Chapter 17

Először is szeretnék hatalmas köszönetet mondani az 1100 oldalmegtekintés miatt.

El sem tudjátok képzelni, hogy mennyire sokat jelent ez nekem, és rettentő 

hálás vagyok mindenért. A régi blogomon, amikor még csak 1 hónapja írtam, 

közel sem volt ennyi megtekintés, szóval ez nekem hatalmas dolog. 

Jó olvasást

Ölel, L*

Már délután 3 körül járt az idő. A srácok gépe 5 óra felé indul haza, így elkezdtünk készülődni, miután megbeszéltük a Direction srácokkal, hogy elmegyünk a fogadásra, amire hivatalosak. Gondoltam hogy ide inkább valami szolidabb ruha kéne, így hosszas válogatás után, de megtaláltam az alkalomhoz illő, és a célt teljesen kielégítő öltözetet ami nem más volt, mint egy  fekete, combig érő testhez simuló ruha, fekete magassarkúval és harisnyával. A cipzárral bajlódtam egy ideig, de végül megoldottam a problémát.Kiválasztottam egy szögecses bőrdzsekit, meg egy táskát, majd kimentem a már várakozó csoporthoz. 

-Csinos vagy.-szólaltak fel egy emberként, mire elmosolyodtam. 

Az úton végig valamelyik magyar srác kezét fogtam, és úgy ballagtunk a reptérre. Becsekkoltak, majd hosszas ölelkezés és könnyes búcsúvétel után, elindultak a beszállókapuhoz, én meg szomorkásan néztem távolodó alakjukat. Mikor eltűntek Harry nyakába ugrottam.

-Köszönöm.. ez volt a legszebb születésnapom.-mondtam, és hatalmas puszit nyomtam az arcára. 

-Nagyon szívesen.-mondta és szorosan magához ölelt. 

Mivel már fél 6 volt, így elindultunk a fogadásra. rengetegen voltak, rajongók és újságírók tömege. Harry az enyémre kulcsolta kezét, így vonultunk be pár aláírás osztás és fényképkészítés után.

Beléptünk egy hatalmas terembe, ami tömve volt emberrel. Tudtam hogy itt, Amerikában is rengeteg híresség van, de nem gondoltam volna hogy ennyi. Egy pincér sietősen kanyarodott el mellettünk, mi meg gyorsan lekaptunk egy-egy pohár pezsgőt a gondosan kifényezett tálcáról. A fiúktól elszakadtam és elindultam körbenézni a teremben, elvegyültem. Egy srác jött felém, aki ahogy meglátott hozzám sietett és beszédbe elegyedtünk. 

-Brook J.Johnson, Garen Tompson vagyok a Jabbawokeez egyik táncosa.-mondta, majd kezébe csúsztattam kezem amit erőteljesen megrázott. 

-Szia örülök hogy megismerhetlek.-mosolyogtam kedvesen. 

-Meddig maradsz a városban?-kérdezte. 

-Még körülbelül egy hétig.-vázoltam neki a programot.

-Értem. Lenne kedved táncolni velünk, persze amíg itt vagy. Nagyon tisztelünk és elismerjük amit csinálsz, hiszen hasonló műfajban mozogsz, és biztosan tudnánk nyújtani egymásnak új élményeket, és tanulhatnánk egymástól, hiszen profi vagy. 

-Ahogy ti is azok vagytok. Nagyon szurkoltam nekem az ABDC-ben. Hálát adtam az istennek mikor ti nyertetek, fantasztikusak voltatok, és a kérdésedre választ adva, nagyon szeretnék. Már rég táncoltam, kicsit kijöttem a gyakorlatból, de ezen segíthetünk, hisz még emlékszem mindenre. 

-Örülök, hogy van kedved. Holnap a Teasdel's melletti edzőteremben próbálunk. Mondd be a taxisnak, és se perc alatt tudni fogja, és akkor 4-re várunk.-mondta majd választ se várva elment. 

Hűű, ez gyorsan ment, pedig én csak beszélgetni akartam valakivel. Tovább folytattam felfedező túrámat, majd kiértem a teraszra, és a korlátra könyökölve néztem a tájat, a lemenő napot, egy-egy kósza csillagot. Boldog voltam, az életem ebben a pillanatban csodás. Mindenem megvan, persze nem ez a legfontosabb, de ott vannak nekem a fiúk, anya, Simon az összes barátom. Éppen egy híres sztár a még titkos szerelmem, most hívott meg a világ egyik leghíresebb tánccsapata táncolni, szóval most minden pompás. 

Egyszer csak két kéz ölelte át a derekam és szorosan hozzám bújt, majd a nyakamat kezdte csókolgatni. Megpördültem így találkoztam tekintetével, ami vágyat sugárzó szikrákat szórt. Beharaptam ajkam, így próbálva ellenállni, majd kézen fogtam és a parkett felé húztam. Éppen egy lassú szám volt soron. Harry átkarolta a derekam, én pedig nyakát. Kicsit távolságtartóbban táncoltunk. Várta hogy közeledjek, de mivel látta hogy semmire nem készülök, kezét lejjebb csúsztatta a fenekemre és közelebb rántott. Arcomat vállába temettem, lassan ringatóztunk. Szívem hevesen vert. A szám véget ért, mire mellettem termett Zayn és elrabolt Harrytől egy táncra, aki szigorú pillantást vetett Zaynre, majd továbbállt. Zayn nagyon aranyos fiú, nagyon szeretem őt, mint barát. Átkarolta a derekam és magához húzott. Tekintetét az enyémbe fúrta, nekem meg eszem ágában sem volt elkapni tekintetem, szóval így bámultuk egymást 3 percig, majd Harry újra leváltotta és az este végégig együtt táncoltunk. 

