Chapter 25

Csajok, úgy látszik készíthetitek a zsebkendőiteket, mert az eddig látottakból nagy sírás-rívás lesz. Úgy tűnik a hőn szeretett fiú bandánk üdvöskéje, megtalálta végre az igazi szerelmet. Harry Styles nagyon boldognak és kiegyensúlyozottnak tűnik új barátnője mellett, aki, fontos megemlíteni hogy egy idős az énekes sráccal. 
Brook J.Johnson a híres táncosnő eléggé felkapott lett a modellügynökségeknél, verseny folyik a cégek közt az időpontokért. Reméljük göndör sztárunknak nem lesz féltékenységi rohama és nem esik bele abba a hibába, mint anno. 
Mi, személyszerint sok boldogságot kívánunk nekik, de ha jobban megfigyeljük Harry kapcsolatait, egyik sem volt túl hosszú életű. Vajon ez kivétel lesz? A twitter már zsong a Styles fanoktól, akik csak úgy gyártják a csoportokat, We love Barry, DOWN with Barry.. melyik csapatnak lesz több tagja? 
Addig is, míg várakozunk az eredményekre, ez a sztárpár kapta a legtöbb szavazatot, így ők a hónap párja. Gratulálunk nektek Barry.. Ja és Harry, reméljük rekordot döntesz. -olvastam a cikket Eleanor mellett a repülőn.

Azonnal a mobilomon kezdtem pötyögni Harrynek.
"Olvasd el a TenPix-et"-írtam neki, majd zsebembe süllyesztettem az említett kütyüt.
Eleanor mellettem ült és egy könyvet olvasott, de nem igazán köthette le, mert inkább az embereket bámulta, vagy vicceket mondott nekem.
-Minden rendben csajszi?-kérdezte.
-Hát.. remélem. Elolvastam ezt a cikket-böktem rá- és nem tudom, én szeretem Harryt, de remélem ezek a pletykák nem mennek a kapcsolatunk rovására.-mondtam neki.
-Figyelj, mi is így kezdtük Louval, és még mindig együtt vagyunk, és eszünk ágában sincs szakítani.. sőt, egyre jobban egymásba szeretünk.-mondta édesen, mire csak elmosolyodtam.
Megbeszéltük a programot, a teendőinket, majd nem sokára landolt a gép. Körülbelül 1 óra volt az út, mivel az úticél elég közel volt, így gyorsan lekászálódtunk a gépről és a hotelbe mentünk.
Azonnal fürdőruhát vettünk, majd indultunk is le a tengerpartra, ahol csak lubickoltunk, rengeteget beszélgettünk és nevettünk, majd még annál többet is napoztunk.
A napot hatalmas árnyék takarta el, mire mindketten az éktelenkedő tárgy irányába néztünk és két srácot pillantottunk meg.

Eleanorra pillantottam, aki csak meresztgette szemeit. Ezek szerint akkor még jó a látásom, és tényleg két atom helyes srác állt előttünk.. Állj, miket beszélek, nekem barátom van. Ő 100x helyesebb náluk.
-Nee..ezt nem hiszem el, te vagy Eleanor Calder te meg Brook J.Johnson.. istenem, tesó ma van a szerencsenapunk.-mondta az egyik és lepacsiztak.

-Bocs az udvariatlanságért, én Jason McCartney vagyok Ő pedig Chuck Lenmark.
-Szaisztok. Brook-nyújtottam kezem, majd engem követett Eleanor is.
-Nem zavarunk? Ha igen elmegyünk.-mosolyogtak kedvesen, mi pedig csak bólintottunk. Miért ne maradhatnának?
-Mi járatban erre srácok?-kérdeztem tőlük.
-Csak lazulgatunk, meg most jöttük mrg Londonból.. isten idő van itt. És ti? Hol hagytátok azt a két.. srácot?-mondta kis szünettel.
-Ma csajos nap van, így őket New Yorkban hagytuk.-mesélte Eleanor.
Az egész napot ezzel a két idiótával töltöttük. Nem normálisak, nagyon betegek. Jason egyszer felrakott egy óriás rózsaszín nyuszi fejet, és bement másokhoz az öltözőbe és halálra ijesztette őket. Már a biztonságiak akarták kivinni, de Eleanor és én meggyőztük hogy ne tegye, mert velünk van.
-Mi a programotok délutánra? És estére?-kérdezte Chuck.
-Hát..vásárlás minden mennyiségben.. és utána disco vagy vacsi?-pillantott rám El.
-Is-is. Minden belefér ma.-kacsintottam rá.
-Van kedvetek velünk tölteni az estét?-kérdezték.-Persze mint csak barátok.-tette hozzá Jason.
-Miért ne?
Megbeszéltük hol találkozunk, mi pedig elindultunk vásárolni Eleanorral.
Minden boltba bementünk, próbáltuk egy csomó ruhát, majd mind meg is vettük.
Bementünk a körmöshöz is, és ugyanolyan színű és mintájú körmöket tetettünk fel. Hiányzott már egy ilyen nap. Csináltunk egy csomó fényképet, ittunk egy-egy koktélt, majd a hotelbe érve tapasztaltuk, hogy több száz fotós vár minket az ajtó előtt.

-Mi van Harryvel? Miért hagyták ott a fiúkat? Leisszák magukat este? Hol fognak bulizni? Új pasikkal vannak?
-Nem igaz hogy 1 nap nyugtunk sincs.-sóhajtottam, mikor beléptünk a szobánkba.
30 perc múlva találkozunk a srácokkal a hotel előtt, ami nem túl szerencsés, de már nincs mit tenni.
Mindketten letusoltunk, majd előbb megvártam mit vesz fel Eleanor. Farmert vett fel magassarkúval és egy rövid kis toppot blézerrel.

Így, a látottak alapján egy feketet, szűk, szaggatott farmert vettem, egy világoskék inggel, egy nyaklánccal és egy feketet köves magassarkúval.
Kézenfogva lesétáltunk a hotel elé, és a srácokat egy egy öleléssel köszöntöttük, majd bele karoltunk egyikükbe és így mentünk vacsizni, persze az összes újságíró követett minket.
Egy híres étterembe mentünk, ahol kifejezetten jó a kiszolgálás, és isteniek a fogások.
Én Eleanor mellett ültem, és kellemes hangulatba, beszélgetve megvacsoráztunk, majd a fiúk segítségét kérve, klubbot választottunk és arra vettük az irányt.
A klub, hatalmas volt, két emeletes. Nagyon jól nézett ki kívülről. Nem tétovázva, azonnal bementünk és a pult felé rángattuk a srácokat, és bedöntöttünk egy kezdő italt, majd a táncparkettre siettünk. Rengeteget táncoltunk, inkább Eleanorral, a srácok útközben becserkésztek két csajt, és elmentek velük foglalkozni.  Nagyon jól éreztük magunkat, rengeteget vedeltünk, és rengeteg pasival táncoltunk, de az ésszerű kereteken belül, mivel mindkettőnknek barátja van. Mi voltunk a középpont, mi álltunk egy hatalmas kör közepén, körülöttünk megszámolhatatlanul sok srác, és mind tapsoltak, füttyögtek, mi meg Eleanorral egyre csak táncoltunk.
Sámtalan vodkát ittam, tequilát, whiskeyt és a többire már nem emlékszem.

Reggel egy kocsiban (?) ébredtünk. El feje a padlón lába az ülésen, én pedig pont fordított helyzetben.
-El..Eleanor, rángattam fel, mire kinyitotta szemeit.
-Hol vagyunk?-nyöszörögte.
-Fingom sincs.-mondtam. Kiszálltunk a kocsiból.. és ott voltunk a puszta közepén.
Tökre a "Lost" című film főszereplőjének éreztem magam, ötletünk sem volt hol vagyunk.
Csak ez a kocsi volt velünk..és a mobilunk.
Azonnal benyomkodtam a GPS-em, és rákerestem az útvonalra.
-Hál' isten.. áldja az isten a modern technikát.
Beindítottam a kocsit.. mivel egyikünknek sincs jogsija, és El elég szörnyen fest, így én vezettem a hotelig, ami elég messze volt a kiindulóponttól.
-Hogy kerültünk mi oda?-pillantottam Eleanorra.
-Úgy nézek ki, mint aki tudja?-vonta fel szemöldökét mire csak felnevettem.
Sajnos El ma már indul is párizsba így én is visszatérek az 5 jómadárhoz.
Mikor a hotelbe értünk, mindketten lepihentünk és letusoltunk, majd egy hirtelen ötletem támadt.
Ha megérkeztem New Yorkba, csináltatok egy új tetoválást, és más tudom is mit.
Nem tudom, mi alapján, miért ötlött ez a gondolat, de csak úgy szívem szúrt..
Talán egy jelkép lesz, talán valami maradandó ami megmarad a mostani életemből, egy szimbólum, mely jelképezi az idetartozásom, életem legjobb részét.

-Szia csajszi, nem sokára találkozunk. Szeretlek, nagyon jó volt veled és vigyázz a srácokra.-mondta El egy kicsit még mindig kómásan.
-Szeretlek.-intettem neki, majd néztem elhomályosodó alakját.
Én is beszálltam a gépbe, majd zenét hallgatva álomra hajtottam a fejem.

1 röpke óra múlva már egy stewardess rángatta a karom.
-Hölgyem.. leszálltunk.-mosolygott kedvesen, amit én csak egy morgással viszonoztam.
Elcsoszogtam a csomagjaimért, majd a tetováló szalonba mentem, ami a hoteltől pár utcára van.
Belülről a hely, klasszul nézett ki, minden színes, az emberek ülnek sorba és türelmesen várnak. Mindegyikőjüknek több száz minta díszíti felsőtestét, ami mellesleg jól néz ki, de idősebb korban, már nem hiszem hogy annyira tetszene.
1 óra múlva sorra kerültem. Pontosan tudtam mit akartam, nem gondolkoztam.
-A nyakamra szeretnék egy fekete keresztet.. Rog.-olvastam le a pólóján díszelgő névkártyát.
-Nem mindennapos dolog ám, hogy ilyen gyönyörűségek kérnek tetoválást. Bevállalós csajszi vagy.-mondta.
A srác.. Rog.. nem volt túl öreg, sőt nálam csak pár évvel idősebb. Teste minden szegleltét egy egy tetkó fedte, nem hagyva egyetlen üres nyílást sem. Barna haja volt, sötétbarna, már-már fekete szemekkel.
Hirtelen nyakamhoz ért, a bizsergő tű, nem fájt, inkább úgy mondom hogy szúrt. Olyan volt mintha csikiznének egy tűvel.
15 perc múlva készen is volt a tetkóm, ami még elég új, így a srác egy apró fóliadarabot nyomott rá, hogy ne érjen hozzá semmi. Hajamat kiengedtem és ráfésültem, majd így indultam a hotelbe.
A hűvös szellő, erősen fújt, néha jobban, néha kevésbé.
A hot-dog standok kínálatának illata meg-megcsapta az orromat, a jellegzetes szagok, az emberek parfümje.
Furcsa volt nézni, ahogy mindenki semmitmondó ábrázattal siet, már-már fut az utcán a dolgára, ahogy menetelnek, elhaladva az élet, legapróbb és egyben legfontosabb dolgai mellett.
Beléptem a meleg épületbe, nyakamról letekertem a sálat.
A spanyol portásfiú, másnéven Huan, azonnal odarohant a bőröndömért, és segített felcipelni a legfelső emeletre, majd egy kis borravaló elfogadása után távozott is.
Nagy levegőt vettem, és a bőröndömmel a kezemben léptem be a szobába.
-Sziasztok.-kiabáltam.
Hallottam a lábdobogásokat, mint egy csorda úgy rohant ki mindenki egy-egy szobából, majd a nyakamba ugrottak.
-Milyen volt Kanada?-kérdezte Louis mikor meglátott. -Jó csajok voltak, mert a képek alapján, a srácok elég jók voltak.-mondta kicsit szemrehányóan, mire felvontam a szemöldököm.
-A csajok is jók voltak, de a pasik jobbak ha tudni szeretnéd, és szerintem kicsit szégyelld magad, mert nem csak engem sértettél vérig, hanem ezzel a barátnődet is.-mondtam megforgatva a szemem, majd elindultam a folyosón és beléptem Harry szobájába.
A víz folyt bent, így feltételezni mertem hogy tusol, így csak ledobtam a bőröndöm és lehuppantam az ágyra, mire nyílt az ajtó, és kijött rajta édes szerelmem ádámkoztümben.
-Harry..-takartam el a szemem azonnal.-Vegyél már fel valamit.-sikítottam.
-De én jól érzem magam így, meg.. nem szégyellem a..-kezdte.
-Nem érdekel..-nevettem. -Vegyél fel valamit, vagy.. vagy.. elhagylak Kevinért.-mondtam nevetve, mire azonnal a szegrényhez rohant és felvett pár ruhát.
-Kinyithatod, elhárult a veszély.-fújtam ki a levegőt, erre a mondatára.-Hogy érezted magad?-kérdezte majd puszit nyomott az arcomra.
-Jól, míg haza nem értem és Louis nem szólt be.-mondtam.
-Mit mondott?-kérdezte a göndör.
-Csak hogy a 2 srrác akivel tegnap voltunk, nagyon jól nézett ki és hogy a csajok is ennyire jók voltak?.. Nem tudom miért kell ezt az egész ügyet úgy mellre szívni, csak összebartákoztunk és ennyi, a buliban is csak ketten táncoltunk Eleanorral, miután a srácoknak segítettünk felszedni egy-egy csajt. Ugye te nem haragszol?-kérdeztem tőle.

Harry

-Miért haragudnék? Ha csak barátok vagytok, nekem oké.-mondtam, mire hátradöntött az ágyon, és derekamra ült. Így kezdett lassan csókolni, megharapta ajkam, majd a nyakamat kezdte el csókolni.
Pólóm alját birizgálta,majd a végén, hátam felemelve, lekapta rólam a ruhadarabot.
-Khhmm..-köszörülte torkát Louis, mire Brook azonnal legördült rólam, én pedig visszavettem a pólóm.-Nem akartam megzavarni semmit, csak Brookkal akarok beszélni.-mondta, és fejével intett a barátnőmnek, aki követte őt.

