Reggel teljesen feltöltődve ébredtem. Harry édesen horkolt mellettem, így nem ébresztettem fel. A takarót magam köré csavartam és letusoltam, majd csináltam kakaót és vártam Harryt mikor ébred. Nemsokára kivánszorgott a nappaliba és ledobta magát a kanapéra, majd arcon puszilt.
-Jól aludtál?-kérdeztem.
-Igen, már amennyit aludtam.-mondta kaján vigyorral, mire oldalba böktem.
Az este csodásan telt, minden pillanatát élveztem.
-Elmegyek futni, majd hozok újságot meg kávét.-mondtam, mire csak bólintott.
Felvettem egy sportos összeállítást, elég lengét az időre való tekintettel, majd egy csókkal elbúcsúztam Harrytől és indultam is.
Elmerengtem kicsit. Remélem jó lett a fotó az újságba és Harrynek is tetszni fog. Kíváncsi vagyok mit fognak hozzá szólni Harry és a sárcok rajongói, meg egyáltalán hozzá és hozzám.. együtt.
Visszafele megálltam az újságosnál, és bár annyira szerettem volna kinyitni és megnézni, nem volt elég erőm. Nagyon izgultam, sőt mitöbb ideges voltam. Tudom hogy nem sok múlik ezen az egészen, de azért mégsem lenne jó Harryt leégetni és megalázni.
Fél óra múlva estem be az ajtón, kezeim közt az újságot gyűrögettem. Harryt nem láttam sehol, így bementem a szobába átöltözni. Levettem a pólómat, majd egy "betörő" bújt ki az ajtó mögül.
Odarohant hozzám és kikapta a kezemből a tiszta pólóm és rohanni kezdett. Utána iramodtam, majd mikor meguntam a kergetőzést fenyegetőzéshez kellett folyamodnom.
-Harry, felveszek egy másik pólót ha nem adod vissza.-mondtam, de ő még csak a szemembe sem nézett. Felkaptam egy pólót, mire a mosoly lehervadt arcáról az enyémen viszont egyre csak nőtt.
-Na hadd lássam az újságot. Milyen lett?-kérdezte izgatottan.
-Nem mertem megnézni.-feleltem, mire kikapta a kezemből és belelapozott, majd egy kis szemlélés után becsukta és rám tekintett.
-Ez egyszerűen.. úristen.. gyönyörű-mondta, mire a kezembe vettem az említett lapot és jó ideig bámultam. A kép, eszméletlen volt, egyszerűen gyönyörű. Ugrándozva szökdeltem ki a konyhába a kávékért, majd az egyiket a kezébe nyomtam, majd megnéztük a kívánságára a Madagaszkár 2-őt, ami nagyon jó volt.. szerinte.
Végig röhögött és tágra nyílt szemekkel pásztázta a képernyőt, néha-néha rámpillantott, majd vissza a képernyőre.
A telefonom csörgésére ébredtem, ezek szerint elaludtam a film közben.
-Halo.-szóltam bele még kómásan.
-Sziaaa. Zayn vagyok.. vagyis mi vagyunk, mivel ki vagy hangosítva.-mondta, mire a csapat egy emberként egy sziát motyogott.
-Hogy vagytok?-kérdeztem.
-Nagyon jól. És ti? Hogy telnek a mézes hetek? Kibírod még Harryt?-érdeklődött Niall.
-Persze.. és nagyon jól vagyunk, bár csendes a ház nélkületek.-mondtam és akaratlanul is elmosolyodtam.
-Amúgy csak azért hívtunk, mert láttuk a fotód az újságban és teljesen le vagyunk sokkolódva, egyszerűen.. csodás.-mondogatta Liam Louissal együtt.
-Köszönöm, örülök hogy tetszik nektek..Mit csináltok még ma?
-Hát..lazsálunk és nézzük a tévét, ahogy ti is.-mondta Louis.
-Humoros vagy ma.-válaszoltam, majd egy sziával letudtam őket és leraktam a telefont.