10 óra fele elindultunk haza. Harry végig mellettem sétált kezét a derekamon nyugtatva, ami néha "véletlenül" lejjebb csúszott. 1 óra alatt hazasétáltunk, bár igaz néhány boltba bementünk, hisz a srácoknak létfontosságú dolgokat kellett vásárolniuk éjjel 11-kor, majd ettünk is, végül egy csomó szatyorral a kezünkben léptünk be a lakosztályba. Mindenki elvonult a szobájába, majd a srácok úgy döntöttek lemennek a játékterembe mert még korán van, de Harry nem ment le. Kibújtam cipőmből, majd a ruhámat szerettem volna lehámozni magamról, de beakadt a cipzár. Már csak ez hiányzott. 

Harry

Brook ajtaja csukva volt, de gondoltam benézek, mert unatkoztam. Lehet jobb lett volna ha lemegyek a srácokkal. Bementem Brook pedig háttal nekem állt, a ruhájának cipzárjával babrált, de az beakadt. Nem vett észre. 

-Bejöhetek?-kérdeztem. 

-Gyere, persze.-mosolygott bájosan. 

Leültem az ágyára, ő pedig velem szembe a székre, és harisnyáját húzta le magáról. Megőrjített a látvány, káprázatos volt, nem bírtam tovább. 

-Segíts lehúzni a cipzárt.-kérte, mire azonnal felpattantam. Kihagyhatatlan ajánlat. 

Mögé léptem, majd először átöleltem és nyakát kezdtem el csókolgatni. Ruhájának aljával játszadoztam. Szélét kicsit felhajtottam, majd lágyan simítottam végig fedetlen combján, mire kéjes sóhaj hagyta el a száját. 

Kicsit babrálva a cipzárral, de végül lehúztam, majd még mindig nyakát csókolgatva toltam le a szűk anyagot karjain, mire az hangtalanul a földre esett.

Brook felém fordult, majd megnyalta alsó ajkát, mire végem volt. Neki estem ajkainak, és mohón faltam őket. Selymes nyelve lágyan simogatta az enyémet. Nem vette le rólam a ruhát, csak csókolt és ingem alatt benyúlva a hasamat simogatta. Minden egyes szegletét bejárta, ami apró sóhajt váltott ki belőlem. Én hátát, esetleg fenekét markolásztam. A melltartója kapcsával babráltam, mire elhúzódott.

-Harry, még ne.-mondta, mire azonnal bólintottam.
Nem akarok sietni, és elidegeníteni magamtól, hiszen nagyon fontos számomra, bármennyit képes lennék rá várni, akár egy életen át is.
-Brook..-suttogtam.
-Igen?-kérdezte.
-Én, mindennél jobban szeretném ha a barátnőm lennél.-mondtam ki, mire könny szökött a szemébe.
-Nem akarsz várni?-kérdezte.
-Nincs értelme, mert egyre nehezebb türtőztetni magam mikor veled vagyok, és bármeddig várunk, a következmények ugyanazok lesznek, és csak elvesztegetem az időt, és nem azzal töltöm akit a legjobban szeretek, a szerelmemmel.-mondtam mire válasz helyett csak közelebb jött és megcsókolt.
-Ez igent jelent?-kérdeztem.
-Szerinted?-mondta, és újra megcsókolt. Nyakamon átkulcsolta kezeit, és néha lágyan a hajamba túrt.
Ölembe kaptam, a lábait derekamon összefonta, és úgy csókolóztunk tovább. Minden másodperce áldás volt, amikor hozzámért, amikor ölelt, mikor csókolt.. nem kívánhatnék ennél szebbet. Soha.
-Khmmm.-köszörülte meg valaki mögöttünk a torkát, mire azonnal szétszakadtunk, és próbáltunk úgy tenni mintha semmi sem történt volna.
-Ömm.. hát srácok, most magyarázhatnék hogy ez nem az aminek látszik, de igen is az, mert Brook mostantól hivatalosan is a barátnőm.-mondtam ki, és büszkeség öntött el, hogy ilyen barátnőm lehet.

Mindenki eléggé álmos volt, így elmentünk tusolni, de megbeszéltem Louval és Zaynnel, hogy Brook hadd aludjon velem, így Brook és Lou cseréltek. Én már az ágyban feküdtem és éppen elmerengtem, mikor Brook lépett ki a fürdőből, egy törölközővel a teste körül.
-Kaphatok egy pólót, mert nem akarok végigcaplatni az egész lakáson így.-mondta.
-Nyugodtan.-feleltem, mire a bőröndömhöz lépett és kivett egy pólót, majd visszament a mosdóba majd 2 perc múlva jött ki az összes cuccával együtt. Vizes testére még rátapadt a póló, a fölső alatt csak egy apró rövidnadrág volt. Törökülésbe ült fel az ágyra mellém, és tágra nyílt szemekkel fürkészett. Végigmért tetőtől talpig, majd végül hozzám bújt. Fejét mellkasomra hajtotta. Hajával babráltam, egy egy tincset ujjam köré csavartam majd elengedtem. Ajkaim az övére tapasztottam. Nem ellenkezett sőt, csak mohón csókolt. Szenvedélyesen jártak nyelveink, majd végül elszakadtunk egymástól. Szorosan magamhoz húztam és átöleltem,így aludtunk el.