Brook

-Mondd.-kezdte Louis.
-Mit mondjak?-kérdeztem elkerekedett szemekkel. -Én kérjek bocsánatot, mikor azzal a 2 sráccal eltöltöttünk egy fél napot és beszélgettünk, majd a buliban azonnal szétváltunk? Ti mit kérhetnétek azért, mert egész nap csajok csüngnek rajtatok Louis? Te jól érzed magad? Harry is felfogta, azt hittem te ennél okosabb vagy.
-Igazad van, tényleg túlreagáltam, csak.. roszz Eleanort.. meg téged is valamilyen szinten más srácokkal látni.
-De én miért érdekellek? Harry barátnője vagyok, majd mi ezt ketten elintézzük, ne legyen rám gondod. Ne haragudj Louis, de ebben most nincs igazad. Nem akarom hogy ilyenek miatt veszekedjünk, ami amúgy rám és Harryre tartozik.-mosolyodtam el, mire csak apót bólintott és magához húzott.
-Sajnálom.-suttogta a fülembe, és fejét a fejemnek döntötte.
Megöleltem Lou-t, majd felslattyogtam a szobámba, ahol Harry már látszólag nagyon várt.
-Na hol is tartottunk?-húzott magához.
-Ott szivem, hogy megyek tusolni.-nyökögtem, majd egy pólóval, amit Harrytől kértem kölcsön elmentem fürödni.
Miután végeztem, új erővel kiballagtam a konyhába és két kakaó és egy tál popcorn kíséretével tértem vissza a szobába.
-Filmet nézünk?-kérdezte.
-Eltalátad.-mondtam.-Mit szeretnél, horror, vígjáték, vagy szomorú?
-Nekem mindegy.. én nekem jó a horror, de nem akarom hogy megijedj.-mondta.
-Nem ijedek meg, nem vagyok félős.-vágta be a durcást, és a szavazatok alapján a legrémisztőbbnek megítélt horror filmet indítottam el.
Bebújtam mellé, és annyira nem is féltem volna,de amilyen szerencsém van, dörög az ég, hogy a hotel beleremeg és még villámlik is mellé. Egyszerűen.. egyszerűen pompás.
Éppen a legizgalmasabb jelenetnél tartottunk, mikor a maszkos pasas lopakodott a nő háta mögé, majd halálra szabdalta egy baltával, mire egy óriásit dörögött én pedig felsikítottam és lihegve bújtam be a takaró alá.
-Brook..nyugi.. itt vagyok.-mondta Harry.
Leállította a filmet és felkapcsolta a villanyokat.. ha tudta volna.
-Az istenit.. nincs áram.
-Harry.. én félek.-suttogtam.
-Mitől? Itt van veled 5 fiú, nem lesz semmi baj.-mondta röhögve, majd kilépett a sötét folyosóra.
Vártam hogy visszajöjjön, egyre, egyre csak vártam, de nem jött, ezért úgy döntöttem kimegyek utána.
-Harry.. hol vagy? Kérlek válaszolj.-kiabáltam.-Zayn..Niall, Lou, Liam.. valaki.. nagyon félek, könyörgöm, ez nagyon nem poénos..-mondta remegő hangon.
Nem láttam semmit a korom sötétben. Egy hangot hallottam arról amerről jöttem, így az ellenkező irányba kezdtem futni, de megfeledkeztem egy apró tényezőről.. a falról.
Teljesen erőből neki futottam, és csuklómat erősen nekiütöttem, amiben csak úgy sajgott a fájdalom. Felszisszentem, de jobb mintha a fejem ütöttem volna be.
-Srácok, kérlek ne szivassatok, segítsetek.-mondtam és a sarokban álltam, egyik kezemmel a csuklóm szorítva.
Hatalmasat dörgött, mire mégjobban összerezzentem és lecsúsztam a fal mentén a földre.
Úgy éreztem itt az idő hogy a sarkamra álljak, és ne legyek egy beszari nyuszi.
Visszamentem határozottan a szobámba a telefonomért, bekapcsoltam az elemlámpát, majd egy tepsit a konyhából a sajgó kezembe vévejárkáltam fel alá a lakásban.
Azt gondoltam megijesztem kicsit a srácokat.
Hatalmas csörtetéssel, földhöz vágtam a tepsit és felsikítottam, majd kiabálni kezdtem segítségért, majd már csak nyökögő hangokat adtam ki, mintha valaki befogta volna a szám.
Ahogy gondoltam, a nappaliban felkapcsolódott a villany, és mindenki a hangok irányába rohant.
Gyorsan kinyitottam az ablakot, mintha kimásztak volna rajta, én meg elbújtam a szekrénybe.
-Jézusom.. hol van? Te úr isten, ugye nem ott?-hallottam Niall vészjósló hangját.
Halkan ültem a szekrényben, próbálva visszatartani nevetésem, ami nem is volt olyan nehéz, mivel a fájdalom még mindig feszítette a csuklóm.
-Jajj..jajj..jajj..édes a bosszú.-léptem ki a szekrényből egy ördögi kacaj kíséretében, mire mind ördögi pillantásokkal pásztáztak, és már készültek rám ugrani. -Kérlek ne most álljatok rajtam bosszút.-mutattam a csuklómra, ami már a fényben tisztán látszott, fel volt dagadva és az egész kék volt.
Életünk legjobb éjszakája elé nézünk.

Chapter 24

Sziasztok szivecskék!

Mostanában nem nagyon írtam ilyen bevezető részt, de most fogok, mivel nyomós okot

adtatok rá. Nagyon köszönöm az 1700 oldalmegtekintést, és itt a következő rész.

Jó olvasást!

Ölel titeket, L*

A srácok először egymásra néztek,majd ránk, mi meg vártuk mit mondanak. Megvonták a vállukat és egy alig hallható "tőlem" után, tették tovább a dolgukat.
-Juuj.. úgy izgulok.-mondta El, mire elmosolyodtam.
Eleanor az egyik legszebb lány akit életemben láttam. Pont ugyanolyan mint Louis, bohókás, vicces, valahol mégis sugárzik belőle a komolyság és a ridegség, ami szerintem klassz dolog. A srácoknak bejön ha egy lány rejtélyes.Nem mondom, hogy El egy lángész, de azért megvan a magához való esze, hiszen minden szituációban és pillanatban tudja, mit illik és hogy hogy kéne viselkednie. Nagyon megkedveltem őt, attól függetlenül, hogy kevés ideje ismerem, és szerintem nagyon jó párost alkotnak Louissal.

A srácoknak még hátra volt az aláírás osztás a VIP jegyeseknek, így Eleanorral mi lehuppantunk a kanapéra, és figyeltük a srácokat "akció" közben. Egy lány annyira sírt komolyan megsajnáltam, annyira rossz volt nézni. Elhagyta a legutolsó lány is a szobát. A srácok kifújták a levegőt én pedig megszólaltam:
-Mindegyik rajongót aki sír, megfognám és hazavinném hozzátok hogy találkozhassanak veletek, annyira aranyosak, megsajnáltam őket.
Eleanor helyeslő bólogatott, míg Harry mellém ült és magához húzott.
Zayn még mindig összehúzott szemekkel nézett és két ujjával az ő szemei felé mutatott, majd az enyémekre irányította ujjait, jelezve hogy "figyellek".
Hangosan felnevettem, mire mindenki kérdőn pillantott rám, én pedig csak megráztam a fejem válaszként. Zayn egy kacér mosollyal az arcán halkan nevetett velem szembe.
Harry karja alatt rázkódtam a nevetéstől, már a könnyeim is folytak, majdnem megfulladtam, így elnéztem egy fikusz felé és azt pásztáztam, hátha az érdekesebb látványt nyújt és elfelejtem Zayn mozdulatait, ami nem volt egyszerű.

20 perc múlva együtt léptünk ki az arénából és a Nando's-hoz indultunk, mert a fiúk megéheztek. Útközben megint halkan jelzett a telefonom. Féltem megnézni, de mégis meg kellett tennem.
"Nem megmondtam hogy menj a közeléből? Most is látom hogy a kezét fogod te szuka. Nagyon vigyázz magadra"
Félve és riadtan néztem körül az üresen kongó utcán, de senkit nem láttam a közelben.
-Jól vagy?-kérdezte Harry arcom maga felé fordítva.


Zayn

-Jól vagy?-kérdezte Brookot Harry, aki csak riadtan nézelődött a sötét utcán.
-Öö..ja, persze..-nyökögte nem túl meggyőzően.
Nincs rendben valami ezzel a lánnyal, Ő nem ilyen, sosem volt és remélem nem is sokáig marad ilyen.
Megcsalja Harryt és azért ilyen bizonytalan, mert lelkiismeret furdalása van?
Nem hiszem, nem nézem ki belőle, hiszen nagyon kedves és elbűvölő lány, de vajon miért viselkedett velem így ma este? Nem tettem semmit és nem is bántottam meg..-gondolkodtam magamban.
Nemsokára megérkeztünk a Nando's-hoz, mindenki sorra beállt a pulthoz és rendelt valamit, majd leültünk egy nagy körasztalhoz és mindenki majszolni kezdett.
Niall 5 embernek való adagot evett meg, bár ezen nem tudom miért is csodálkozom ennyi idő után.
Eleanor fagyit evett Louissal és Liammel, mindenki evett valamit, kivéve Brook aki egy jegeskávét szürcsölgetett.
Talán depressziós?
Egyre sötétebb és sötétebb gondolatok és ötletek motoszkáltak a fejemben. Nem tudtam mi lehet a baja és ez idegesítő, de végül arra jutottam, hogy csak rossz passzban van és nem volt kedve beszélgetni, és mint mindenkinek neki is lehet rossz napja.
Nekem is szokott, de akkor én sem vagyok a legkedvesebb, olyan napokon az emberek a hátuk közepére sem kívánnak, mert nyűgös vagyok, álmos és hisztis is.

Harry

Megvacsoráztunk, hál' istennek zavarás nélkül, szerencsére senki nem vett észre minket.
Este 10 körül hazaballagtunk és a csajok elkezdtek pakolni. Brook nagyban hajtogatta a ruháit, mikor furcsállóan pillantottam rá.
-Minek viszel 1 egész bőröndöt 1 napra?-kérdeztem, mire aranyosan kinyújtotta a nyelvét.
-Mert ezek kellenek nekem.-mondta halkan.
-Tudni akarom mik azok?
-Nem titkos.-nevetett,de ahogy a ruhakupacra néztem elment a kedvem a keresgéléstől, hogy "elveszett ereklyék fosztogatóit" játsszak az utolsó esténken kettesben.
Brook ráült a bőröndre, hogy be tudja csukni, de az lágy csontozatától meg se moccant, így azonnal felálltam és ráültem mellé a bőröndre, ami azonnal besüppedt és behúzta a cipzárt.
-Megyek zuhanyozni, vagy akarsz menni előbb?-kérdeztem tőle, mire csak bólintott, hogy menjek.
Feltápászkodtam majd tiszta ruhával a kezemben ballagtam be a fürdőszobába.
Megengedtem a forró vizet és beálltam alá. A cseppek lágyan száguldottak le bőrömön.
10 perc alatt végeztem, befújtam magam parfümmel és mentem a szobám felé.
A folyosón körbenézve, senkit nem láttam, így arra gondoltam csinálok még egy kakaót magamnak. Gyorsan elkészítettem és mostmár véglegesen a szoba felé vettem az irányt.
Brook az ágyon ült és a telefonját nyomogatta, majd mikor meglátott azonnal elrakta.
Beültem mellé, ő meg csak közelebb bújt és szorosan átölelt, mintha ez lenne az utolsó alkalom.
Az életemet már nem tudnám többé elképzelni nélküle, azt hiszem..
azt hiszem.. szerelmes vagyok.
Erre a gondolatra is elmosolyodtam, majd egy puszit nyomtam szerelmem homlokára, és felé tartottam a kakót, mibe belekortyolt.
Rám pillantott, mire én nevetni kezdtem.
-Kakaós vagy szivi.-mondtam és letöröltem a száját.. a számmal, majd elengedtem zuhanyozni.

Míg elment sokáig gondolkodtam, és most jöttem rá mennyire mázlista vagyok egy ilyen lánnyal az oldalamon, most vettem csak észre, mennyire megütötte a szerencse a markom.
Ami az ölembe hullt, az egyszerűen hihetetlen, most tudom csak értékelni amim van, egy gyönyörű barátnőm, aki szeret, mindennél jobban, és azt érzem hogy én is egyre jobban imádom, ha ez még lehetséges egyáltalán. Most felsorolnám a jó tulajdonságait, de tekintve hogy ő csak azokkal rendelkezik, ez elég hosszú lenne, így inkább nem kezdek bele. Egyfolytában csak az ajtó felé bámultam, és vártam mikor láthatom már meg gyönyörű arcát, csillogó tengerkék szemeit, alakját, kecses lábait, puha, mézédes, telt ajkait.
Mikor belépett egyből rám pillantott, mire csak ösztönösen elmosolyodtam, és mikor ránéztem melegség járta át a testem.
-Mit mosolyogsz göndörke?-kérdezte lágy, simogató hangján.
-Csak nézlek.-mondtam.
-Hmm.. jó tevékenység lehet. Bár én is nézhetném magamat.-vágott szomorú képet, s lebiggyesztette ajkait.
Automatikusan felnevettem. Bemászott mellém az ágyba, mire csak magamhoz húztam és a hajával játszottam.
-Bolond vagy.-suttogtam neki.
-Tőled tanultam.-válaszolta.
Hátán feküdt én pedig  mellkasára hajtottam fejem. Mostantól mindig így fogok aludni. Ahogy szíverését hallgattam, lehet hogy srácnak ciki lányhoz bújni, de egyszerűen melengető érzés volt a karjai közt feküdni, ahogy a tincseimet birizgálta kezével, és néha-néha végigsimított arcomon.
-Szeretlek.-suttogtam, majd lehunytam a szemem, mire csak egy puszit kaptam válaszul.

Reggel 9-kor ébredtünk Louis és Eleanor csörömpölésére, amit állítólag véletlen rendeztek meg. Kislattyogtam a konyhába, Brookot nem felébresztve és összedobtam egy kiadós reggelit, majd a tévé előtt ütöttem el az időt.
Már mindenki fenn volt, Brookot és Zayn-t kivéve, így mindenki, kitervelve egy tervet összefogott és hadjáratra indult, hogy küldetését teljesítse.