Harry állt az ajtóban öltönyben és csokornyakkendőben, egy csokor virágot markolászva.
-Ezt miért kapom?-nyomtam csókot a szájára.
-Mert vagy nekem.-mondta majd felemelt és úgy csókolt meg. -Öltözz megyünk vacsizni.-mondta, mire feleszméltem és azonnal elmentem készülődni.
Egy neonsárga szoknyát vettem fel, egy átlátszó csipkés pólóval. Feltettem egy minimális sminket, majd gyorsan összepakoltam a kézitáskámba és indultam is kifelé.
-Gyönyörű vagy.-kapott el azonnal Harry és magához húzott.
Elsétáltunk egy étterembe a közelbe, egyszerűen csodás volt. Minden stílusos, mégsem csicsás. Több száz őrül pincér rohangált fel s alá. Megkerestük a névre szóló asztalunkat. harry nagyon figyelmes volt, kihúzta nekem a széket, mindenre figyelt.
-Mondanom kell valamit.-mondta, mire megállt bennem az ütő. Éreztem hogy lesz valami.
-Ettől féltem...-motyogtam, mire kezét az enyémre kulcsolta.
-Vissza kell mennem a srácokhoz, de csak pár napra. Sietek vissza.. esküszöm és nagyon sajnálom, de közbejött egy fontos interjú és nem tudom kihagyni.-mondta lehajtott fejjel. -Ne haragudj kérlek.
-Miért haragudnék? Ez természetes. Kibírom nélküled pár napig.. de pontosan mennyi is az a pár?
-Kb. 1 hét, mert nem engednek vissza a srácok nélkül New Yorkba.-mondta mire kicsit elszomorodtam.
-Nem baj, tényleg nem. Elleszek.-mondtam neki, mosolyt erőltetve arcomra.
-Te vagy a világ legjobb barátnője.-mondta. -Holnap reggel kell indulnom.
-Az elég korán van, de hát.. felőlem rendben, megleszek ne aggódj.-válaszoltam neki.
Az este innentől kicsit kínosan telt, nem nagyon beszélgettünk. Mikor végeztünk a hotelbe indultunk. A levegő eléggé lehűlt 11 órára és irtózatosan fáztam, de Harry magához húzott és rámterítette dzskijét.
-Gyere velem vissza.-mondta mire teljesen meglepődtem.
-Harry nem tehetem, mert azt mondta Amanda hogy sok esély van egy új munkára holnap vagy holnap után.
-Istenem..mindent elszúrok, mikor végre kettesben lehettünk volna, akkor is elrontom.
-Harry, nézz a szemembe.-mondtam mire rámpillantott.-Érted hogy ez engem nem érdekel? Mármint persze hogy érdekel hiszen a barátom vagy és hiányozni fogsz, de nem fogunk belehalni. Majd webkamozunk, meg telefonon beszélünk, ez a munkáddal jár és sosem kérnélek hogy maradj itt, mivel ezek nagy lehetőségek és nem hagyhatod ki ezeket miattam, és ez nem is várom el.-nyugtattam le, de választ nem kaptam, csak egy csókot.
Harry
Brook nagyon megértő, hihetetlen hogy egy ilyen lányt fogtam ki. Egyszerűen szerencsésnek érzem magam és elképesztően boldog vagyok. Hazaballagtunk, majd Brook segített nekem összepakolni.
-Ne kísérj el a reptérre kérlek. Nagyon korán indulok, és szeretnék itt elbúcsúzni tőled, nyugodtan a rajongók nélkül.
-Ha így akarod.-vonta meg a vállát, majd befészkelte magát az ágyba és álláig húzta a takarót, miközben végig engem fürkészett mosolyogva. Olyan mint egy kislány, kedves, aranyos, édes, de mégis egy nő, irtózatosan vonzó, csábító és igéző. Minden tulajdonsága elragadó és nincs olyan porcikája amit ne kívánnék magaménak.
