetve.
-Tudom.. csak..mindegy.-mondtam, már erőm se volt túlságosan válaszolni. Csak azt nem értem, hogy 10 perce még jól voltam, most meg már esem össze olyan kótyagos vagyok. Kiosztottuk a szobákat, majd miután megtaláltam sajátom, szó szerint beestem az ágyamba és azonnal álomra hajtottam a fejem.