Brook

Földrengésre ébredtem.-hittem én, míg hunyorogva meg nem pillantottam az egész társaságot az ágyamon ugrálni, ordítani és énekelni.
Egy fura ötlettől vezérelve, mivel tudtam hogy Zayn még alszik, a tegnap nálam maradt kulccsomót felkapva a földről, átviharzottam Zayn szobájába, és extra gyorsasággal bezártam azt, mire az említett rosszfiútól, csak egy méregető pillantást kaptam. A kulcsot a zárban hagytam, így végre lehet aludni.. nyugodtan.
-Mit tervezel Bella?-kérdezte.
-Csak próbálok aludni.. próbálok.-mondtam, majd bebújtam Zayn mellé az ágyba és visszaaludtam.

Fél óra múlva, újra hisztisen ébredtem.
-Mi van már megint?-ripakodtam rá az ágy szélén ülőnek, de mikor kinyitottam a szemem, észrevettem hogy Harry az, így bocsánatkérően rápillantottam.
-Ha menni akarsz Eleanorral, akkor készülnöd kell, tudod a gép nem vár meg, míg alszol.
-Ahh..jóó.-nyögtem fel, majd átviharzottam a saját szobámba, felöltöztem, és fogatmostam, majd a csomagjaimmal együtt álltam készen az ajtóban. Egy i hate everyone feliratú inget és farmerrövidnadrágot vettem fel, meg sem fésülködtem, hajam csak laza konytba fogtam és egy napszemüveggel hátra toltam.
-Illik az inged a mai naphoz.. nekem is kéne egy ilyen.-mondta Zayn, és az inget méregette.
-Engem is utálsz?-kérdezte Harry, mire csak elmosolyodtam.
-Egy embert szeretek ma..-mondta flegmán.
-Oh.. jó. Értem..-vágta be a durcit és már majdnem elment, mikor a csuklójánál fogva visszahúztam, és a fülébe suttogtak.
-Csak a nevét nem tudom.. göndör haja van, zöld szemei, és.. azt hiszem szeretem. Nem ismered véletlenül?
-Óó.. ismerem.. nagyon helyes srác. És képzeld mesése gyönyörű barátnője van.-mondta és megcsókolt.
Könnyes búcsúzás után, sokkal jobb kedvvel indultunk Eleanorral a reptér felé kézen fogva.
Vigyázz Kanada, jövünk!

Chapter 23

Harry

Sokáig ültünk csöndben, csak halk szipogása töltötte be a szobát. Nem úgy tűnt mintha haragudott volna rám, bár ebben nem lehettem biztos azok után amit tettem. Nagyon szégyelltem magam, és hogy őszinte legyek, már én is majdnem elsírtam magam őt látva, hogy összetört és tehetetlen. 

Végül felnézett rám, és megpuszilta az arcom, mire egy jóleső mosoly ült ki az arcomra.

Brook

Végül Harryt kézen fogva, behúztam a szobába, majd miután együtt letusoltunk, ő a laptopját nyomkodta az ágyban én meg vállára hajtva fejem figyeltem ügyködését. Egy ideig még beszélgettünk, és nevettünk, majd tudva, hogy holnap koncert, mindenkit ágyba bújtattam, majd én is álomra tértem. 

Reggel Harry már nem volt mellettem, sőt.. sehol nem volt. Csak Niallt és Louist találtam otthon, akik a lépcsőn ültek. Louis egy fekete keretes szemüveget viselt, melyet még sosem láttam rajta. Közelebb léptem, bár kicsit félve, és mint kiderült volt is rá okom, hiszen Louis felordított. 

-NO, Jimmy protested.-kiabált, mire az "eltűntek" is megjelentek. 

-Szentatyaúristen.-motyogtam anyanyelvemen, mire mind kérdőn néztek rám. Elmormoltam magamban egy imát, és fohászkodtam Louisért, hátha valaha meggyógyul, vagy esetleg, (ne legyünk telhetetlenek) javul az állapota. 

A konyhában álltam, és mivel ez a fiúk nagy napja New Yorkban, így bevállaltam egy reggeli készítést. Őszintén megvallva, nem vagyok nagy szakács, de amit tudok főzni, azt jól csinálom, de a srácok még engem is felül múlnak. Szavazás döntötte el, hogy a többség palacsintát kíván, így nekiálltam. Mikor már kész volt a tészta, beleöntöttem egy serpenyőbe, majd tudásom fitogtatva feldobtam, ami aztán a másik oldalán landolt a kiindulási helyen. 

-Én is.-sipítozott Louis. Bár nem igen akartam a veszélyes dolgok közelébe engedni, de kénytelen voltam, mert így szembe kellett néznem a Tomlinson katasztrófával, ami nem más, mint Lou a képedbe mászva 10 percig csak azt hajtogatja megállás nélkül hogy "légyszi,légyszi,légyszi..", amiből nekem elegem lett, így szívélyesen átadtam neki a helyem. 

Louis gigantikus levegővétellel készül a nagy mutatványra, amit mindenki összeszorított fogakkal figyelt. Harry mögöttem állt, átkarolt, és fejét a vállamba fúrva  figyelte az akciót. 

Louis feldobta a palacsintát, ami a plafonon ragadt. Olyan volt, mint a lassított felvételek, majd a végén a palacsinta a plafonra loccsant, és mindenki legnagyobb sajnálatára ott is maradt.. valószínűleg örökre. 

Niall a földön fetrengett a nevetéstől, én meg Niallen röhögtem, aki retardáltan vonaglott és csapkodott össze-vissza, mint egy retardált fóka. 

-Najó, ebből elég. Nem lesz így kaja, ha minden palacsinta úgy végzi, mint ez a szerencsétlen.-pillantottam fel óvatosan az említett darabra.

-Tisztelegjünk előtte 1 perc néma csenddel.-mondta Lou és egy mi atyánk után szívére tette kezét. 

Mindenki szakadt a nevetéstől, majd miután meguntam lábatlankodásukat, mindenkit kitorlaszoltam a konyhából és nyugodtan folytattam a főzőcskézést. 

Egy seregnek elég palacsintával rontottam ki az étkezőbe, ahol már mindenki harci díszben sorakozott. 

Mindenki megette az adagját, az enyémet Niall kéjesen elfogadta, így egy sem maradt a tányéron. A fiúk szájából egy-egy "megteltem" nyögést hallottam, majd mindenki eltűnt a szobájába készülődni. 

A srácok felöltöztek, majd mentek az arénába próbálni, én pedig Eleanorral megyek, aki délután átjön és együtt készülünk. 

Elbúcsúztam a srácoktól egy egy öleléssel, Harrynek egy puszit nyomtam a szájára, majd kitessékeltem őket az ajtón, hisz így is késében voltak. 

Lehuppantam a kanapéra, és a gombokat nyomogatva kapcsolgattam a csatornákat, majd egy mesét találtam ami kellőképp lekötötte a figyelmem.

2 óra múlva hangos dörömbölésre eszméltem fel. 

Rohantam ajtót nyitni, amin El esett be, egyenesen rám, és együtt fetrengtünk a földön nevetve. 

-Hogy vagy csajszi?-kérdeztem. 

-Jól..-nyögte.-Csak fáradt vagyok. Holnap már mennem is kell tovább, nem maradhatok sajnos.-biggyesztette le ajkait. 

-Kár, pedig jó lett volna egy lány ide. Összeszorultam 5 őrült közé, néha megőrülök.

-Gyere velem..-nyögte ki végül, mire meglepődtem. -Nem végig, csak holnap, nem megyek messze.-mondta. 

-Pontosan hová?

-Csak ide Kanadába, onnan utazom majd el további helyszínekre. Azt hiszem utána Párizs jön..-tűnődött el, majd rám pillantott.-Ezt most nem mondod komolyan? Még le se tusoltál? Na sipirc..-utasított, mire csak feltápászkodtam és inkább tettem amit mondott. 

Beálltam a zuhany alá, gyorsan megmostam a hajam, amit Eleanor feltekert csavarókkal, majd kisminkelt. Füstösre készítette szemhéjam, majd csak egy kis szájfényt használt és szempillaspirált. 

-Annyira tökéletes az arcod.. milyen krémeket használsz?-kérdezte mire nevetni kezdtem. 

-Igazából semmilyent, csak rendes arckrémet.-mondtam vállat vonva, majd helyet cseréltünk és én készítettem el sminkjét és haját, közben pedig ajánlatát fontolgattam. 

-Elmegyek veled holnap.-jelentettem ki mosolyogva, mire a nyakamba ugrott és az ágyon kezdtünk ugrálni, mint két óvodás.

-El..el fogunk késni.-nyögtem ki végül mire felsikított és azonnal belebújt a ruhájába és engem is ráncigálni kezdett.

Egy csillogó szoknyát vettem fel, rózsaszín inggel és egy bőrszínű szöges magassarkút, kiengedtem a hajam, majd egyszer átfésültem. Egy kis kézitáskába összepakoltam a cuccaim és indulhattunk is. 

Éppen hogy beestünk kezdésre, a srácokkal már nem tudtunk beszélni a koncert előtt. Rengeteg lány állított le minket, autogramot kérni, mi pedig kedvesen teljesítettük a kérésüket, majd hátramentünk a színpad mögé. 

Ott egy kicsit elviselhetőbb volt az ordítás. Velünk egykorú és valamennyivel fiatalabb lányok őrjöngtek a nézőtéren. Sírtak és visítottak, csak mert 2 röpke órára láthatják kedvenceiket. Ez eszméletlen. 

A srácok elénekelték az I wish, I want, WMYB, LWWY, More than this, Valerie, Gotta be you, One Thing és még egy csomó számot, amit már nem bírtam megjegyezni. 

A koncertnek vége lett, a fények elaludtak, a srácok pedig lerohantak, és egyből bevágódtak az öltözőbe. 

Eleanor elindult utánuk, majd mikor látta hogy nem megyek még becsukta maga mögött az ajtót.

Elővettem a telefonom és megnéztem a beérkezett üzenetem. 

"Ne menj Harry közelébe te undorító féreg, vagy nagy bajod esik".-olvastam az üzenetet újra és újra, majd próbáltam nem foglalkozni vele, így a telefont a táskám mélyére süllyesztettem és kimentem a hátsó ajtón a friss levegőre. Nem idegesített az üzenet, nem voltam mérges inkább egy kicsit bántott. Tudom hogy Harryt sokan szeretik, de azért ennyire?

Gondolatmenetemből Zayn zökkentett ki, aki mellém huppant és meggyújtott egy cigit. 

-Adsz egy slukkot?-kérdeztem, mire egy furcsálló nézés után a kezembe nyomott egy szálat. 

-Nem is tudtam hogy cigizel.-mondta, és adott tüzet. 

-Semmit nem tudsz még..-szívtam bele a jóleső, károsító dohányba. Letüdőztem a nyugtató füstöt, majd lassan az orromon fújtam ki, nem a számon. 

-Te aztán nem vagy kezdő. Már jó ideje cigizek, de nem tudom ennyire letüdőzni.-kezdett bele a cigaretta rejtelmeibe, mire csak bólogattam.

Csak annyit hallottam a szövegéből, hogy blablablabla.. cigi..blablabla.. káros. 

Élménydús beszélgetés volt mondhatom. 

-Harry a baj megint?-kérdezte, mire megráztam a fejem. 

-Nem.. minden tökéletes.-mondtam. 

-Látom.. azért vagy ilyen vidám, de jövőhéttől aztán nem lesz megnyugvásod, mivel.. tudom hogy örülni fogsz, meggyőztük a menedzserünket, hogy ne lakjunk hotelekben, hanem egy szuper lakókocsiban leszünk a turné végéig. Hát nem klassz? Én nagyon örülök.-mesélte. 

-Én is.-nyöszörögtem.

Belegondolva abba, hogy több mint 2 és fél hónapig össze leszek zárva, 5 sráccal, ja és a sofőrrel, egyedüli lány nemű egyedként, egyszerűen nem más, mint felemelő érzés. 

-Ennyire ne legyél lelkes.-mondta szemrehányóan, majd felállt és eltaposta a csikket, majd beviharzott. 

-Jót dumáltunk.-suttogtam már magamnak. 

Felálltam és bementem a srácok öltözőjébe. Feltettem a műmosolyom és kopogás nélkül beléptem, és egyenesen Harry felé vettem az irányt.

-Hű.. dögös vagy.-morogta a fülembe rekedtes hangján.

-Nagyon jól énekeltél. Majd egyszer énekelsz nekem is?-kérdeztem. 

-Neked? Akár többször is.-suttogta és megpuszilta a nyakam. 

Zayn csak megvetően nézett rám, és rosszallóan csóválta a fejét. Azonnal lesütöttem a tekintetem, mikor rám pillantott mert igazából nem voltam vele túl kedves, de mindenkinek van rossz napja. Sőt.. valakinek csak az van. 

-Öm.. srácok Brookkal bejelenteni valónk van.-szaladt mellém és megfogta a kezem. Ujjongva ugrálni kezdtünk, a közeljövő legjobb csajos hétvégéje miatt, de nem tartott sokáig az örömünk. 

-Most komolyan hány évesek vagytok?-szólt be Louis, mire mindketten haragosan pillantottunk rá. -Jó, inkább csendben maradok.-tette szájára a kezét.
-Jó.. szóval holnap. -kezdte El. -Brookkal elutazunk Kanadába.

Chapter 22

Brook

-Nem haragszom.-mondtam Harrynek a telefonba, és próbáltam teljes nyugodtságot tettetni, ami nem volt könnyű. Muszáj volt ezt mondanom neki, még akkor is ha nem igaz, nem bánthatom és nem akarom hogy elrontson valamit az interjúkon, vagy ez az egész elvonja a figyelmét.
A vonal túlsó végéről egy hang sem hallatszódott, vártam mit reagál, de hiába tettem.
A torkomat megköszörültem végül hátha észhez tér, és hál' istennek, bevált a tervem.
-Most csak mondod, vagy tényleg így érzel?
Brook..mondd hogy így érzel, nem haragszol..szereted őt, csak megbántott egy kicsit, nem lesz baj.. mondd neki.. meg kell tenned.-győzködtem magamat. Kezdek skizofrén lenni.
-Így érzek.-motyogtam végül, mire hatalmas sóhaj hagyta el a száját.
-Most mennem kell, és köszönöm hogy megbocsájtasz, sokat jelent hogy nekem hiszel. Szeretlek, szia.-köszönt el.
-Oké.. szia.-mondtam és leraktam a telefont. Kettős érzések kavarogtak bennem. Mi az igaz ebből a történetből, kinek kéne hinnem? Végül arra jutottam, hogy nem érdekel, majd kikapcsoltam a mobilom és lefeküdtem aludni.