Bebújtam mellé és karommal átkaroltam a hasát. Még egy ideig fészkelődött a karjaim közt, majd mikor elhelyezkedett apró kezét az enyémbe helyezte. Lábait az enyémekhez fonta, majd elaludt a karjaim között.
Valami az ajkaimra tapadt. Szemeim tágra nyíltak és láttam hogy Brook az.. vagyis igéző ajkai.
-Kelj fel szivem, indulnod kell.-mondta suttogva, mire kimásztam az ágyból és felkaptam a kinhagyott gönceim, majd 10 perc múlva készen álltam az ajtóban.
-Brook.. eszméletlenül szeretlek és nagyon fogsz hiányozni. Amikor tudlak hívlak, minimum egyszer minden nap. Hidd el a legkevésbé sem akarok elmenni, de muszáj és nagyon sajnálom, kérlek ne haragudj. Vigyázz magadra, és 1 hét múla találkozunk, ígérem. Ne felejts el.-mondtam, majd egy szenvedélyes csók után elengedtem kezeit és válaszra se várva elmentem.
Brook
Lefolyt pár könnycsepp az arcomon, de azért nem kezdtem zokogni. Visszafeküdtem az ágyba, mivel még csak reggel 5 óra volt, és visszaaludtam, mert hosszú napom lesz, tudva Amanda újabb munkákat szervezett be. Még csak tegnap kezdtem, de máris rengeteg ajánlat érkezett.
A telefonomra riadtam. Előtúrtam a szétszórt holmik alól, majd extra gyorsasággal nyomtam meg a fogadás gombot.
-Halo.-szóltam bele lihegve.
-Sziaa Brook, Amanda vagyok. 1 óra múlva találkozunk a stúdióban.-mondta, mire csak aprót bólintottam, de ezt ő nem láthatta.
-Rendben, szia.-köszöntem el, majd elindultam tusolni.
A ház teljesen üres volt, sehol egy nesz, egy apró zörej. Nagyon kevés ideje ismerem a srácokat, de a szívemhez nőttek és nem szégyellem bevallani hogy nagyon hiányoznak.
Felkaptam egy framert és egy ujjatlan pólót, sportcipőt és egy táskát, majd indultam is a helyszín felé.
Pontosan odaértem a kijelölt időpontra.
-Szia Jill. Szia Rob.-biccentettem.
Jill volt a fodrász és a sminkes, Rob pedig a stylist. Eszméletlen ízlése van, és attól független hogy a saját neméhez vonzódik nagyon jó fej pasas.
-Szia kicsilány.-köszöntek.
Az összes előkészületet befejeztünk, majd beállítottak a már ismerős kamera elé.
Rengeteg képet csináltunk, de csak egy lesz az újságban. Annyira őrjítő hogy nem nézhetem meg a fotókat, pedig annyira kíváncsi vagyok.
Előkotortam a mobilom a táskámból, és a képernyőre pillantva elkerekedett a szemem.
Harry-nem fogadott hívások (36)
Remélem nincs semmi baja, csak gondolta felhív és beakadt a hívás gomb, vagy esetleg csak unatkozott és dumálni akart.
Haza fele menet megnéztem a kirakatokat, majd a tekintetem egy újságra tévedt. Azonnal megvettem és belelapoztam, keresve az engem érdeklő cikket.
Harry Styles örök gyerek marad
Mindenkinek döbbenetet okozott Harry Styles újdonsült barátnője Brook J. Johnson, de az ifjú tinisztár most sem cáfolta meg önmagát. Most sem okozott csalódást, hiszen minap elutazott az említett modellel New Yorkba, de ma azonnal visszarepült Los Angelesbe, ahol nem hagyhatott ki semmilyen lehetőséget, és azonnal összefutott régi "barátjával" Taylor Swifttel, aki a jelek szerint elég mély benyomást tett a mi göndör sztárocskánkra. Harry mindig is a lányvadászat rejtelmeiről volt híres énekesi kerrierjén kívül, de már mindenki azt hitte felnőtt és megkomolyodott és végre egy tartós kapcsolatot épít ki a gyönyörű modellel, de Harry most is bebizonyította hogy Ő sosem fog megváltozni. Harry.. tudjuk hogy nem bírod sokáig új lány nélkül, de muszáj volt Brooknak is összetörnöd a szívét?
