Lou hangos horkolására ébredtem. Az órámra pillantottam ami 9 órát jelzett, úgy hogy inkább kipattantam az ágyból és letusoltam mielőtt elkezdődik a reggeli hajsza és mindenki elözönli a fürdőszobát. Beálltam a forró víz alá és minden pillanatát élveztem. A forró cseppek csak úgy simogatták bőröm, körülbelül 30 percig tusoltam, majd megcsináltam a hajam és késznek nyilvánítottam magam. A konyha felé ballagtam és láttam hogy Niall és Liam is ébren van már. A nappaliban fetrengtek a kanapén.
-Hogy aludtatok?-dobtam le magam hozzájuk a kanapéra.
-Jól..és te?-kérdezték egyszerre.
-Louis horkolása mennyei volt, ennél szebbet kívánni se lehetett volna.-válaszoltam cinikusan.
-Jó, hát.. mindenkinek vannak hibái.-lépett ki Lou a nappaliba egy répát rágcsálva.
Beszélgettünk, de Brook és Harry sehol nem voltak, és mivel mi interjúra megyünk és már 12 óra van, fel kéne ébreszteni a többieket, így Lou felkapott egy merőkanalat meg egy serpenyőt és a még alvók szobájába csörtetett és hangosan kezdte csapkodni a két tárgyat egymáshoz. Óriási zajt csapott, szerintem az egész szálloda felébredt a csörömpölésre. Harry és Brook nyöszörögve keltek fel, nagyon megviselte őket az ébresztés de kikecmeregtek az ágyból, majd együtt megreggeliztünk.
Brook
Végül kénytelen voltam csinálni reggelit a srácoknak. Niall egyfolytában a nyakamban lógott és azt kérdezgette hogy mikor lesz már kész, belenyúlt a serpenyőbe és kihalászott egy-egy sonkadarabot. Végül 1 órakor befejeztük a "reggelit" és a srácok elindultak az interjúra én pedig elmentem tusolni, majd tévéztem. 4-re megyek az edzőterembe a srácoknak el is felejtettem szólni, így írtam Haryrnek egy sms-t.

Nem vártam válaszra így elmentem öltözni.Kiválasztottam egy sportos szettet , majd egy minimális sminket tettem fel és elindultam a helyszínre. Még korán volt és nem akartam taxival menni, így a telefonomon lévő GPS-t használtam. 45 perc alatt oda is értem, nem is késtem sokat. Bementem az épületbe és körbenéztem. Mindenhol gépek, italautomaták, szól a zene. A próbatermek az emeleten voltak, így felballagtam és körbenéztem. Rengeteg csapat volt, de végül megtaláltam az általam keresetteket. Benyitottam a terembe mire minden szempár rám szegeződött. Garen felém rohant és megölelt, majd bemutatott a srácoknak akik elég lelkesek voltak.
-Örülünk hogy megismerhetünk.-mondták miután mindannyian bemutatkoztak.
Körülbelül 20an voltunk, de elfértünk kényelmesen hiszen a terem elég nagy volt. Nagyon sokat táncoltunk és nagyon jó volt, nagyon hiányzott. Mikor éppen egy koreográfiát gyakoroltunk elfogott a "deja vu" érzése, olyan ismerős volt. Nagyon jól éreztem magam a srácokkal, nagyon jó volt velük táncolni, olyanokkal akik ugyanúgy tapasztaltak. Nem is porosodtam be annyira, nem is volt szokatlan, ugyanolyan volt mint régen, sőt..még jobb. Azt mondják, ha valamit nagyon sokáig nem csinálsz, mikor újra kezded sokkal nagyobb örömedet leled benne, és sokkal jobban élvezed.
Olyan 8 óra felé végeztünk, már elég sötét volt, így Matt, Garen testvére felajánlotta hogy hazakísér, amit el is fogadtam habozás nélkül.
Éppen haza felé sétáltunk, mikor megkérdezte.
-Van kedved velem vacsorázni?
-Hát, nem hiszem hogy ez jó ötlet.-motyogtam.
-És esetleg holnap ugyanitt, velem táncolni? Csak én leszek.-mondta.
-Benne vagyok, semmi akadálya.-mondtam neki.