Reggel a nap vakító fénysugarai ébresztettek. Hosszas nyújtózkodás után feltápászkodtam, majd kicsoszogtam a fürdőbe. Beálltam a forró zuhany alá, majd miután végeztem megreggeliztem és azon törtem a fejem, hogy mit csináljak ma.
A tervem a következő volt. El megyek edzőterembe, útközben iszok egy kávét, majd megveszem az újságot a fényképemmel.
Lassan andalogtam az edzőterem irányába. Megálltam az újságos előtt és kikaptam a magazint két rács közül.  Visszatért a múltkori érzés, az idegesség kerített hatalmába. Már igazából az okát se értettem, mert Harry véleménye innentől nem érdekel, ezzel és más témával kapcsolatban sem, de bizonyítani akarok, nem másnak, hanem magamnak.Miután fizettem azonnal fellapoztam és csodálkozva meredtem rá. Ezek a képek egyszerűen .. lélegzetelállítóak, olyan mintha nem is én szerepelnék rajtuk, hanem valaki más.. egy idegen.
Úgy gondoltam ideje lenne visszakpcsolni a telefonom és fel akartam hívni anyát és a magyar barátaimat is.
Beütöttem a PIN kódot, majd értetlenül néztem a képernyőt. 102 nem fogadott hívás, 23 sms.
Mi van már megint?
Harry keresett a legtöbbször így gondoltam felhívom. Kicsöngött. Hosszú búgások után, végül egy kis recsegés hallatszódott és egy lány vette fel a telefont.
-Halo. Itt Taylor, ez Harry mobilja, de most nem tudom adni, fürdik. Üzit hagysz?- mondta nyávogó hangján, engem pedig elkapott az ideg. Azonnal megszakítottam a hívást, majd felhívtam édesanyámat, akivel már nagyon rég beszéltem.
-Szia Kicsim. Hogy vagy?-ordított.
-Megvagyok, és te?-kérdeztem érdeklődve.
Elmeséltem neki mindent, és azt tanácsolta ne érdekeljen egy srác, aki nem vesz engem semmibe, és igen.. igaza volt mint mindig.
-Amúgy.. láttam a fotóidat, és nagyon büszke vagyok rád kincsem.-magyarázott, majd még 10 perc beszélgetés után leraktuk és hívtam Márkot.
-Sziaaaa..-kiabált bele a készülékbe. -Láttam azt a cikket rólad meg Harryről. Gyere haza.. könyörgöm, nem jó ott neked, tönkretesz az a tuskó.-kezdte el.
-Áljj.. ne ilyen gyorsan. Először is, nem érdekel az a cikk, és ha igaz, vagy esetleg szakítunk, veszek ki egy lakást, és kiköltözöl hozzám, másrészt pedig, nem mehetek haza, mert egy csomó munkát kaptam, meg.. ez nagy lehetőség.
-Mi? Milyen munka? Milyen lehetőség?
-Nem láttad a fotókat az újságban?-kérdeztem.
-Nem de mindenképp megnézem őket ma ígérem. Este még beszéljünk. Szeretlek és vigyázz magadra. Szia.
Éppen megérkeztem az edzőterembe. A hangos zene csak úgy dübörgött a hangfalakból. Sokan voltak, sőt.. rengetegen. Inkább srácok sorakoztak a súlyzóknál és egymással versengve emelgették azokat, amit élvezettel figyeltem pár percig. Egy szőke srác nyert, aki néha-néha rámpillantott, vagy esetleg kacsintott. Mikor meguntam a gyerekes játékot felálltam a futópadra, majd zenét hallgatva lépdeltem. Később súlyzóztam is, hasizmoztam, minden ami belefért, hiszen nem kell alkalmazkodnom senkihez, annyira jó érzés volt újra függetlennek lenni, valakinek aki nincs leláncolva és azt tehet amit akar.

Csak este fele indultam haza, addig az edzőteremben voltam. A homlokomon gyöngyöző izzadságcseppeket, egy semmitmondó mozdulattal letöröltem, majd kiléptem a zord, hűvös utcákra. Annyian voltak, azt hittem elsodornak az ellenkező irányba. Ahogy fürkésztem az embereket, és figyeltem ahogy elfoglaltan haladnak el mellettem, minden olyan gyorsnak tűnt, valami hihetetlennek, ami nem sokára véget ér.
Végül este 8kor léptem be a hotelszobába. Kinyitottam a hűtőt és megláttam a sok Harry által vett csokit és chipset, mire elmosolyodtam, de másrészt kicsit el is szomorodtam.
Kikaptam a tejesdobozt, majd a laptopommal az ölemben huppantam le a kanapéra.
Felmentem twitterre, majd megnéztem az aznapi posztokat. Mindegyik sráctól kaptam egy-egy kiírást.

• Zayn Malik: @BrookJJ  Bella remélem jól vagy, aggódom érted. Miért nem veszed fel?
• Niall Horan: Utálom mikor valaki aki fontos nekem nem veszi fel a telefonját. Ugye @BrookJJ?
• Louis T.Tomlinson: Nagyon sajnálom @BrookJJ.
• Liam Payne: Várjuk a találkozást, már hiányzol nekünk @BrookJJ. 

és végül de nem utolsó sorban, kicsit félve nyitottam meg az utolsó kiírást amit nem nehéz kitalálni, de Harry írt ki.

• Harry Styles: Beszélnünk kell @BrookJJ.. MOST.

Gondoltam hogy miről akar cseverészni, hogy az a lotyó megint ott van náluk, de nem fogom felvenni a telefont, az 100 százalék. Elegem van hogy hazudik, hogy tagad, hogy nem mondja el az igazat. Legalább ne hazudna, mert annál jobban egy dolog sincs amit gyűlölök. 

Még egy kicsit twittereztem, egyiküknek sem válaszoltam, majd benyomtam egy horror filmet az anyanyelvemen. Már kezdem teljesen elfeledni milyen is a saját nyelvemen beszélni és nem küzdeni a szavakkal.
Néha nagyon féltem a film közben nem tagadom, de annyira nem is volt rémisztő. 3 órás volt, ami csak 1-nek tűnt, majd mikor véget ért lecsuktam a számítógép tetejét és a paplan alá bújva elnyomott az álom.

3 NAP MÚLVA

Az elmúlt napokban csak lazsáltam, pihentem, strandoltam és nem foglalkoztam semmivel. A srácokkal azóta nem beszéltem, csak magammal törődtem ebben a pár napban. Éppen egy reggel, még pizsamában álltam a nappali közepén, ami mellesleg fekete csipkefehérnemű volt, semmi egyéb, valaki hangosan kopogott az ajtón. Elképzelésem sem volt ki lehet, de úgy ahogy voltam odaballagtam és az ajtó mögé bújva kinyitottam azt.
A szemem elkerekedett ott áll az 5 srác, mind szélesen mosolyogva, majd egy szó nélkül betessékelték magukat. Megöleltek ami csöppet kellemetlen volt, így elmentem felöltözni, majd vissza a nappaliba. Leültem egy fotelbe és csak csendben merengtem.
-Örülsz nekünk?-törte meg a csendet Lou.
-Hogyne.-erőltettem mosolyt az arcomra.
-Itt maradsz ebben a szobában, vagy átjössz hozzánk a nagy lakosztályba?
-Mehetek ha akarjátok.-vontam vállat, majd összepakoltam a cuccaimat, melynek nagy része ruha volt és sminkcucc.. ja és persze cipő.
30 perc alatt kész lettem, majd a srácokat követve átköltöztem hozzájuk, és mivel legnagyobb örömömre csak 5 szoba volt így Harryvel laktam együtt.
Az asztal köré ültünk, ebédeltünk és beszélgettünk, majd Niall este 6 fele felvetette az ötletet hogy menjünk Nando's-ba. Rajtam és Harryn kívül, mindenki lelkes volt, így ők el is mentek, én pedig.. tudtam hogy mi következik. Beszéljük meg..
Leültem a kanapéra, Harry pedig a pultnak dőlve állt lehajtott fejjel. Eszméletlenül nézett ki, most is, bár ez nem meglepetés. Smaragdzöld szemeit, enyémekbe fúrta, majd beharapta ajkát, mire egy halk sóhaj hagyta el a számat. Kajánul elvigyorodott, majd újra komollyá vált, hiszen tudta, még semmi sincs rendben. És ha rajtam múlik, egyhamar nem is lesz.

Harry

-Figyelj Brook. Én nem randiztam Taylorral, nem is csókoltam meg. Megfogtam a kezét és ennyi volt az egész, azután nem is találkoztunk egymással, mert el voltam foglalva az interjúkkal, meg mi egyébbel.
-Ó gondolom ebbe az is beletartozik, hogy míg te zuhanyzol, Taylor, reggel 9kor fogadja a hívásaidat. Teljesen érthető.. csak tudnám miért hazudsz a szemembe. Nem elég hogy amúgy is megbántasz, de még hazudsz is.-mondta, mire elkerekedett a szemem.
Igen Taylor ott aludt nálam, de tényleg nem történt semmi. Felvette a telefonom? Ezt nem hiszem el.. esküszöm.
Majd felrobbantam a bennem tomboló haragtól és csalódottság érzésétől.
-Harry.. mindig bántjuk egymást, mindig összetöröd a szívem, pedig nem hiszem hogy okot adnék rá. Nem hiszem hogy ezt érdemlem, de lehet hogy tévedek, de akkor ezt most mondd el, és vessünk véget ennek, ha így nem jó neked. Sok barátom volt, és mindenki elhagyott.. hidd el, már megszoktam. Csak annyival tisztelj meg, hogy most a szemembe nézel, és elmondod a teljes igazságot.
Felemeltem a fejem, s könnyes tekintetével találtam szembe magam. Brook a legerősebb lány akit ismerek, és ő nem azért az, mert azt mutatja, hanem mert tényleg az. Pár ember tudja csak megbántani, és én sajnos ennek a listának az élén állok.
- Az igazság tehát, találkoztunk, beszélgettünk, megfogtam a kezét, vacsoráztunk, hazamentünk, megnéztünk egy vígjátékot. Rám mászott, de ellöktem, és mivel már késő volt nálunk aludt és reggel felvette a mobilom. Burkoltan ennyi.
-Jó.-sóhajtotta.-De akkor sem tudom, miért hazudsz nekem, annak aki mindenét neked adta,aki.. aki feltétel nélkül szeret.-folytak le a könnycseppek az arcán.
Annyira szerettem volna megvigasztalni valahogy, de tudtam, hogy én okoztam ezt.. és nem tudom hogy tehetem jóvá.
Inkább szótlanul a kanapéhoz siettem, és átkaroltam őt. Könnyei patakokban folytak, próbálta takarni arcát, hogy ne lássam mennyire fáj neki,de hiába próbálkozott. Megszakadt a szívem, ahogy sírni láttam, ahogy összeroskadva ült mellettem.  Néha megsimítottam arcát, próbáltam csitítgatni és beszéltem hozzá, hogy sajnálom, de nem hiszem hogy sokat segítettem ezzel.

Chapter 21

Brook

Reggel teljesen feltöltődve ébredtem. Harry édesen horkolt mellettem, így nem ébresztettem fel. A takarót magam köré csavartam és letusoltam, majd csináltam kakaót és vártam Harryt mikor ébred. Nemsokára kivánszorgott a nappaliba és ledobta magát a kanapéra, majd arcon puszilt. 

-Jól aludtál?-kérdeztem.

-Igen, már amennyit aludtam.-mondta kaján vigyorral, mire oldalba böktem. 

Az este csodásan telt, minden pillanatát élveztem.
-Elmegyek futni, majd hozok újságot meg kávét.-mondtam, mire csak bólintott.
Felvettem egy sportos összeállítást, elég lengét az időre való tekintettel, majd egy csókkal elbúcsúztam Harrytől és indultam is.
Elmerengtem kicsit. Remélem jó lett a fotó az újságba és Harrynek is tetszni fog. Kíváncsi vagyok mit fognak hozzá szólni Harry és a sárcok rajongói, meg egyáltalán hozzá és hozzám.. együtt.
Visszafele megálltam az újságosnál, és bár annyira szerettem volna kinyitni és megnézni, nem volt elég erőm. Nagyon izgultam, sőt mitöbb ideges voltam. Tudom hogy nem sok múlik ezen az egészen, de azért mégsem lenne jó Harryt leégetni és megalázni.
Fél óra múlva estem be az ajtón, kezeim közt az újságot gyűrögettem. Harryt nem láttam sehol, így bementem a szobába átöltözni. Levettem a pólómat, majd egy "betörő" bújt ki az ajtó mögül.
Odarohant hozzám és kikapta a kezemből a tiszta pólóm és rohanni kezdett. Utána iramodtam, majd mikor meguntam a kergetőzést fenyegetőzéshez kellett folyamodnom.
-Harry, felveszek egy másik pólót ha nem adod vissza.-mondtam, de ő még csak a szemembe sem nézett. Felkaptam egy pólót, mire a mosoly lehervadt arcáról az enyémen viszont egyre csak nőtt.
-Na hadd lássam az újságot. Milyen lett?-kérdezte izgatottan.
-Nem mertem megnézni.-feleltem, mire kikapta a kezemből és belelapozott, majd egy kis szemlélés után becsukta és rám tekintett.
-Ez egyszerűen.. úristen.. gyönyörű-mondta, mire a kezembe vettem az említett lapot és jó ideig bámultam. A kép, eszméletlen volt, egyszerűen gyönyörű. Ugrándozva szökdeltem ki a konyhába a kávékért, majd az egyiket a kezébe nyomtam, majd megnéztük a kívánságára a Madagaszkár 2-őt, ami nagyon jó volt.. szerinte.
Végig röhögött és tágra nyílt szemekkel pásztázta a képernyőt, néha-néha rámpillantott, majd vissza a képernyőre.