A cikket tágra nyílt szemekkel olvastam, a képen Harry és Taylor kézenfogva. Nem hittem el, hogy Harry ezt tette velem. Ezért keresett annyiszor, ez mindent megmagyaráz.Összetörve olvastam a cikket, többször is egymás után, reménykedve hogy ez csak valami vicc, de sajnos nem volt az. Sírva rohantam haza, majd az atót bezárva lecsúsztam a falnál, és térdre hajtott fejjel gondolkoztam. Miért tette velem? Lehet hogy a cikk hamis, de miért járkált Taylorral kézenfogva.
Nem tudtam mit tegyek, megsemmisülve ültem a padlón, végül arra jutottam hogy elmegyek tusolni. A forró vízcseppek teljesen megnyugtattak, nem is érdekel ez a dolog innentől.
Felültem az ágyra és az ölembe vettem a laptopot, majd felmentem a már rég nem látogatott twitter oldalamra. A követőim száma teljesen megugrott, több millióan voltak, a postaládám pedig majd fel robbant annyi üzenet érkezett. A legtöbb csak gyűlölködő jellegű volt, de nem foglakoztam vele, egy dolgon mégis megakadt a szemem. Egy linket tartalmazott az üzenet,amire azonnal rákkatintottam. A fotó engem ábrázolt, ahogy ma délután sírva futok haza az újsággal a kezemben. Nem tudtam megszólalni inkább lehajtottam a laptop fedelét. A telefonom azóta is szüntelenül csöng, már nem csak Harry hanem Zayn és a többi srác is hívott, több üzenet is érkezett.
Harry nevét jelezte a kijelző, de már annyira untam azt a fülbemászó dallamot hogy inkább felvettem.
-Halo.-szóltam bele remegő hangon.
-Brook..annyira aggódtam. Jól vagy? Láttam azt a képet..én..-kezdte, de a szavába vágtam.
-Láttam a cikket, és őszintén megvallva, teljesen összetörtem Harry. Tudom hogy van valami magyarázatod, de nem vagyok rá kíváncsi ebben a pillanatban, és kérlek ne keress, szeretnék egyedül lenni.-mondta és megszakítottam a vonalat. Lehet hogy ezzel örökre elvesztettem Harryt, de nem vagyok egy bábu akit csak úgy rángatni lehet valaki kénye-kedve szerint.
Megint csörgött a telefon. Louis, ki más?
-Mondd.-szóltam bele.
-Harry nem tett semmit. Tényleg nem.
-Gondoltam hogy ezt fogod mondani. Tudod, ha tett is bármit vagy nem, akkor sem tudom mit higgyek. Elég félreérthető képeket és cikkeket találok a neten.
-És te inkább azoknak a pletykalapoknak hiszel mint neki, a szerelmednek, vagy nekem?-kérdezte kiabálva.
-Gondoltam hogy ezért is én leszek a hibás. Szia Louis.
Harry
-Miért kiabálsz?-kérdeztem lefelé baktatva a lépcsőn.
-Felhívtam Brookot, és valami olyat mondtam amit egyáltalán nem kellett volna.
-Mit csináltál egy idióta?
-Szemrehányást tettem neki, hogy a pletykalapoknak hisz és nem nekünk.
-Kösz haver. Ez hiányzott már csak.
Visszamentem a szobámba, majd összeroskadva ültem le az ágymra. Arcomat a kezeim közé temettem. Miért kellett megfongom a kezét? Miért bántottam meg újra?
Akármennyire is próbáltam, nem bírtam ki hogy ne hívogassam, míg végül felvette.
-Mit akarsz?-szólt bele remegő hanggal. Éreztem hogy sír, nyilvánvaló volt.