15 perc után hazaértünk, majd egy ölelés után elváltunk és én a szobánk felé vettem az irányt. Bedugtam a kártyát, mire az ajtó egy kattanással kinyílt, én pedig azonnal betekintést nyertem az éppen folyó dolgokba. Niall félmeztelenül feküdt a földön, Lou a hátán ugrált. Zayn fetrengett a nevetéstől, Liam Harry fejét nyomta tele tejszínhabbal, Harry pedig rohant hogy összekenje Zaynt, de mikor meglátott irányt változtatott, és szorosan magához ölelt, így én is jócskán kaptam a tejszínből.
-Köszi Harry.-mondtam, mire megcsókolt.
-Bocsánat. Amúgy milyen volt a tánc?-kérdezte.
-Nagyon jó volt.Matt holnapra is hívott, de csak ketten leszünk a többiek holnap nem érnek rá. -meséltem neki.
-Oké fiúk, holnap megyünk megnézni.-kiabált Louis, mire mindenki hevesen bólogatott.
-Mit csinálunk este?-kérdezte Zayn.
-Nézzünk filmeket.-mondta Liam.
Mindenki elvonult egy kicsit pihenni. Én átöltöztem, majd Harry mellé feküdtem és együtt néztük a tévét.
-Milyen volt az interjú?-kérdeztem tőle.
-Jó volt, csak fárasztó. Ja.. jut eszembe, azt mondták hogy a 3 nap múlva lévő interjún szeretnék ha te is részt vennél.-mondta ki mire elkerekedett a szemem.
-Én? Mit csináljak a tévében?-kérdeztem elképedve.
-Hát..azt amit mi. Kérdeznek, válaszolsz.-mondta.
-És.. csak egy kérdés.. te mit szeretnél? Elakarod egyáltalán mondani az emeberknek vagy tartsuk titokban.
-kérdeztem. Kicsit elgondolkodott majd hosszas szünet után válaszolt.
-Nem akarom hogy téged bántsanak. Én legszívesebben elmondanám ország világnak, de nem akarom hogy téged megbántasanak, és ezáltal romoljon a kapcsolatunk.
-Szerintem ez nem lenne akadály, mert engem nem érdekel különösebben a rajongóid véleménye, de ahogy szeretnéd nekem így is megfelel.
-Jó, akkor ne mondjuk el.-mondta, mire kicsit elkapott a sírógörcs.
Most azért nem mondja el mert védeni akar, vagy esetleg az áll a háttérben, hogy nem akar felvállalni és szégyell.
Fogalmam nincs mit akar vagy mit miért tesz, de ezt nem akarom felhozni neki, mivel nem akarok vele ezen összeveszni.
-És meddig akarod titokban tartani?-kérdeztem remegő hangon.
-Ameddig csak lehet.-mondta, mire már tényleg sírni lett volna kedvem.
Azonnal felálltam átvettem egy melegítőnadrágot és egy pulcsit, felkötöttem a hajam majd bedugtam a fülesem és futni mentem. Nem mondtam semmit, tudják hogy úgyis visszajövök.
Louis
Brook elviharzott, látszólag futni indult. Köszönés nélkül bevágta az ajtót és elment. Nemsokára Harry jelent meg a nappaliban, és lehuppant mellém. Nagyon törte a fejét valamin, nem látszott szomorúnak, inkább nagyon gondolkodónak, valamin nagyon járhatott az esze.
Mivel mint sokan tudják elég kíváncsiskodó vagyok, így azonnal rákérdeztem a dologra.
-Össze vesztetek?
-Nem.-felelt azonnal.
-Akkor?-kapcsolódott be Zayn.
-Nem tudom. Lehet hogy az a baj, hogy nem akarom bemutatni senkinek? Mármint úgy értem rajongóknak, meg interjúkban.
-De.. várj, miért nem? Ezt nem értem Harry. Eddig azt akartad hogy a barátnőd legyen, és ezt mindenki tudja, és most miért szégyelled? Szerinted Eleanornak hogy esne, ha örökké rejtegetném őt és nem mondanám el senkinek hogy ő az akit szeretek, ő a barátnőm.
Biztos Brooknak sem esne túl jól, ha nem csókolhatna meg nyilvánosan, nem mutatkozhatnátok együtt, de egy idő után úgyis rájönnének, de ez a te döntésed.-mondtam mire Harry bólogatott.