A telefonom csörgésére ébredtem, ezek szerint elaludtam a film közben.
-Halo.-szóltam bele még kómásan.
-Sziaaa. Zayn vagyok.. vagyis mi vagyunk, mivel ki vagy hangosítva.-mondta, mire a csapat egy emberként egy sziát motyogott.
-Hogy vagytok?-kérdeztem.
-Nagyon jól. És ti? Hogy telnek a mézes hetek? Kibírod még Harryt?-érdeklődött Niall.
-Persze.. és nagyon jól vagyunk, bár csendes a ház nélkületek.-mondtam és akaratlanul is elmosolyodtam.
-Amúgy csak azért hívtunk, mert láttuk a fotód az újságban és teljesen le vagyunk sokkolódva, egyszerűen.. csodás.-mondogatta Liam Louissal együtt.
-Köszönöm, örülök hogy tetszik nektek..Mit csináltok még ma?
-Hát..lazsálunk és nézzük a tévét, ahogy ti is.-mondta Louis.

-Humoros vagy ma.-válaszoltam, majd egy sziával letudtam őket és leraktam a telefont.
Harry állt az ajtóban öltönyben és csokornyakkendőben, egy csokor virágot markolászva.
-Ezt miért kapom?-nyomtam csókot a szájára.
-Mert vagy nekem.-mondta majd felemelt és úgy csókolt meg. -Öltözz megyünk vacsizni.-mondta, mire feleszméltem és azonnal elmentem készülődni.
Egy neonsárga szoknyát vettem fel, egy átlátszó csipkés pólóval. Feltettem egy minimális sminket, majd gyorsan összepakoltam a kézitáskámba és indultam is kifelé.
-Gyönyörű vagy.-kapott el azonnal Harry és magához húzott.
Elsétáltunk egy étterembe a közelbe, egyszerűen csodás volt. Minden stílusos, mégsem csicsás. Több száz őrül pincér rohangált fel s alá. Megkerestük a névre szóló asztalunkat. harry nagyon figyelmes volt, kihúzta nekem a széket, mindenre figyelt.
-Mondanom kell valamit.-mondta, mire megállt bennem az ütő. Éreztem hogy lesz valami.
-Ettől féltem...-motyogtam, mire kezét az enyémre kulcsolta.
-Vissza kell mennem a srácokhoz, de csak pár napra. Sietek vissza.. esküszöm és nagyon sajnálom, de közbejött egy fontos interjú és nem tudom kihagyni.-mondta lehajtott fejjel. -Ne haragudj kérlek.
-Miért haragudnék? Ez természetes. Kibírom nélküled pár napig.. de pontosan mennyi is az a pár?
-Kb. 1 hét, mert nem engednek vissza a srácok nélkül New Yorkba.-mondta mire kicsit elszomorodtam.
-Nem baj, tényleg nem. Elleszek.-mondtam neki, mosolyt erőltetve arcomra.
-Te vagy a világ legjobb barátnője.-mondta. -Holnap reggel kell indulnom.
-Az elég korán van, de hát.. felőlem rendben, megleszek ne aggódj.-válaszoltam neki.
Az este innentől kicsit kínosan telt, nem nagyon beszélgettünk. Mikor végeztünk a hotelbe indultunk. A levegő eléggé lehűlt 11 órára és irtózatosan fáztam, de Harry magához húzott és rámterítette dzskijét.
-Gyere velem vissza.-mondta mire teljesen meglepődtem.
-Harry nem tehetem, mert azt mondta Amanda hogy sok esély van egy új munkára holnap vagy holnap után.
-Istenem..mindent elszúrok, mikor végre kettesben lehettünk volna, akkor is elrontom.
-Harry, nézz a szemembe.-mondtam mire rámpillantott.-Érted hogy ez engem nem érdekel? Mármint persze hogy érdekel hiszen a barátom vagy és hiányozni fogsz, de nem fogunk belehalni. Majd webkamozunk, meg telefonon beszélünk, ez a munkáddal jár és sosem kérnélek hogy maradj itt, mivel ezek nagy lehetőségek és nem hagyhatod ki ezeket miattam, és ez nem is várom el.-nyugtattam le, de választ nem kaptam, csak egy csókot.

Harry

Brook nagyon megértő, hihetetlen hogy egy ilyen lányt fogtam ki. Egyszerűen szerencsésnek érzem magam és elképesztően boldog vagyok. Hazaballagtunk, majd Brook segített nekem összepakolni.
-Ne kísérj el a reptérre kérlek. Nagyon korán indulok, és szeretnék itt elbúcsúzni tőled, nyugodtan a rajongók nélkül.
-Ha így akarod.-vonta meg a vállát, majd befészkelte magát az ágyba és álláig húzta a takarót, miközben végig engem fürkészett mosolyogva. Olyan mint egy kislány, kedves, aranyos, édes, de mégis egy nő, irtózatosan vonzó, csábító és igéző. Minden tulajdonsága elragadó és nincs olyan porcikája amit ne kívánnék magaménak.
Bebújtam mellé és karommal átkaroltam a hasát. Még egy ideig fészkelődött a karjaim közt, majd mikor elhelyezkedett apró kezét az enyémbe helyezte. Lábait az enyémekhez fonta, majd elaludt a karjaim között.

Valami az ajkaimra tapadt. Szemeim tágra nyíltak és láttam hogy Brook az.. vagyis igéző ajkai.
-Kelj fel szivem, indulnod kell.-mondta suttogva, mire kimásztam az ágyból és felkaptam a kinhagyott gönceim, majd 10 perc múlva készen álltam az ajtóban.
-Brook.. eszméletlenül szeretlek és nagyon fogsz hiányozni. Amikor tudlak hívlak, minimum egyszer minden nap. Hidd el a legkevésbé sem akarok elmenni, de muszáj és nagyon sajnálom, kérlek ne haragudj. Vigyázz magadra, és 1 hét múla találkozunk, ígérem. Ne felejts el.-mondtam, majd egy szenvedélyes csók után elengedtem kezeit és válaszra se várva elmentem.

Brook

Lefolyt pár könnycsepp az arcomon, de azért nem kezdtem zokogni. Visszafeküdtem az ágyba, mivel még csak reggel 5 óra volt, és visszaaludtam, mert hosszú napom lesz, tudva Amanda újabb munkákat szervezett be. Még csak tegnap kezdtem, de máris rengeteg ajánlat érkezett.

A telefonomra riadtam. Előtúrtam a szétszórt holmik alól, majd extra gyorsasággal nyomtam meg a fogadás gombot.
-Halo.-szóltam bele lihegve.
-Sziaa Brook, Amanda vagyok. 1 óra múlva találkozunk a stúdióban.-mondta, mire csak aprót bólintottam, de ezt ő nem láthatta.
-Rendben, szia.-köszöntem el, majd elindultam tusolni.
A ház teljesen üres volt, sehol egy nesz, egy apró zörej. Nagyon kevés ideje ismerem a srácokat, de a szívemhez nőttek és nem szégyellem bevallani hogy nagyon hiányoznak.
Felkaptam egy framert és egy ujjatlan pólót, sportcipőt és egy táskát, majd indultam is a helyszín felé.
Pontosan odaértem a kijelölt időpontra.
-Szia Jill. Szia Rob.-biccentettem.
Jill volt a fodrász és a sminkes, Rob pedig a stylist. Eszméletlen ízlése van, és attól független hogy a saját neméhez vonzódik nagyon jó fej pasas.
-Szia kicsilány.-köszöntek.
Az összes előkészületet befejeztünk, majd beállítottak a már ismerős kamera elé.
Rengeteg képet csináltunk, de csak egy lesz az újságban. Annyira őrjítő hogy nem nézhetem meg a fotókat, pedig annyira kíváncsi vagyok.
Előkotortam a mobilom a táskámból, és a képernyőre pillantva elkerekedett a szemem.
Harry-nem fogadott hívások (36)
Remélem nincs semmi baja, csak gondolta felhív és beakadt a hívás gomb, vagy esetleg csak unatkozott és dumálni akart.
Haza fele menet megnéztem a kirakatokat, majd a tekintetem egy újságra tévedt. Azonnal megvettem és belelapoztam, keresve az engem érdeklő cikket.

Harry Styles örök gyerek marad

Mindenkinek döbbenetet okozott Harry Styles újdonsült barátnője Brook J. Johnson, de az ifjú tinisztár most sem cáfolta meg önmagát. Most sem okozott csalódást, hiszen minap elutazott az említett modellel New Yorkba, de ma azonnal visszarepült Los Angelesbe, ahol nem hagyhatott ki semmilyen lehetőséget, és azonnal összefutott régi "barátjával" Taylor Swifttel, aki a jelek szerint elég mély benyomást tett a mi göndör sztárocskánkra. Harry mindig is a lányvadászat rejtelmeiről volt híres énekesi kerrierjén kívül, de már mindenki azt hitte felnőtt és megkomolyodott és végre egy tartós kapcsolatot épít ki a gyönyörű modellel, de Harry most is bebizonyította hogy Ő sosem fog megváltozni. Harry.. tudjuk hogy nem bírod sokáig új lány nélkül, de muszáj volt Brooknak is összetörnöd a szívét?

A cikket tágra nyílt szemekkel olvastam, a képen Harry és Taylor kézenfogva. Nem hittem el, hogy Harry ezt tette velem. Ezért keresett annyiszor, ez mindent megmagyaráz.Összetörve olvastam a cikket, többször is egymás után, reménykedve hogy ez csak valami vicc, de sajnos nem volt az. Sírva rohantam haza, majd az atót bezárva lecsúsztam a falnál, és térdre hajtott fejjel gondolkoztam. Miért tette velem? Lehet hogy a cikk hamis, de miért járkált Taylorral kézenfogva.
Nem tudtam mit tegyek, megsemmisülve ültem a padlón, végül arra jutottam hogy elmegyek tusolni. A forró vízcseppek teljesen megnyugtattak, nem is érdekel ez a dolog innentől.

Felültem az ágyra és az ölembe vettem a laptopot, majd felmentem a már rég nem látogatott twitter oldalamra. A követőim száma teljesen megugrott, több millióan voltak, a postaládám pedig majd fel robbant annyi üzenet érkezett. A legtöbb csak gyűlölködő jellegű volt, de nem foglakoztam vele, egy dolgon mégis megakadt a szemem. Egy linket tartalmazott az üzenet,amire azonnal rákkatintottam. A fotó engem ábrázolt, ahogy ma délután sírva futok haza az újsággal a kezemben. Nem tudtam megszólalni inkább lehajtottam a laptop fedelét. A telefonom azóta is szüntelenül csöng, már nem csak Harry hanem Zayn és a többi srác is hívott, több üzenet is érkezett.
Harry nevét jelezte a kijelző, de már annyira untam azt a fülbemászó dallamot hogy inkább felvettem.
-Halo.-szóltam bele remegő hangon.
-Brook..annyira aggódtam. Jól vagy? Láttam azt a képet..én..-kezdte, de a szavába vágtam.
-Láttam a cikket, és őszintén megvallva, teljesen összetörtem Harry. Tudom hogy van valami magyarázatod, de nem vagyok rá kíváncsi ebben a pillanatban, és kérlek ne keress, szeretnék egyedül lenni.-mondta és megszakítottam a vonalat. Lehet hogy ezzel örökre elvesztettem Harryt, de nem vagyok egy bábu akit csak úgy rángatni lehet valaki kénye-kedve szerint.
Megint csörgött a telefon. Louis, ki más?
-Mondd.-szóltam bele.
-Harry nem tett semmit. Tényleg nem.
-Gondoltam hogy ezt fogod mondani. Tudod, ha tett is bármit vagy nem, akkor sem tudom mit higgyek. Elég félreérthető képeket és cikkeket találok a neten.
-És te inkább azoknak a pletykalapoknak hiszel mint neki, a szerelmednek, vagy nekem?-kérdezte kiabálva.
-Gondoltam hogy ezért is én leszek a hibás. Szia Louis.

Harry

-Miért kiabálsz?-kérdeztem lefelé baktatva a lépcsőn.
-Felhívtam Brookot, és valami olyat mondtam amit egyáltalán nem kellett volna.
-Mit csináltál egy idióta?
-Szemrehányást tettem neki, hogy a pletykalapoknak hisz és nem nekünk.
-Kösz haver. Ez hiányzott már csak.
Visszamentem a szobámba, majd összeroskadva ültem le az ágymra. Arcomat a kezeim közé temettem. Miért kellett megfongom a kezét? Miért bántottam meg újra?
Akármennyire is próbáltam, nem bírtam ki hogy ne hívogassam, míg végül felvette.
-Mit akarsz?-szólt bele remegő hanggal. Éreztem hogy sír, nyilvánvaló volt.
-Esküszöm hogy nem történt semmi, csak megfogtam a kezét, semmi egyéb. Annyira sajnálom, nem akarlak elveszíteni. Nagyon kérlek ne haragudj, annyira fáj hogy megbántottalak.
-Nem haragszom.-mondta.

Chapter 20

 Sziasztok!

Először is szeretném hálámat kifejezni nektek, az olvasóimnak. Ezt a szót

nagyszerű kimondani, örülök hogy tetszik nektek amit csinálok.

Szeretném megköszönni az 1400 látogatót és próbálok kicsit hosszabb részt hozni. 

Ölel L*

Harry

Mikor Brook beszámolt az ajánlatról teljesen ledöbbentem. Persze tudom ogy ez egy nagy lehetőség, és nem éri meg visszautasítani, de biztosan jól fog ez elsűlni? Mivan ha már alig lesz egymásra időnk. Belehalnék ha elveszíteném és most nekünk még itt kell maradni ő meg elutazik New Yorkba?
Én nem akarom ráerőltetni hogy maradjon, de nem mondom hogy nem örülnék neki.
-Biztosan menni akarsz?-kérdeztem.-Tudom hogy nagy lehetőség, meg megértem hogy téged akarnak hiszen gyönyörű vagy, de féltelek. Őszintén.-mondtam ki.
-Ideadod egy pillanatra a mobilod?-bökött a készülék felé, amit azonnal a kezébe nyomtam.
Berohant a mosdóba és bezárta az ajtót, majd 10 perc múlva sikítozva tepert le az ágyra.