-Esküszöm hogy nem történt semmi, csak megfogtam a kezét, semmi egyéb. Annyira sajnálom, nem akarlak elveszíteni. Nagyon kérlek ne haragudj, annyira fáj hogy megbántottalak.
-Nem haragszom.-mondta.
-Elmegyek futni, majd hozok újságot meg kávét.-mondtam, mire csak bólintott.
Felvettem egy sportos összeállítást, elég lengét az időre való tekintettel, majd egy csókkal elbúcsúztam Harrytől és indultam is.
Elmerengtem kicsit. Remélem jó lett a fotó az újságba és Harrynek is tetszni fog. Kíváncsi vagyok mit fognak hozzá szólni Harry és a sárcok rajongói, meg egyáltalán hozzá és hozzám.. együtt.
Visszafele megálltam az újságosnál, és bár annyira szerettem volna kinyitni és megnézni, nem volt elég erőm. Nagyon izgultam, sőt mitöbb ideges voltam. Tudom hogy nem sok múlik ezen az egészen, de azért mégsem lenne jó Harryt leégetni és megalázni.
Fél óra múlva estem be az ajtón, kezeim közt az újságot gyűrögettem. Harryt nem láttam sehol, így bementem a szobába átöltözni. Levettem a pólómat, majd egy "betörő" bújt ki az ajtó mögül.
Odarohant hozzám és kikapta a kezemből a tiszta pólóm és rohanni kezdett. Utána iramodtam, majd mikor meguntam a kergetőzést fenyegetőzéshez kellett folyamodnom.
-Harry, felveszek egy másik pólót ha nem adod vissza.-mondtam, de ő még csak a szemembe sem nézett. Felkaptam egy pólót, mire a mosoly lehervadt arcáról az enyémen viszont egyre csak nőtt.
-Na hadd lássam az újságot. Milyen lett?-kérdezte izgatottan.-Nem mertem megnézni.-feleltem, mire kikapta a kezemből és belelapozott, majd egy kis szemlélés után becsukta és rám tekintett.
-Ez egyszerűen.. úristen.. gyönyörű-mondta, mire a kezembe vettem az említett lapot és jó ideig bámultam. A kép, eszméletlen volt, egyszerűen gyönyörű. Ugrándozva szökdeltem ki a konyhába a kávékért, majd az egyiket a kezébe nyomtam, majd megnéztük a kívánságára a Madagaszkár 2-őt, ami nagyon jó volt.. szerinte.
Végig röhögött és tágra nyílt szemekkel pásztázta a képernyőt, néha-néha rámpillantott, majd vissza a képernyőre.
A telefonom csörgésére ébredtem, ezek szerint elaludtam a film közben.
-Halo.-szóltam bele még kómásan.
-Sziaaa. Zayn vagyok.. vagyis mi vagyunk, mivel ki vagy hangosítva.-mondta, mire a csapat egy emberként egy sziát motyogott.
-Hogy vagytok?-kérdeztem.
-Nagyon jól. És ti? Hogy telnek a mézes hetek? Kibírod még Harryt?-érdeklődött Niall.
-Persze.. és nagyon jól vagyunk, bár csendes a ház nélkületek.-mondtam és akaratlanul is elmosolyodtam.
-Amúgy csak azért hívtunk, mert láttuk a fotód az újságban és teljesen le vagyunk sokkolódva, egyszerűen.. csodás.-mondogatta Liam Louissal együtt.
-Köszönöm, örülök hogy tetszik nektek..Mit csináltok még ma?
-Hát..lazsálunk és nézzük a tévét, ahogy ti is.-mondta Louis.
Harry állt az ajtóban öltönyben és csokornyakkendőben, egy csokor virágot markolászva.
-Ezt miért kapom?-nyomtam csókot a szájára.
-Mert vagy nekem.-mondta majd felemelt és úgy csókolt meg. -Öltözz megyünk vacsizni.-mondta, mire feleszméltem és azonnal elmentem készülődni.