-Nem lesz baja az utcán?-kérdezte.
-Nem.. ahjj öcsi sokat kell még tanulnod.-mondta neki Zayn majd egyedül hagytuk gondolataival.
Brook
Elmentem futni, és gondolkodni. Nem akartam sírni, eszem ágában sem volt, de mégis megtettem és fogalmam sincs az okáról. Nem bántott, nem fájt, nem törte össze a szívem, mégis valamiért ide jutottam. A válasz a dologra annyi lett volna, hogy nem sértődök meg és rohanok el otthonról mint egy óvodás hanem azt mondom, hogy "oké, nem baj" és lezárom a témát. Most biztosan egy hülye kislánynak néznek, aki nem tudja megoldani a problémáit és ilyen módszerekhez folyamodik.
Az órámra pillantottam ami éjjel 1-et mutatott. Már három órája futok? Te jó isten.. Hazaindultam, majd úgy egy óra alatt haza is értem. Zihálva szedtem a lépcsőfokokat, majd beléptem a lakosztályunkba. Mindenhol sötétség honolt, egy hangot se hallani.Mindenki aludt, kivéve Harry. Ő nem volt itt. Nagyon megijedtem ezért Louishoz rohantam és felrángattam.
-Mi az? Mi az? Ki halt meg? Ne Kevin..-ordított, erre pedig már mindenki felriadt.
-Hol van Harry?-kérdeztem aggódva.
-Harry? Az ágyában.-mondta mire könnyek gyűltek a szememben.
-Szerinted ott nem néztem? Nincs itt.-mondtam.
-Jó menjünk keressük meg.-mondta Niall, mire mindenkit megállítottam.
-Állj..mindenki menjen aludni. Rossz szobában néztem. Bocsánat..tényleg.-hazudtam és be is vették.
Tudtam hol van Harry, vagyis csak sejtettem. Egyszer a neten olvastam hogy Harry a tetőre jár gondolkozni, imádja a tetőket. Csak rohantam a lift felé, de tudtam hogy az tele lesz, így gyorsan a lépcsőn szaladtam felfelé. Imádkoztam magamban, hogy ott legyen, nem akarom hogy eltűnjön.
Kicsaptam az ajtót és nem láttam őt. Nem volt ott. Sehol nem láttam. A tető közepére sétáltam, de tévedtem. Térdre rogytam és csak sírtam. Elüldöztem őt, és elment. Egy szó nélkül.
2 kéz ragadott meg erősen.
-Harry.. Harry.-ugrottam a nyakába, de nem ő volt az illető.
-Nyugi B.-hallottam Zayn dörmögő hangját.
-De nem vagyok nyugodt, mikor nem tudom hol van.-motyogtam kétségbeesetten.
-Nem lesz semmi baj, Louis hívogatja a többiek keresik, de menjünk vissza.-mondta.
Lementünk, Zayn a kezem szorította. Visszamentünk a szobába. Leültem a kanapéra és azon gondolkoztam, hogy miért tettem ezt..
-Minden az én hibám. Ha nem sértődök meg mint egy hülye liba, még itt lenne.-mondtam.
-Ez nem igaz. Harry néha csinál hülyeségeket, de az egyetlen dolog amit tudok, hogy nálad jobban egy lányt sem szeretett még, és becsüld meg őt..-mondta Liam.
-Meg se érdemlem őt.-mondtam.
-Gyere csajszi feküdj le, mindjárt összeesel.-mondta Zayn, és elkísért a hálóig.Megvárta míg lefekszem, betakart, majd puszit nyomott az arcomra és kiment. Vártam 1 percet majd kotorászni kezdtem a bőröndömben és kivettem 2 szem altatót, majd lefeküdtem aludni.
Zayn
Brookot lefektettem, majd idegesen mentem vissza a nappaliba.
-Srácok ez nem kellett volna idáig fajuljon. Brook tényleg szereti őt, és nem tudom min akadnak fenn örökké. És hol a francban van Harry?-kérdeztem.
-Nem tudom, de le nem fekszem míg vissza nem jön.-magyarázott Lou, ő sem volt túl nyugodt.
Én a többiekkel együtt elmentem aludni, majd nemsokára elaludtam.
GYORSAN KÖVIT <3
VálaszTörlés