Brook

-Na.. mi az? Mondd már.-kérlelt Harry.
-Téged elengedett velem a menedzsered New York-ba, mert itt nem lesz több dolgotok, a többiek majd később utánunk jönnek. Ma este kéne átrepülnöm, így döntsd el mit szeretnél.-magyaráztam neki, és belül nagyon bíztam benne hogy velem tart. Kisebb hezitálás után végül boldogan beleegyezett, én meg ujjongtam örömömben.
Gyorsan rohantam ki a nappaliba, de sikeresen elestem és bevertem a fejem.
Zayn oda rohant és azonnal felsegített.
-Vigyázz magadra Bella.-mondta,mire halványan elmosolyodtam.
Harry felkapott és felültetett a konyhapultra, majd egy hideg kanalat nyomott a fejemre, hogy ne legyen rajta púp,mire meg se kell említenem Liam majdnem kiszaladt a világból. Niall egy orvosi kézikönyvvel a kezében csörtetett fel-alá.
-Niall csak elestem, nem szülni készülök.-mondtam mire mindenki nevetni kezdett.
Louis felém sétált és halál komolysággal a hajamba nyomott egy répát.
-Ez majd segít..hidd el.-mondta és nagyra törően hadonászott kezeivel, és vázolta orvosi praktikáit és tudományát a gyógyítás területén.
-Tudod amikor egy lánynak "ott" fáj..-kezdte de azonnal félbeszakítottam.
-Nem akarom tudni, mit kell csináljon a répával.-mondtam neki és nevetni kezdtünk mind.
-Tudtam hogy Harry elég perverz..de te -nézett rám ördögien- tartogatsz még meglepetéseket.-mondta, mire nem is feleltem.
-Amúgy minek örültél ennyire?-tette fel a kérdést Liam, mire észbe kaptam.
-Ja..hát.. Harryvel New Yorkba utazunk. Vagyis én megyek oda, mivel modellnek szeretnének leszerződtetni New Yorkban.. és Harryt elengedte a menedzseretek így elkísér, ha nem bánjátok.-mondtam ki.
-Hűű..nem semmi leszel modellnek.Remélem lesznek aktok is.-motyogta Zayn, mire Harry egy szigorú pillantással ajándékozta meg.
Louis Harry nyakába ugrott és sírást tettetett.
-Annyira fogsz hiányozni édes drága mókuskám.-nyöszörgött. -Azt hittem örökké együtt leszünk.-folytatta, mire mindenki dőlt a nevetéstől.

Miután megbeszéltünk mindent én Harryvel elvonultam csomagolni. Mindent bepasszíroztunk a bőröndjeinkbe, majd én gyorsan hajat mostam, míg Harry is letusolt, majd nemsokára készen is álltunk.hajamat behullámosítottam, natúr sminket tettem fel. Már elég késő volt, 11 körül lehetett, de majd alszunk a repülőn. Ezt az ajánlatot, bármennyire is szeretném, nem hagyhatom ki. Ez volt az álmom. Mindig. Felvettem egy Starbucksos pólót, Harry egyik pulcsijával, farmert és a lábamra ráncigáltam a Vans cipőmet.
-Az hogy lehet hogy te még egy zsákban is gyönyörű vagy?-kérdezte Harry átölelve derekam.
-Hogy lehet az hogy én ennyire szeretlek?-kérdeztem, mire lágy ajkait enyémre tapasztotta.
Megint megcsörrent a telefonom amit azonnal fel is vettem.
-Halo.-szóltam bele.
-Megérkezett a kocsi a hoteljük elé, és a reptéren a sofőr majd eligazítja önöket. Már várjuk önt, és akkor holnap 11kor aláírjuk a szerződést. A helyszínt még holnap elküldöm sms-ben, és ha mindent megfelelőnek talál, akkor holnap azonnal nyélbe ütünk egy fotózást, ami azonnal megy az újságba. Ezek után már özönleni fognak a jobbnál jobb felkérések.
-Köszönöm..-hálálkodtam, majd még 1 perc beszélgetés után, leraktam a telefont.
-Srácoook.-ordítottam.
Mindenki körénk gyűlt, Harryvel lepacsiztak, engem meg szorosan megöleltek, majd a búcsúvétel után, Harryvel lementünk a földszintre és beszálltunk a sötétített ablakú kocsiba.
Beszélgettünk Harryvel, azon gondolkoztunk hol fogunk lakni, de a sofőr akaratlanul is megemlítette hogy már egy hotelben lefoglalták nekünk a legpuccosabb szobát. Fél óra alatt kiértünk a reptérre a sofőr megvette a beszállókártyákat amiket már előre kifizettek, majd a csomagjaink feladása után felszálltunk a repülőgépre.
Elfoglaltuk a két kijelölt ülést, és hálát adtam az istennek, mert senki nem ült mellettünk.
Harry vállára hajtottam a fejemet, és a fülembe helyezve a fülesem elbóbiskoltam. Tudtam hogy hosszú út vár ránk.

Egy stewardess böködte az oldalam. Még közel sem jártunk úti célunkhoz, de éppen vacsora volt. Harry édesen szuszogott mellettem, de nem volt szívem felébreszteni, így vettem pár szendvicset és az előtte lévő kis asztalkára tettem őket és egy kis cetlit ragasztottam mellé.
"Jó étvágyat". Tudtam hogy előttem fel fog ébredni, így nem kell várnia rám az evéssel. Visszahajtottam fejem a vállára és álomba szenderültem, miközben egyenletes szívdobogását hallgattam.

Harry

Mikor felébredtem egy halom kajával találtam szemben magam. Az órára pillantottam 3 óra volt, még ugyan ennyit kell utaznunk. Elolvastam a cetlit ami a szendvicsek között volt. "Jó étvágyat". Brookra pillantottam aki édesen aludt. Halkan elmajszoltam egy szendvicset, majd óvatosan felálltam és elmentem a mellék helységbe, majd egy takarót vettem el a nagy kupac tetejéről. Visszaültem a barátnőm mellé. Erre a gondolatra akaratlanul is mosolyra húzódott a szám. Mikor Brookra pillantottam elfogott a büszkeség és a boldogság. Én mindig az a flörtölős fajta voltam, aki minden szép lány után megfordult, és stírölte őt, de amióta vele vagyok, nem érdekel más. Ha egy lányt akarok nézegetni, a fotóját bámulom a telefonomon, és eszembe jut milyen szerencsés is vagyok. Mikor visszaültem Brook felém fordult és a mellkasomba fúrta arcát. Ráterítettem a takarót, majd átkaroltam és közelebb húztam magamhoz. A hajába pusziltam és gondolkoztam azon hogy Brook így is gyönyörű, de mi lesz ha az újságban fog szerepelni. Igen, féltékeny vagyok és leszek, ez egészen biztos, de azért az ésszerű határokon belül. Amikor strandon voltunk, akkor is az egész strand megbámulta, és dumált vele, mindenki utána fordult, de ezzel jár ha egy ilyen csodálatos lány a barátnőd. Ezek közt az eszmefuttatások között elnyomott az álom.

Brook

Egy csilingelő hangra ébredtem, ami jelezte hogy nemsokára eljön a leszállás. Harryt néztem pár percig, majd lágyan megsimítottam arcát, és megcsókoltam ajkait, mire kinyitotta a szemét és nevetni kezdett.
-Te szemét..fenn voltál csak egy csókot akartál.Ezt még visszakapod.-nyújtottam ki a nyelvem.
-Teljesen megérte.-mondta és megcsókolt.
Az este még tele lévő tálcán már csak egy árva szendvics sorakozott, amit kibontottam, és aprókat haraptam belőle. Harry felé nyújtottam aki csak egy nagyot harapva majszolt mellettem. 15 perc múlva landoltunk. 5:43 perc volt, így még lesz időnk aludni egy kicsit.
A bőröndjeinket összeszedve vonultunk ki, a még enyhén hűvös levegőbe, majd leintettünk egy taxit, aki autogramm kérés után elfuvarozott minket a megadott hotelba.
A hotelban megmondtam a nevem mire a szállodaigazgató termett mellettünk és az elnöki lakosztály felé vezetett minket.
-Szépek a festmények.-mondta Harry, gondolom nem akart bunkónak tűnni.
-Akkor menjünk a lépcsőn, hogy megcsodálhassák az összeset. Harryre pillantottam, aki éppen annyira gyűlölte hogy kimondta azt a mondatot, mint én vagy a mögöttünk lévő srác, aki a lépcsőn "tolta" az aranyszerkezetet bőröndjeinkkel megpakolva. Miután vége volt a tárlatvezetésnek és felértünk a szobánkba eltávozott a portás és az igazgató is. Körbenéztünk az elnöki lakosztályunkban. Egyszerűen elképesztő volt, a stílus, a bútorok..minden.
Azonnal behuppantunk a hatalmas franciaágyba és egymásba gabalyodva elaludtunk.

Reggel fél 10kor csöngött az ébresztő a telefonomon. Harry összerezzent mellettem, látta hogy én is fent vagyok, így óvatosan végigsimított hasamon, majd maga felé fordítva megcsókolt.
-Jó reggelt gyönyörű.-mondta, mire teljesen elöntött a pír.
-Neked is.-mondtam mire nevetett.
-Elpirultál.-mondta.
-Nem.. dehogy.. csak.. mikor álmos vagyok akkor vörös az arcom.-hazudtam.
-Elég rosszul hazudsz.-mondta a fejét rázva.
-Ahh..jó, megadom magam.-mondtam majd a bőröndömből kitúrtam egy csipkés, egymáshoz illő fehérneműt.
-Azt akarod felvenni?-kérdezte Harry.
-Igen.. mert? Nem jó?-aggódva fordultam felé mire csak nagyot nyelt.
-Megőrülök ha tudom, hogy ez van a ruhád alatt.-mondta, majd közelebb lépett és megcsókolt. Elmentem tusolni, ő meg a másik zuhanyzóba vette az irányt.
Nem öltöztem ki túlságosan, hajamat kifésültem, nem sminkeltem.
Mivel kint üdítő forróság volt, csak egy ujjatlant vettem fel, rövid nadrággal és sportcipővel.
Elégedetten néztem végig magamon, majd összedobáltam a holmijaimat egy fekete táskába majd a konyhába mentem. Csináltam pár szendvicset, a hűtőben lévő kajából, majd megvártam míg Harry is elkészül és együtt megreggeliztünk.
-Félek.-mondtam neki.
-Mitől? Te vagy a legszebb lány a földön. Nincs mitől félned, imádni fognak.-nyugtatott meg, majd kimentem a konyhába elpakolászni és kézen fogva indultunk el a helyszínre.
30 perc alatt oda értünk, közben megnéztünk pár boltot, kiválasztottuk hol vacsorázunk de viszonylag hamar odaértünk, de nem elég hamar, mivel rengeteg lány fedezett fel minket és kért autogrammot.
A stúdióban egy kedves hölgy bevezetett minket egy irodába, majd leült velünk szembe.
Mindent elmagyarázott, fizetést, lakásbiztosítást ha olyan munkát választok ami más helyszínen lesz.
-És mi lesz most? Mármint úgy értem, hogy a srácokkal két hetente más helyszínen vagyunk, és nem akarok nélkülük menni sehova.
-Akkor úgy tesszük a fotózásokat hogy éppen az adott helyszínre essenek, például mikor Párizsban lesznek, Párizsba szervezzük a fotózást, ami még jól is jön nekünk. Nem árt a változatosság.-mesélte.

Aláírtam a szerződést, majd elráncigáltak Harry mellől aki megígérte hogy itt megvár. Minden olyan gyorsasággal történt hogy alig bírtam követni az eseményeket. Kisminkeltek, megcsinálták a hajam, majd kiválasztottak nekem egy majdnem teljesen átlátszó, fekete csipkés dresszt, vagy hogy is mondjam. Először elég esetlen voltam, de a fotós nagyon kedves volt, biztatott és mutatta hogy mit csináljak. Már a végére eléggé belejöttem, majd egy hölgy egy köntöst adott rám.
-Nagyon köszönjük Brook.-mondta a fotós.-A képek szenzációsak, és a holnapi újságban benne lesz ez.-bökött a képernyő felé. Egy részem boldog is volt, de őszintén megvallva.. rettegtem az emberek véleményétől és főleg Harryétől. Nagyon félek hogy tetszeni fog-e neki.

Gyorsan felöltöztem, majd siettem Harryhez aki mind idáig kinn várt rám.
-Na milyen lett?-mondta, mire csak lehajtottam a fejem.
-Majd meglátod.-kacsintottam rá.
-Nekem nem számít, nem érdekelnek különösebben azok a képek, csak félek hogy elhagysz valaki jobbért, mert innentől mindenki megismer ez garantált.
-Nem hagylak el Harry.. úgy nézek én ki mint aki éppen most akar elhagyni?-kérdezte.
-Nem.-mondta majd betapasztotta számat egy gyengéd csókkal.
Elindultunk ebédelni. Egy Nando's-ba ültünk le enni, majd bementünk bevásárolni egy szupermarketbe, ha esetleg a hotelben maradunk estére.
Visszacipeltük a nagy szatyrokat miközben beszélgettünk, majd megbeszéltük hogy elmegyünk diszkóba. 4 órára végeztünk mindennel, így 2 pohár kakaóval lehuppantam Harry mellé a kanapéra aki éppen a tévében menő SpongyaBob-on legeltette a szemét. 18 éves és mesét néz. Sosem fog felnőni.
Sokat ökörködtünk, elütöttük az időt, majd 7kor mindketten letusoltunk és felöltöztünk, majd elindultunk a diszkóba. Harry a ruhám láttán félrenyelt, mire csak a hátát veregettem.
-Nem hittem hogy ennyire rossz.-mondtam és már indultam volna vissza átöltözni de csuklón ragadott és megcsókolt.
-Gyönyörű vagy.-mondta.
Taxit fogtunk és 10 perc alatt a diszkóba értünk, amit már délután kinéztünk.
Befelé vettük az irányt. Először a bárpulthoz mentünk.
-Mit kérsz Brook? Víz vagy narancslé?-kérdezte.
-Whiskey.-feleltem.
-Milyen?-nézett elkerekedett szemmel.
-Jack Daniels.-válaszoltam neki, mire csak bólogatott.
-Az én csajom.-mondta és miután megittuk az említett italainkat a táncparkettre mentünk. Végig együtt táncoltunk, Harry lágyan bejárta kezeivel a testem, én pedig háttal állva neki táncoltam.