Egy neonsárga szoknyát vettem fel, egy átlátszó csipkés pólóval. Feltettem egy minimális sminket, majd gyorsan összepakoltam a kézitáskámba és indultam is kifelé.
-Gyönyörű vagy.-kapott el azonnal Harry és magához húzott.
Elsétáltunk egy étterembe a közelbe, egyszerűen csodás volt. Minden stílusos, mégsem csicsás. Több száz őrül pincér rohangált fel s alá. Megkerestük a névre szóló asztalunkat. harry nagyon figyelmes volt, kihúzta nekem a széket, mindenre figyelt.
-Mondanom kell valamit.-mondta, mire megállt bennem az ütő. Éreztem hogy lesz valami.
-Ettől féltem...-motyogtam, mire kezét az enyémre kulcsolta.
-Vissza kell mennem a srácokhoz, de csak pár napra. Sietek vissza.. esküszöm és nagyon sajnálom, de közbejött egy fontos interjú és nem tudom kihagyni.-mondta lehajtott fejjel. -Ne haragudj kérlek.
-Miért haragudnék? Ez természetes. Kibírom nélküled pár napig.. de pontosan mennyi is az a pár?
-Kb. 1 hét, mert nem engednek vissza a srácok nélkül New Yorkba.-mondta mire kicsit elszomorodtam.
-Nem baj, tényleg nem. Elleszek.-mondtam neki, mosolyt erőltetve arcomra.
-Te vagy a világ legjobb barátnője.-mondta. -Holnap reggel kell indulnom.
-Az elég korán van, de hát.. felőlem rendben, megleszek ne aggódj.-válaszoltam neki.
Az este innentől kicsit kínosan telt, nem nagyon beszélgettünk. Mikor végeztünk a hotelbe indultunk. A levegő eléggé lehűlt 11 órára és irtózatosan fáztam, de Harry magához húzott és rámterítette dzskijét.
-Gyere velem vissza.-mondta mire teljesen meglepődtem.
-Harry nem tehetem, mert azt mondta Amanda hogy sok esély van egy új munkára holnap vagy holnap után.
-Istenem..mindent elszúrok, mikor végre kettesben lehettünk volna, akkor is elrontom.
-Harry, nézz a szemembe.-mondtam mire rámpillantott.-Érted hogy ez engem nem érdekel? Mármint persze hogy érdekel hiszen a barátom vagy és hiányozni fogsz, de nem fogunk belehalni. Majd webkamozunk, meg telefonon beszélünk, ez a munkáddal jár és sosem kérnélek hogy maradj itt, mivel ezek nagy lehetőségek és nem hagyhatod ki ezeket miattam, és ez nem is várom el.-nyugtattam le, de választ nem kaptam, csak egy csókot.
Harry
Brook nagyon megértő, hihetetlen hogy egy ilyen lányt fogtam ki. Egyszerűen szerencsésnek érzem magam és elképesztően boldog vagyok. Hazaballagtunk, majd Brook segített nekem összepakolni.
-Ne kísérj el a reptérre kérlek. Nagyon korán indulok, és szeretnék itt elbúcsúzni tőled, nyugodtan a rajongók nélkül.
-Ha így akarod.-vonta meg a vállát, majd befészkelte magát az ágyba és álláig húzta a takarót, miközben végig engem fürkészett mosolyogva. Olyan mint egy kislány, kedves, aranyos, édes, de mégis egy nő, irtózatosan vonzó, csábító és igéző. Minden tulajdonsága elragadó és nincs olyan porcikája amit ne kívánnék magaménak.
Bebújtam mellé és karommal átkaroltam a hasát. Még egy ideig fészkelődött a karjaim közt, majd mikor elhelyezkedett apró kezét az enyémbe helyezte. Lábait az enyémekhez fonta, majd elaludt a karjaim között.
Valami az ajkaimra tapadt. Szemeim tágra nyíltak és láttam hogy Brook az.. vagyis igéző ajkai.