Harry

Ahogy a fenekét riszálta megbabonázott. Ahogy hozzám dörgölőzött, tudtam hogy ebből nem fog kisülni jó, így inkáb a fülébe súgtam.
-Jössz a bárba?
-Nem, maradok. Gyere ha kész vagy.-mondta.
Felmentem inni egy whiskeyt, majd beszélgetni kezdtem egy sráccal. Egész jófejnek tűnt. Kb 30 perce beszélgettünk, majd visszafordultam a táncparkett felé és a korláthoz sétáltam, majd Brookot fürkésztem a tömegben és nem várt látvány fogadott.

Brook

Két kéz ölelt át hátulról, és a combomat simogatta. Folytattam táncom mintha nem történt volna semmi, de mikor megfordultam és meg akartam csókolni az illetőt, láttam hogy nem Harry az. Nagyon megijedtem, majdnem felsikítottam. A bár felé néztem ahol a korlátnál állva Harryt pillantottam meg, kinek tekintete szikrákat szórt. Ha lett volna olyan képessége, a tekintetével már rég megölte volna szerencsétlen srácot. Tehetetlenül álltam a táncoló tömeg közepén, Harryt néztem végig, aki egy hirtelen ötlettől vezérelve lerohant a parkettre, majd csuklómat megragadva vonszolt ki a discoból és azonnal taxiba ültünk. Nem szólt hozzám, de nem is vártam tőle.
-Harry sajnálom.-nem tudtam hogy nem te vagy.
Nem válaszolt, én pedig epekedve vártam feleletét de hiába. Mikor a hotelbe értünk becsuktam az ajtót és megálltam előtte.

Harry

-Sajnálom.-mondta.-Csak téged szeretlek, azt hittem te vagy, nem tettem volna ha tudtam volna hogy egy idegen.-mondta már a hotelszobában.
Nem értettem magam. Fűtött a méreg és a vágy. Az ajtónak nyomtam és vadul, akaratosan falni kezdtem ajkait, mit először nem viszonzott, majd elnyitotta ajkait így megnyitva a kaput. Felugrott és lábait a derekam köré kulcsolta. A hálószoba felé támolyogtam,néha neki-neki ütközve egy bútordarabnak.Megszabadítottam pólójától, egyre közeledve az ágy felé. Már majdnem a hálónál voltunk, mikor elvált tőlem és a konyhába ment.
-Most meg mi van?-kérdeztem agresszívan.
-Szomjas vagyok.-mondta és ajkaihoz emelt egy behűtött ásványvizet. Egy kósza vízcsepp folyt le ajkán, majd nyakán végül eltűnt a melltartójánál, mire csak egy nagyot nyeltem. Végül a hálóba cipeltem majd az ajtót bezárva folytattuk amit elkezdtünk.

Chapter 19

Harry

Rájöttem, hogy rosszul cselekedtem és nem ez lett volna a helyes út. Brook is elment, így én is sétálni indultam, hogy kiszellőztessem a fejem. Megválaszolatlan kérdések és gondolatok kavarogtak a fejemben, úgy cikáztak mint a villám. Azon agyaltam, hogy vajon miért veszekszünk egyfolytában Brookkal, ha egyszer tényleg az életemnél is jobban szeretem? Miért bántom meg örökké? Egy hülye vagyok, talán túl éretlen és túl fiatal egy kapcsolathoz, de minden csajommal elszúrtam és összetörtem a szívüket, és mi lesz ha Brookkal is azt teszem? Túl fontos nekem ahhoz, hogy bántsam. Lehet hogy szakítanom kéne vele? Nem akarom bántani. Ezek a dolgok jártak a fejembe, egy csomó kérdés. Miért? Hogy? Kéne? és sajnos nem tudom mi lenne a helyes és nem tudom melyik úton kell tovább haladnom. 

Már nagyon késő volt, a nap már szinte az ég alját súrolta. Gyorsan visszasiettem a hotelbe és mivel nem akartam senkit felébreszteni, így lefeküdtem a kanapéra és nemsokára elaludtam. 

Louis

Reggel 9-kor ébredtem, a nap már a hasamra sütött. A mosdó felé ballagtam és megláttam Harryt a kanapén kucorogni. Jóízűen aludt, mire halvány mosoly jelent meg arcomon. Remélem jól van. Mint mondtam a mosdó felé igyekeztem, de közben halk szipogásra lettem figyelmes Brook szobájából. Nem volt nehéz kitalálni mit csinál. 

Benyitottam hozzá. Szemei vörösek volt, véreresek arca csupa könny. Leültem mellé és szorosan átöleltem mire hozzámbújt.

-Louis én sajnálom hogy ennyi baj van velem.-mondta. 

-Nincs veled semmi baj. Harry imád téged az életénél is jobban, és nem hiszem hogy ez a ti közös sorsotok. Valami miatt egyikőtök sem tud belemélyedni ebbe a kapcsolatba maximálisan, és nem tudom és ti sem azt hogy mi ennek az oka. Lehet hogy az mert mást szeretsz, vagy valami megakadályoz benne.

Bár tudnék segíteni, de az a baj hogy egyikőtökbe sem látok bele, nem tudom mit éreztek.-mondtam mire felült és gondolkodni kezdett majd megint elsírta magát. 

-Köszönöm Lou.-suttogta majd letörölte könnyeit és pár tiszta ruhával a zuhanyzóba ment. 

Brook 

Louis segített rádöbbeni mi is a baj velem, vagyis velünk. Mindent megfogok tenni hogy ezt rendbe hozzam, és már tudom is mit kell tennem. Kotortam pár tiszta ruhát majd zuhanyozni mentem. A lágy vízcseppek versenyezve haladtak le bőrömön. Arra gondoltam, hogy ma elmegyek vásárolni majd beszélek Harryvel és délután megyünk a táncra.  Felvettem egy rövidnadrágot egy fehér ujjatlan pólóval, a hajamat laza konytba 

fogtam és hagytam egy üzit hogy elmentem és majd jövök. A belvárosba vitettem magam egy taxival majd sorra minden boltba bementem és egyből sem jöttem ki üres kézzel. A srácoknak is vettem ajándékokat,  Zaynnek egy ZAP-es pólót, Niall-nek  Nando's-os kaját, Liam egy Batmenes pulcsit kapott és Louis pedig egy 

galambot ábrázoló pulcsit. Remélem örülni fognak neki.  Harry ajándékán gondolkoztam, majd végül egy klassz órát vettem neki, és az órá hátuljába vésettem a  neveinket "H&B forever"
Még egy ideig nézelődtem, majd délután 2 fele értem haza, az összes srácot a kanapén találtam. Mindenki rám szegezte tekintetét majd ledobtam a szatyrokat és közéjük furakodtam.
-Hoztam nektek ajándékokat.-mondtam és a szatyrokból halásztam elő a vásárolt holmikat. -
-Niall, Zayn, Liam, Lou.-nyújtottam sorrendben feléjük a nekik szánt ajándékot, majd Harry kezébe nyomtam a dobozkát. Adtam egy puszit a szájára, majd vártam hogy kinyissa.
Azonnal kinyitotta és megnézte, majd a hátán elmerengett.
Felém indult, majd államat felemelve magához húzott és megcsókolt.
-Szeretlek.-suttogta, mire nem válaszoltam csak megcsókoltam.
A srácok mind felbróbálták ajándékukat, Niall kivételével aki elfogyasztotta sajátját, majd megnéztünk egy vígjátékot.
Nagyon jót nevettünk, főleg mikor Louis nindzsásat kezdett játszani a szoba közepén, és jó nagyokat esett.
-Srácok, lassan indulnunk kell ha akartok jönni velem.-mondtam majd puszit nyomtam Harry arcára.
-Értve főnökasszony.-mondta Niall majd kiadta az utasításokat miszerint mindenkinek van 30 perce és azalatt azt csinál amit akar, majd indulunk.
Bementem a szobába és zuhanyozni készültem, de megakadályozott valami. Vagyis inkább mondjam úgy hogy valaki?
-Én tényleg sajnálom.-mondta majd falni kezdte ajkaimat.
-Én is Harry..tényleg. Tudom miért veszekszünk sokat és ez nem a te hibád, hanem kizárólag az enyém.-mondtam neki kicsit fancsali képpel.
-És elmondod esetleg az okát?-kérdezte.
-Ha eljön az ideje.-válaszoltam, mire elengedett és kiment a szobából.
Este elmondom neki, remélem meg fogja érteni.
Letusoltam, és 30 perc múlva hadiöltözetben álltam az ajtónál a többiekre várva.
-Gyere már Zayn, istenem jó lesz a hajad.-ordított lou mellőlem türelmetlenül.
Együtt léptünk ki a friss levegőre 3 órakor. Harryt kézen fogtam és így ballagtunk az edzőteremig.
-Kíváncsi vagyok nagyon.-mondta Niall.
-Én is, bár a bulikon elég jól táncoltál szóval..-mondta Liam.
-Tudjátok ez egészen más, egyáltalán nem hasonlít. Ez sokkal izalmasabb, sokkal.. hogy mondjam.. erre nincsenek szavak.
-Meglátjuk mi lesz belőle.-mondta Louis Kevint simogatva.
A srácokat felirányítottam a terembe, én pedig átöltöztem az erre kijelölt szobában. Felszaladtam a többiek után, de legnagyobb meglepetésemre nem csak Mattet találtam ott, hanem az egész csapatot. Mindenkit sorra megöleltem majd váltottunk pár szót, válaszottunk zenét, majd kezdődhetett a munka. Mindent bele adtam, az izadságcseppek sorakoztak a homlokomon.
-Hallod B.Mutass valami ilyen torna szerűt amiből tudnánk csinálni valami újat.-mondta, mire ezer mozdulatot mutattam neki. Tök jó lépéseket kreáltunk. Az a 3 óra röpke 30 percnek tűnt. Az idő nagyon gyorsan szaladt, tudtam hogy közeledik az este.
6kor kiléptünk a teremből és egyből a srácokhoz szaladtam, de Harry nem volt ott.
-Harry?-kérdeztem egy-egy ölelés után.
-El kellett mennie, valami régi barátnőjével találkozik.
-Oké.-vontam meg a vállam, majd a srácokkal hazaindultunk.
Útközben megkajáltunk, majd olyan 7óra körül visszaérkeztünk a hotelbe.Azonnal a szobámba mentem majd átvettem a virágmintás fórdőruhám és egy köntöst majd elindultam a födszinti medencéhez. Mivel az idő még este is fülledt a kinti medencéhez vettem az irányt és azonnal beugrottam. Úszkáltam, gondolkoztam és Harryn járt az agyam. Nem akartam számonkérni hogy hol volt, csak bánt hogy fontosabb volt neki mint én, de ez nem fogja soha megtudni.
-Szia.-állt meg Harry a medence mellett ruhában.
-Sziaa. Hogy vagy? Tetszett az edzés?-kérdeztem.
-Sajnos lemaradtam a legnagyobb részéről, de amennyit láttam fantasztikus volt.-motyogta.
Levette a ruháit, majd egy szál boxerben beugrott és a medence sarkába nyomott engem, és mohón csókolt.
Először nem adtam neki bejutást, majd óvatosan alsó ajkamba harapott mire elnyílt szám, és szabad utat engedélyeztem. Lágy nyelve körkörös mozdulatokkal simogatta az enyémet. Igéző pillanat volt.
-Ennyire hiányoztam?-kérdeztem egy apró levegővétel során.
-Nem is tudod mennyire.-mondta majd ott folytattuk ahol abbahagytuk. Ölébe kapott majd kimásztunk a medencéből és felcipelt a szobába, majd óvatosan az ágyra rakott.
-Elmondod mi a baj? Amit mondtál délután.. kérlek.-könyörgött.
-David kérlek ne csináld. Könyörgöm. Én most nem akarom.-könyörögtem a pasimnak Davenek de teljesen elborult az agya. 
Miután akaratom ellenére is elérte amit akart, az ágy szélére ült. Feje vörös volt, aprókat nyögött, majd felém fordult. A csuklójából csorgott a vér. Feléje nyúltam hogy kivegyem kezéből a pengét. A látvány egyszerűen szörnyű volt, hogy éppen az ember akit szeretek tönkreteszi magát. Mikor felé nyúltam megragadta a karom és felkiáltott.
-Érezd amit én.-mondta és ezzel az erővel a karhajlatomból egy hosszú csíkot vágott a csuklómig. Rettenetesen megijedtem.. kirohantam de Dave a hajamnál fogva visszahúzott. 
-Ha barkinek elmondod te ribanc megöllek.-suttogta a fülembe és megvert. -meséltem Harrynek a múlt eseményeit, miközben ő a vágást nézte a karomon.
-Ez az egyik oka annak hogy ideköltöztem.-mondtam neki sírva. Arcomat mellkasába temettem.
-Nagyon sajnálom Brook, nem tudtam és én sosem tennék veled ilyet. Nem bírnék mert szeretlek.-mondta és a hajamba csókolt. Utoljára a plüssmacimat szorítottam ilyen erősen. Nagyon nagy szükségem volt most rá, mikor kitálaltam neki mindent. Minden emlékem, hacsak homályosan is de visszatért, és elég nehéz volt túltenni magamat ezeken a dolgokon.
A vállába temetve arcomat zokogtam, ő meg próbált megnyugtatni, de láttam rajta hogy mérges.

Harry

Mikor elmesélte a múltját, teljesen ledöbbentem.Szörnyű volt hallgatni amiket az az állat művelt vele. Ezért veszi mindig a szívére a dolgokat. A vállamba temetkezve sírt, vagyis inkább zokogott. Próbáltam csitítgatni. Nem hagyom hogy bármi baja essen. Soha többé. Az a srác, egy elmebeteg ha ilyet mert tenni egy ilyen lánnyal mint Brook. Az a srác megverte, bántalmazta és még meg is erőszakolta. Megértem Brookot hogy ezek után nehéz neki belevágni egy új kapcsolatba.
-Figyelj.. én nem akarok erőltetni semmit. Ha te még erre nem állsz készen, akkor én várok amíg felejtesz, de azt tudnod kell, hogy őrülten szeretlek, és sosem hagyom többé hogy bárki bántson vagy csak egy ujjal hozzád érjen. Bízhatsz bennem, és tudd én nem vagyok olyan mint az az állat.
-Szeretlek.-mondta és puszit nyomott a számra. -Elmegyek tusolni.-mondta.
-Rendben.. jöhetek veled?.. Vagy inkább hag..-mondtam volna, de szavamba vágott.
-Gyere.-mondta.
Megengedte a forróvizet, minden csupa pára volt, alig láttam valamit.
A falnak nyomtam és még rajta lévő melltartója kapcsával babráltam. Mindketten levetkőztünk, majd bemásztunk a zuhany alá. Nem váltunk el egymástól, végig csókoltuk egymást. Ahogy bőre az enyémhez ért, végigsimított testemen teljesen megbabonázott. Gönyörű volt, mint egy tündér. Ahogy a vízcseppek szelíden szaladgáltak testén elképesztő volt. A hajamba túrt, másik kezével a mellkasomat barangolta be. Éreztem hogy ha most nem hagyom abba, nem bírom tovább és többet akarok, így inkább lenyomtam a csapot, és kiszálltam, majd magam köré csavartam egy törölközőt.
-Sajnálom.-suttogta.
-Mit? Nem kell sajnálj semmit, megéri várni. Az életem végéig hajlandó lennék várni rád.-csókoltam meg. Idilli pillanatunkat telefonjának csörgése szakította félbe.
-Halo.-szólt bele csilingelő hangján.
Bőszen bólogatott majd lecsapta a telefont egy apró köszönéssel letudva a beszélgetést és a nyakamba ugrott.
-Azt akarják hgy leszerződjek modellnek, holnap New Yorkban.-mondta ki, mire nekem elkerekedett a szemem. Jó ötlet ez?

Chapter 18

Zayn

Lou hangos horkolására ébredtem. Az órámra pillantottam ami 9 órát jelzett, úgy hogy inkább kipattantam az ágyból és letusoltam mielőtt elkezdődik a reggeli hajsza és mindenki elözönli a fürdőszobát. Beálltam a forró víz alá és minden  pillanatát élveztem. A forró cseppek csak úgy simogatták bőröm, körülbelül 30 percig tusoltam, majd megcsináltam a hajam és késznek nyilvánítottam magam. A konyha felé ballagtam és láttam hogy Niall és Liam is ébren van már. A nappaliban fetrengtek a kanapén.
-Hogy aludtatok?-dobtam le magam hozzájuk a kanapéra.
-Jól..és te?-kérdezték egyszerre.
-Louis horkolása mennyei volt, ennél szebbet kívánni se lehetett volna.-válaszoltam cinikusan.
-Jó, hát.. mindenkinek vannak hibái.-lépett ki Lou a nappaliba egy répát rágcsálva.
Beszélgettünk, de Brook és Harry sehol nem voltak, és mivel mi interjúra megyünk és már 12 óra van, fel kéne ébreszteni a többieket, így Lou felkapott egy merőkanalat meg egy serpenyőt és a még alvók szobájába csörtetett és hangosan kezdte csapkodni a két tárgyat egymáshoz. Óriási zajt csapott, szerintem az egész szálloda felébredt a csörömpölésre. Harry és Brook nyöszörögve keltek fel, nagyon megviselte őket az ébresztés de kikecmeregtek az ágyból, majd együtt megreggeliztünk.

Brook

Végül kénytelen voltam csinálni reggelit a srácoknak. Niall egyfolytában a nyakamban lógott és azt kérdezgette hogy mikor lesz már kész, belenyúlt a serpenyőbe és kihalászott egy-egy sonkadarabot. Végül 1 órakor befejeztük a "reggelit" és a srácok elindultak az interjúra én pedig elmentem tusolni, majd tévéztem. 4-re megyek az edzőterembe a srácoknak el is felejtettem szólni, így írtam Haryrnek egy sms-t.
"Szia szerelmem! Bocsi hogy zavarlak de 4-kor elmegyek táncolni a Teasdale's melletti edzőterembe. Este találkozunk. xx B. 
Nem vártam válaszra így elmentem öltözni.Kiválasztottam egy sportos szettet , majd egy minimális sminket tettem fel és elindultam a helyszínre. Még korán volt és nem akartam taxival menni, így a telefonomon lévő GPS-t használtam. 45 perc alatt oda is értem, nem is késtem sokat. Bementem az épületbe és körbenéztem. Mindenhol gépek, italautomaták, szól a zene. A próbatermek az emeleten voltak, így felballagtam és körbenéztem. Rengeteg csapat volt, de végül megtaláltam az általam keresetteket. Benyitottam a terembe mire minden szempár rám szegeződött. Garen felém rohant és megölelt, majd bemutatott a srácoknak akik elég lelkesek voltak.
-Örülünk hogy megismerhetünk.-mondták miután mindannyian bemutatkoztak.
Körülbelül 20an voltunk, de elfértünk kényelmesen hiszen a terem elég nagy volt. Nagyon sokat táncoltunk és nagyon jó volt, nagyon hiányzott. Mikor éppen egy koreográfiát gyakoroltunk elfogott a "deja vu" érzése, olyan ismerős volt. Nagyon jól éreztem magam a srácokkal, nagyon jó volt velük táncolni, olyanokkal akik ugyanúgy tapasztaltak. Nem is porosodtam be annyira, nem is volt szokatlan, ugyanolyan volt mint régen, sőt..még jobb. Azt mondják, ha valamit nagyon sokáig nem csinálsz, mikor újra kezded sokkal nagyobb örömedet leled benne, és sokkal jobban élvezed.
Olyan 8 óra felé végeztünk, már elég sötét volt, így Matt, Garen testvére felajánlotta hogy hazakísér, amit el is fogadtam habozás nélkül.
Éppen haza felé sétáltunk, mikor megkérdezte.
-Van kedved velem vacsorázni?
-Hát, nem hiszem hogy ez jó ötlet.-motyogtam.
-És esetleg holnap ugyanitt, velem táncolni? Csak én leszek.-mondta.
-Benne vagyok, semmi akadálya.-mondtam neki.
15 perc után hazaértünk, majd egy ölelés után elváltunk és én a szobánk felé vettem az irányt. Bedugtam a kártyát, mire az ajtó egy kattanással kinyílt, én pedig azonnal betekintést nyertem az éppen folyó dolgokba. Niall félmeztelenül feküdt a földön, Lou a hátán ugrált. Zayn fetrengett a nevetéstől, Liam Harry fejét nyomta tele tejszínhabbal, Harry pedig rohant hogy összekenje Zaynt, de mikor meglátott irányt változtatott, és szorosan magához ölelt, így én is jócskán kaptam a tejszínből.
-Köszi Harry.-mondtam, mire megcsókolt.
-Bocsánat. Amúgy milyen volt a tánc?-kérdezte.
-Nagyon jó volt.Matt holnapra is hívott, de csak ketten leszünk a többiek holnap nem érnek rá. -meséltem neki.
-Oké fiúk, holnap megyünk megnézni.-kiabált Louis, mire mindenki hevesen bólogatott.
-Mit csinálunk este?-kérdezte Zayn.
-Nézzünk filmeket.-mondta Liam.
Mindenki elvonult egy kicsit pihenni. Én átöltöztem, majd Harry mellé feküdtem és együtt néztük a tévét.
-Milyen volt az interjú?-kérdeztem tőle.
-Jó volt, csak fárasztó. Ja.. jut eszembe, azt mondták hogy a 3 nap múlva lévő interjún szeretnék ha te is részt vennél.-mondta ki mire elkerekedett a szemem.
-Én? Mit csináljak a tévében?-kérdeztem elképedve.
-Hát..azt amit mi. Kérdeznek, válaszolsz.-mondta.
-És.. csak egy kérdés.. te mit szeretnél? Elakarod egyáltalán mondani az emeberknek vagy tartsuk titokban.
-kérdeztem. Kicsit elgondolkodott majd hosszas szünet után válaszolt.
-Nem akarom hogy téged bántsanak. Én legszívesebben elmondanám ország világnak, de nem akarom hogy téged megbántasanak, és ezáltal romoljon a kapcsolatunk.
-Szerintem ez nem lenne akadály, mert engem nem érdekel különösebben a rajongóid véleménye, de ahogy szeretnéd nekem így is megfelel.
-Jó, akkor ne mondjuk el.-mondta, mire kicsit elkapott a sírógörcs.
Most azért nem mondja el mert védeni akar, vagy esetleg az áll a háttérben, hogy nem akar felvállalni és szégyell.
Fogalmam nincs mit akar vagy mit miért tesz, de ezt nem akarom felhozni neki, mivel nem akarok vele ezen összeveszni.
-És meddig akarod titokban tartani?-kérdeztem remegő hangon.
-Ameddig csak lehet.-mondta, mire már tényleg sírni lett volna kedvem.
Azonnal felálltam átvettem egy melegítőnadrágot és egy pulcsit, felkötöttem a hajam majd bedugtam a fülesem és futni mentem. Nem mondtam semmit, tudják hogy úgyis visszajövök.

Louis

Brook elviharzott, látszólag futni indult. Köszönés nélkül bevágta az ajtót és elment. Nemsokára Harry jelent meg a nappaliban, és lehuppant mellém. Nagyon törte a fejét valamin, nem látszott szomorúnak, inkább nagyon gondolkodónak, valamin nagyon járhatott az esze.
Mivel mint sokan tudják elég kíváncsiskodó vagyok, így azonnal rákérdeztem a dologra.
-Össze vesztetek?
-Nem.-felelt azonnal.
-Akkor?-kapcsolódott be Zayn.
-Nem tudom. Lehet hogy az a baj, hogy nem akarom bemutatni senkinek? Mármint úgy értem rajongóknak, meg interjúkban.
-De.. várj, miért nem? Ezt nem értem Harry. Eddig azt akartad hogy a barátnőd legyen, és ezt mindenki tudja, és most miért szégyelled? Szerinted Eleanornak hogy esne, ha örökké rejtegetném őt és nem mondanám el senkinek hogy ő az akit szeretek, ő a barátnőm.
Biztos Brooknak sem esne túl jól, ha nem csókolhatna meg nyilvánosan, nem mutatkozhatnátok együtt, de egy idő után úgyis rájönnének, de ez a te döntésed.-mondtam mire Harry bólogatott.
-Nem lesz baja az utcán?-kérdezte.
-Nem.. ahjj öcsi sokat kell még tanulnod.-mondta neki Zayn majd egyedül hagytuk gondolataival.

Brook

Elmentem futni, és gondolkodni. Nem akartam sírni, eszem ágában sem volt, de mégis megtettem és fogalmam sincs az okáról. Nem bántott, nem fájt, nem törte össze a szívem, mégis valamiért ide jutottam. A válasz a dologra annyi lett volna, hogy nem sértődök meg és rohanok el otthonról mint egy óvodás hanem azt mondom, hogy "oké, nem baj" és lezárom a témát. Most biztosan egy hülye kislánynak néznek, aki nem tudja megoldani a problémáit és ilyen módszerekhez folyamodik.
Az órámra pillantottam ami éjjel 1-et mutatott. Már három órája futok? Te jó isten.. Hazaindultam, majd úgy egy óra alatt haza is értem. Zihálva szedtem a lépcsőfokokat, majd beléptem a lakosztályunkba. Mindenhol sötétség honolt, egy hangot se hallani.Mindenki aludt, kivéve Harry. Ő nem volt itt. Nagyon megijedtem ezért Louishoz rohantam és felrángattam.
-Mi az? Mi az? Ki halt meg? Ne Kevin..-ordított, erre pedig már mindenki felriadt.
-Hol van Harry?-kérdeztem aggódva.
-Harry? Az ágyában.-mondta mire könnyek gyűltek a szememben.
-Szerinted ott nem néztem? Nincs itt.-mondtam.
-Jó menjünk keressük meg.-mondta Niall, mire mindenkit megállítottam.
-Állj..mindenki menjen aludni. Rossz szobában néztem. Bocsánat..tényleg.-hazudtam és be is vették.
Tudtam hol van Harry, vagyis csak sejtettem. Egyszer a neten olvastam hogy Harry a tetőre jár gondolkozni, imádja a tetőket. Csak rohantam a lift felé, de tudtam hogy az tele lesz, így gyorsan a lépcsőn szaladtam felfelé. Imádkoztam magamban, hogy ott legyen, nem akarom hogy eltűnjön.
Kicsaptam az ajtót és nem láttam őt. Nem volt ott. Sehol nem láttam. A tető közepére sétáltam, de tévedtem. Térdre rogytam és csak sírtam. Elüldöztem őt, és elment. Egy szó nélkül.
2 kéz ragadott meg erősen.
-Harry.. Harry.-ugrottam a nyakába, de nem ő volt az illető.
-Nyugi B.-hallottam Zayn dörmögő hangját.
-De nem vagyok nyugodt, mikor nem tudom hol van.-motyogtam kétségbeesetten.
-Nem lesz semmi baj, Louis hívogatja a többiek keresik, de menjünk vissza.-mondta.
Lementünk, Zayn a kezem szorította. Visszamentünk a szobába. Leültem a kanapéra és azon gondolkoztam, hogy miért tettem ezt..
-Minden az én hibám. Ha nem sértődök meg mint egy hülye liba, még itt lenne.-mondtam.
-Ez nem igaz. Harry néha csinál hülyeségeket, de az egyetlen dolog amit tudok, hogy nálad jobban egy lányt sem szeretett még, és becsüld meg őt..-mondta Liam.
-Meg se érdemlem őt.-mondtam.
-Gyere csajszi feküdj le, mindjárt összeesel.-mondta Zayn, és elkísért a hálóig.Megvárta míg lefekszem, betakart, majd puszit nyomott az arcomra és kiment. Vártam 1 percet majd kotorászni kezdtem a bőröndömben és kivettem 2 szem altatót, majd lefeküdtem aludni.

Zayn

Brookot lefektettem, majd idegesen mentem vissza a nappaliba.
-Srácok ez nem kellett volna idáig fajuljon. Brook tényleg szereti őt, és nem tudom min akadnak fenn örökké. És hol a francban van Harry?-kérdeztem.
-Nem tudom, de le nem fekszem míg vissza nem jön.-magyarázott Lou, ő sem volt túl nyugodt.
Én a többiekkel együtt elmentem aludni, majd nemsokára elaludtam.