-Kelj fel szivem, indulnod kell.-mondta suttogva, mire kimásztam az ágyból és felkaptam a kinhagyott gönceim, majd 10 perc múlva készen álltam az ajtóban.
-Brook.. eszméletlenül szeretlek és nagyon fogsz hiányozni. Amikor tudlak hívlak, minimum egyszer minden nap. Hidd el a legkevésbé sem akarok elmenni, de muszáj és nagyon sajnálom, kérlek ne haragudj. Vigyázz magadra, és 1 hét múla találkozunk, ígérem. Ne felejts el.-mondtam, majd egy szenvedélyes csók után elengedtem kezeit és válaszra se várva elmentem.
Brook
Lefolyt pár könnycsepp az arcomon, de azért nem kezdtem zokogni. Visszafeküdtem az ágyba, mivel még csak reggel 5 óra volt, és visszaaludtam, mert hosszú napom lesz, tudva Amanda újabb munkákat szervezett be. Még csak tegnap kezdtem, de máris rengeteg ajánlat érkezett.
A telefonomra riadtam. Előtúrtam a szétszórt holmik alól, majd extra gyorsasággal nyomtam meg a fogadás gombot.
-Halo.-szóltam bele lihegve.
-Sziaa Brook, Amanda vagyok. 1 óra múlva találkozunk a stúdióban.-mondta, mire csak aprót bólintottam, de ezt ő nem láthatta.
-Rendben, szia.-köszöntem el, majd elindultam tusolni.
A ház teljesen üres volt, sehol egy nesz, egy apró zörej. Nagyon kevés ideje ismerem a srácokat, de a szívemhez nőttek és nem szégyellem bevallani hogy nagyon hiányoznak.
Felkaptam egy framert és egy ujjatlan pólót, sportcipőt és egy táskát, majd indultam is a helyszín felé.
Pontosan odaértem a kijelölt időpontra.
-Szia Jill. Szia Rob.-biccentettem.
Jill volt a fodrász és a sminkes, Rob pedig a stylist. Eszméletlen ízlése van, és attól független hogy a saját neméhez vonzódik nagyon jó fej pasas.
-Szia kicsilány.-köszöntek.
Az összes előkészületet befejeztünk, majd beállítottak a már ismerős kamera elé.
Rengeteg képet csináltunk, de csak egy lesz az újságban. Annyira őrjítő hogy nem nézhetem meg a fotókat, pedig annyira kíváncsi vagyok.
Előkotortam a mobilom a táskámból, és a képernyőre pillantva elkerekedett a szemem.
Harry-nem fogadott hívások (36)
Remélem nincs semmi baja, csak gondolta felhív és beakadt a hívás gomb, vagy esetleg csak unatkozott és dumálni akart.
Haza fele menet megnéztem a kirakatokat, majd a tekintetem egy újságra tévedt. Azonnal megvettem és belelapoztam, keresve az engem érdeklő cikket.
Harry Styles örök gyerek marad
Mindenkinek döbbenetet okozott Harry Styles újdonsült barátnője Brook J. Johnson, de az ifjú tinisztár most sem cáfolta meg önmagát. Most sem okozott csalódást, hiszen minap elutazott az említett modellel New Yorkba, de ma azonnal visszarepült Los Angelesbe, ahol nem hagyhatott ki semmilyen lehetőséget, és azonnal összefutott régi "barátjával" Taylor Swifttel, aki a jelek szerint elég mély benyomást tett a mi göndör sztárocskánkra. Harry mindig is a lányvadászat rejtelmeiről volt híres énekesi kerrierjén kívül, de már mindenki azt hitte felnőtt és megkomolyodott és végre egy tartós kapcsolatot épít ki a gyönyörű modellel, de Harry most is bebizonyította hogy Ő sosem fog megváltozni. Harry.. tudjuk hogy nem bírod sokáig új lány nélkül, de muszáj volt Brooknak is összetörnöd a szívét?
A cikket tágra nyílt szemekkel olvastam, a képen Harry és Taylor kézenfogva. Nem hittem el, hogy Harry ezt tette velem. Ezért keresett annyiszor, ez mindent megmagyaráz.Összetörve olvastam a cikket, többször is egymás után, reménykedve hogy ez csak valami vicc, de sajnos nem volt az. Sírva rohantam haza, majd az atót bezárva lecsúsztam a falnál, és térdre hajtott fejjel gondolkoztam. Miért tette velem? Lehet hogy a cikk hamis, de miért járkált Taylorral kézenfogva.
Nem tudtam mit tegyek, megsemmisülve ültem a padlón, végül arra jutottam hogy elmegyek tusolni. A forró vízcseppek teljesen megnyugtattak, nem is érdekel ez a dolog innentől.
Felültem az ágyra és az ölembe vettem a laptopot, majd felmentem a már rég nem látogatott twitter oldalamra. A követőim száma teljesen megugrott, több millióan voltak, a postaládám pedig majd fel robbant annyi üzenet érkezett. A legtöbb csak gyűlölködő jellegű volt, de nem foglakoztam vele, egy dolgon mégis megakadt a szemem. Egy linket tartalmazott az üzenet,amire azonnal rákkatintottam. A fotó engem ábrázolt, ahogy ma délután sírva futok haza az újsággal a kezemben. Nem tudtam megszólalni inkább lehajtottam a laptop fedelét. A telefonom azóta is szüntelenül csöng, már nem csak Harry hanem Zayn és a többi srác is hívott, több üzenet is érkezett.
Harry nevét jelezte a kijelző, de már annyira untam azt a fülbemászó dallamot hogy inkább felvettem.
-Halo.-szóltam bele remegő hangon.
-Brook..annyira aggódtam. Jól vagy? Láttam azt a képet..én..-kezdte, de a szavába vágtam.
-Láttam a cikket, és őszintén megvallva, teljesen összetörtem Harry. Tudom hogy van valami magyarázatod, de nem vagyok rá kíváncsi ebben a pillanatban, és kérlek ne keress, szeretnék egyedül lenni.-mondta és megszakítottam a vonalat. Lehet hogy ezzel örökre elvesztettem Harryt, de nem vagyok egy bábu akit csak úgy rángatni lehet valaki kénye-kedve szerint.
Megint csörgött a telefon. Louis, ki más?
-Mondd.-szóltam bele.
-Harry nem tett semmit. Tényleg nem.
-Gondoltam hogy ezt fogod mondani. Tudod, ha tett is bármit vagy nem, akkor sem tudom mit higgyek. Elég félreérthető képeket és cikkeket találok a neten.
-És te inkább azoknak a pletykalapoknak hiszel mint neki, a szerelmednek, vagy nekem?-kérdezte kiabálva.
-Gondoltam hogy ezért is én leszek a hibás. Szia Louis.
Harry
-Miért kiabálsz?-kérdeztem lefelé baktatva a lépcsőn.
-Felhívtam Brookot, és valami olyat mondtam amit egyáltalán nem kellett volna.
-Mit csináltál egy idióta?
-Szemrehányást tettem neki, hogy a pletykalapoknak hisz és nem nekünk.
-Kösz haver. Ez hiányzott már csak.
Visszamentem a szobámba, majd összeroskadva ültem le az ágymra. Arcomat a kezeim közé temettem. Miért kellett megfongom a kezét? Miért bántottam meg újra?
Akármennyire is próbáltam, nem bírtam ki hogy ne hívogassam, míg végül felvette.
-Mit akarsz?-szólt bele remegő hanggal. Éreztem hogy sír, nyilvánvaló volt.
-Esküszöm hogy nem történt semmi, csak megfogtam a kezét, semmi egyéb. Annyira sajnálom, nem akarlak elveszíteni. Nagyon kérlek ne haragudj, annyira fáj hogy megbántottalak.
-Nem haragszom.-mondta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése