Chapter 16

Harry

Brook nem akart jönni a próbára, de végül meggyőztem, nem akarom egyedül itthon hagyni a tegnapiak után, nem akarom hogy magányos legyen, akár csak egy kicsit is szomorú. Felöltöztünk, majd egy táskába összeraktuk amiket viszünk magunkkal, Niall kaját hozott, Brook berakta a ruháját estére, cipőét, sminket, stb.
Beültünk a buszba és stadionhoz vitettük magunkat. Elképesztő látvány volt, az emberek a stadiontól 5 utcára ülnek a járdán, voltak sátorok is. Én imádom a rajongóinkat, de szerintem ez már-már kezdd egy kicsit betegesség válni, hogy éjjel sátrakban alszanak az utcán, csak hogy itt lehessenek.
-A 12-13 éves perverzek megrémisztenek.-mondta Niall, mire  Brook odament és megsimogatta a buksiját, majd leült mellé. Halkan beszélgettek valamit Niallel, bár kétlem hogy hallották is egymást, mivel hangjuk eltörpült a kinti sikítozások közepette.
Leparkoltunk, majd kikászálódtunk a buszból. Brook ment elől, én átkaroltam, és nem érdekelt az hogy ki mit szól, így vonultunk be az épületbe a srácokkal magunk mögött.
-Nem félsz Harry?-kérdezte.
-Mitől? Ha velem vagy, mindenem megvan a világon ami fontos.-válaszoltam neki, mire elpirult és szemét a földre szegezte.
-Már csak 11 nap.-mondta, mire aprót bólintottam, és elengedtem derekát. Mi felmentünk a színpadra, majd elpróbáltunk minden egyes jelenetet, és dalt, Brook pedig egy széken bóbiskolt, a zenelejátszóval a fülében. Lábát felrakta az előtte lévő székre, és így pihent míg mi keményen dolgoztunk.

Brook

Egy kicsit sem bánt hogy elfelejtették a szülinapom, mivel utálom ha öregszem.Nem szeretem megünnepelni a születésnapom, nem szeretem ha minden körülöttem forog, nem az én világom. A srácok próbája közben elnyomott az álom, és elaludtam a nézők soraiban, miközben ők nagyban ügyködtek a színpad egyik szegletében.

-Édes, menj hátra ha nem akarod hogy a tömeg elsodorjon örökre.-simította meg Harry az arcom.
-Oké.-tápászkodtam fel, majd az időközben lemerült zenelejátszót a táskám mélyére süllyesztettem.
Harry kezét az enyémre kulcsolta, majd hátravezetett az öltözőbe, majd ő is elment a sajátjukba öltözni. Nyugodtan elkészültem, majd átmentem a srácokhoz. 
-Jó lesz így?-kérdeztem, mire megpördültek, és bólogatni kezdtek.
-Gyönyörű vagy.-jött közelebb Harry, és a fülembe suttogott.
A srácok is elkészültek, majd megigazítottam egy-egy csálé nyakkendőt, vagy hajtincset, majd ők behelyezték a fülest, és miután mindegyikük megkapta a mikrofont, felrohantak a színpadra. Sorra énekelték a dalokat, néha viccelődtek, majd jöttek a twitter kérdések. Még tegnap este írtam egy kérdést, remélem bekerül.
Több kérés szólt, arról hogy énekeljenek el egy dalt, hogy táncoljanak, hogy mondják el mit tennének az utolsó napjukon. Már csak pár kérdés volt hátra. Szívem hevesen dobogott mikor megláttam az én kérdésem.
-Nem akarok kérdezni semmit, de tudnotok kell hogy nagyon szeretlek titeket, nem azért mert híresek vagytok, hanem magatokért a személyiségetekért, és tudnotok kell rám mindig számíthattok. Nem írom le a nevemet, majd ha eljön az idő, megtudjátok hogy ki volt az.-olvasta fel Liam.
-Jelentkezzen aki ezt írta! -kiabált Zayn, mire minden lány csendesen nézett körbe, hogy vajon ki lehetett az illető, de senki.Szék szám sem volt odaírva, semmilyen információ. Jó munkát végeztél, gratulálok magamnak.-mondtam magamban.
A srácok még elénekeltek pár dalt. Néha velük énekeltem, néhány dalnál bevillant pár emlék. Harry sokszor nézett rám, de sosem néztem a szemébe, csak a földet pásztáztam.
A koncert végén elköszöntek, lefutottak a színpadról. Leadták a mikrofonokat, majd hozzám rohantak.
-Na hogy tetszett?-kérdezte Harry.
-Klassz volt, nagyon ügyesek voltatok.-mosolyogtam kínomban, majd a srácokkal együtt bementünk az öltözőbe.
-Szerintetek ki lehetett az?-kérdezték.
Egy csomó nézőre találgattak, Harry felhozta azt a csinos szőkét az első sorból, és észre sem vette hogy ez rosszul esik, de annyira mindegy igazából, lassan már engem se érdekel. Arra nem gondoltak hogy én voltam, bár ha jobban belegondolok, én se gondolnék magamra.
Gyalog indultunk haza. Harry mellett sétáltam. A srácok még mindig barkóbáztak, hogy vajon ki lehetett, meg nevettek a koncert vicces pillanatain, majd Harry közelebb húzott magához, és megkérdezte.
-Eljössz velem sétálni?-kérdezte mire elmosolyodtam.
-Tudnék neked nemet mondani?-kérdeztem.
A srácoktól elköszöntünk, majd elindultunk egy más irányba. Kezét az enyémbe csúsztatta, majd elmentünk egy parkba. Leültünk a padra, én a mellkasának döntöttem a fejemet, ő meg csak simogatta a karom és az arcom. Annyira jól esett, minden gondom és problémán elillant, nem gondolkoztam semmin. Szemből az ölébe ültem, kezeimet átkulcsoltam nyakán, néha a hajába túrtam, ő meg csak a hátamon játszadozott. Minden szegletét bejárta kezével. Kirázott a hideg, majd az eddig csukott szemét azonnal kinyitotta, érezte hogy fázom. Dzsekijét a hátamra terítette, majd visszaindultunk a hotelba.

15 perc séta után, felértünk a szobába, ő előre rohant, nem értettem mi ilyen sürgős. Bent korom sötét volt, így feloltottam a villanyt, és örömömben elbőgtem magam.
-MEGLEPETÉS!-kiabálták.
Ott állt Márk és az egész banda otthonról, a másik oldalon pedig az angol fiúk. Márk felé rohantam, ölébe kapott. Lábam derekán átkulcsoltam, és szorosan magamhoz öleltem. Újra beszívtam illatát,újra éreztem őt. A többiek mind átöleltek minket,én pedig újra azt éreztem hogy tartozom valahová.
-Annyira hiányoztatok.-mondtam. Ez az első szülinapom, aminek teljes szívemből örülök, hiszen sosem kívánhattam volna ennél szebb ajándékot.
-Te is nekünk.-mondták.
Mindenkit sorra ölelgettem, majd végig néztem rajtuk. Még jobban néztek ki mint eddig, mindegyikük stílusos, elegáns. Sosem voltam még ennyire boldog, mindenki itt van aki fontos nekem, azokat akikért az életem is feláldoznám.
Leültünk a nappaliba, majd beszélgetni kezdtünk. Kiderült hogy a srácok még holnap maradnak és mennek is haza, de annak is örülök hogy egyáltalán eltudtak jönni. Meg sem fordult volna a fejembe, hogy esetleg eljönnek, szóval ez tényleg igazi meglepetés volt. A srácokkal magyarul beszélgettünk a legtöbbet, persze az ittenieket sem hagytuk ki a buliból.
-Ez kinek az ötlete volt?-kérdeztem Márkot és Danit.
-A göndöré.-biccentettek egyszerre Harry felé.
Mikor már mindenki rongy részegen támolygott már nem is beszélgettünk, inkább csak táncoltunk. Mindenki bevetette legcsábosabb táncmozdulatait, amiket én zsűriztem, de mindannyian nagyon jók voltak, szóval nem tudtam eldönteni ki nyert.
Olyan éjjel 4 óra lehetett, mikor már senki nem bírt mozdulni, és egymás hegyén hátán aludtunk el a nappaliban.

Harry

Reggel szörnyű fejfájással ébredtem. A tegnap este egyszerűen király volt, a magyarok aztán tényleg tudnak bulizni, nagyon durva volt. Olyan volt mintha a világ leghíresebb klubbájában lennénk ahol több ezer ember van, és pedig csak 9-en voltak magyarok, felértek ezerrel. Nagyon keményem nyomják, és aztán tényleg nem ismerik a mértéket. Nem is csodálkoztam, hogy alszanak a legtovább, eléggé kidöntötték magukat. Egy telefon volt a közelben, Louis-é. Megnéztem hány óra, majd beléptem a menübe és meg akartam nézni a fotóit. Az utolsó fotó Brookot és engem ábrázolta, ahogy a kanapén alszunk. Gondolkodás nélkül elküldtem magamnak sms-ben, és azonnal beállítottam háttérképnek. Éppen a képet nézegettem, mikor megjelent mellettem Márk. Aprót biccentettem majd felült mellém a pultra. Megnézte a képet, majd egy kis gondolkodás után megkérdezte.
-Tetszik neked?-kérdezte.
-Igen.
-Szereted őt?-kérdezte.
-Mindennél jobban.
-Tudod, Brook kapcsolatai, sosem voltak túl zökkenőmentesek, sőt, az nem kifejezés. Elég durva élete volt, és nem akarom hogy az egész újrakezdődjön. Vigyázz rá, értékes lány, nem biztos hogy újra találsz hozzá foghatót.-mondta.
-Mindent megtennék érte hogy boldog legyen, csak tudod, még elég friss a szakításom, és nem akarom hogy ez még kiszivárogjon, úgyhogy távolságot tartunk, míg elülnek a kedélyek. Pontosan még 10 nap.-vázoltam neki.
-És? Kit érdekel mennyi ideje szakítottál? A szerelem nem olyan hogy amikor akarom akkor történik. Látszik hogy szeretitek egymást, mindketten csak tönkreteszitek magatokat, amíg epekedve várakoztok. Én megértem hogy sztár vagy, meg minden, de ha az lennék, őszintén szólva pont az nem érdekelne, hogy mikor szakítottam a csajommal? Az újságban, meg a friss hírek közt ígyis úgyis benne lesztek, nem mindegy mikor?
-De..igazad van.-mondtam. Teljesen egyetértettem vele, és rájöttem hogy én is végig ezt gondoltam, csak nem akartam magamnak beismerni. Végre, mikor más szájából hallottam, ráébresztett mennyire hülye voltam, és hogy mire várok, hiszen szeretem őt, és hiába várok, ugyan az fog történni most is, meg tíz nap múlva is. Nem várok tovább, nem akarok, és nem is bírok tovább.
-Kösz haver.-mondtam Márknak és lepacsiztam vele.
1 óra múlva már nagyjából mindenki ébren volt, csak Brook volt a szobájában, aludt, vagy nem tudni mit csinál hisz az ajtaja zárva van. Nem sokkal később, kinyílt az ajtó és kicaplatott Brook. Levágta magát a kanapéra, majd mindenkiköré gyűlt.
-Tetszett a szülinapod kis csaj?-kérdezte azt hiszem Zsolt.
-Nem kívánhattam volna jobbat.-mondta, és széles mosolyra húzta a száját.
Egész délelőtt beszélgettünk, majd olyan 5 óra felé, mindannyian csinosan felöltöztünk, és elindultunk kikísérni a magyarokat a reptérre.

Chapter 15

Nem értettem Harryt.. mostanában elég sok dolga van, és nem is olyan jó a kedve, de nem igazán értem miért. Próbálok mindent megtenni hogy neki a legjobb legyen, de nekem is fáj, bármennyire áltatom magam vagy bárki mást.

A srácokkal, miután mindenki tökéletesre alakította kinézetét, ezalatt legfőképpen Zaynre célzok, elindultunk a városban körülnézni. A hotelt körbevette egy csomó nevezetesség, múzeumok a parkok sem voltak messze, nagy bevásárlóközpontok és híres sétányok. Mindent bejártunk amit lehet, én Niallnek megígértem hogy minden gyorsétterembe bemegyek vele, és veszünk valamit, amit Ő értékel, így felméri a kínálatot, és máskor csak oda megy vissza. Persze, így elkerülhetetlen volt hogy engem is teletömjön fagyival, sütivel, krumplival, úgyhogy mire elértük a 8 órát teljesen tele voltam. Harry már rég lelépett a csajjal, akit be is mutatott nekünk, persze ez egyértelmű. 8-kor elindultam a Nando's-ba, majd megkerestem Ericet. Egy sarki asztalnál ült, éppen a telefonját nyomkodta. Levágódtam a mellette lévő székre és beszélgetni kezdtünk. Ő evett valamit, míg én néztem, mesélt magáról és én is meséltem magamról, jól éreztük magunkat, majd 9-kor elindultunk a hotelemhez. Niallnek vettem egy csomó kaját a Nando's-ból mivel úgy is imádja. Eric kedvesen hazakísért, majd miután telefonszámot cseréltünk és elköszöntünk, szorosan magához húzott, megölelt én pedig mentem a srácokhoz. Mikor beléptem a mi szobánkba üres volt, minden szoba üres volt, így gondoltam megcsörgetem a srácokat.
-Sziaa Liam, hol vagytok?-kérdeztem.
-Nem sokára otthon.-mondta, én pedig kinyomtam.
Benyomtam a tévét, és össze vissza kapcsolgattam, de nem tudta semmi elterelni a figyelmemet Harryről, egyfolytában csak rajta járt az eszem. Vajon hova vihette a csajt? Vajon megcsókolja? Ott alszik vele? Mit csinálnak most? Abban az egyben reménykedtem hogy esetleg a srácok összeszedik Harryt és együtt jönnek haza, de sajnos reményeim porba dőltek mikor belépett a négy srác.
-Eljössz velem holnap délután a fodrászhoz?-kérdezte Zayn, mire aprót bólintottam.
-Azt hittem csak reggel jössz haza.-mondta Lou sejtelmesen.
-Mondtam hogy baráti, nem szoktam hazudni.-vontam meg a vállam, majd a konyhába mentem a Nando'-os kajáért, majd Niall kezébe nyomtam.
-Senkit nem imádtam még ennyire. -mondta, mire akaratlanul is elmosolyodtam.
-Mit csináljuk?-kérdezték a srácok.
-Van egy ötletem. A barátnőim Magyarországon nagy rajongóitok, és van a youtubeon egy csomó Best Moments videó rólatok, így megnézhetnénk azokat.-mondta.
-Tényleg, az klassz lenne, alig láttunk úgyis egyet vagy kettőt.
-Na.. akkor jó.
Elővettem a laptopom majd a youtubeon kikerestem egy csomó videót, rácsatoltam a tévére, majd elindítottuk. Nagyon vicces jelenetek voltak, a srácok is nagyon nevettek, visszaidézték az emlékeket, láttam rajtuk hogy jól esik nekik végignézni mindezt.
-Na én megyek aludni.-mondta Zayn, a többi srác mind csatlakozott.
-Én még maradok egy ideig.-mondtam, majd elköszöntünk. Ők a szobájuk felé vették az irányt én pedig a gépet az ölembe vettem és másik videókat választottam. Már majdnem kikapcsoltam a gépet, mikor megakadt a szemem egy videón, amit egy hete töltöttek fel.
HARRY STYLES CRYING.
Azonnal rákattintottam és visszaültem a kanapéra. Ahogy Harryt néztem, a videóban, szörnyű volt, egyszerűen.. rettenetes. Megeredtek a könnyeim, mikor sírni láttam. Mikor a többi srác beszélt a témáról, még jobban fájt amit Harryvel tesznek, hogy egyszerűen ócsárolják, hogy bántják. A videó véget ért, de én még mindig csak bőgtem mint egy óvodás. Nem hiszem, hogy ez amit tettek bárkinek jól esne, és nagyon sajnálom Harryt. Össze van törve, és én nem segíthetek.
Gondolataimat az ajtócsapódás szakította félbe. Harry állt az ajtóban, felkapcsolta a villanyt éppen a cipőjét húzta le, majd felém pillantott. Akkor vett csak észre, amit most a legkevésbé kívántam.

Harry

Elvittem Emmát, egy elegáns étteremben, de a randi felénél már a halál szélén álltam. A csaj, annyira idegesítő volt, hogy kihullt a hajam, bár az nálam lehetetlen. Egyfolytában csak vinnyogott, és telefonált a "barinőivel" ahogy ő mondaná, pedig első látásra nagyon szimpatikusnak tűnt. Amilyen gyorsan csak tudtam elhúztam a csíkot.
Lassan botorkáltam haza, leültem a parkban a szálloda előtt, egy padra, és csak az eget kémleltem. A csillagokban gyönyörködtem és azt kívántam, bár minden rendben lenne. Ami a múltkor történt, ez az ócsárolás, most Brook. Hiányzik... nagyon.
Már kezdett hideg lenni, így felmentem a szobánkba. Beléptem és teljes sötétséget véltem felfedezni, ebből arra következtettem hogy már mindenki alszik. Feloltottam a villanyt, mert nem szándékoztam tönkre vágni a berendezést. Lehúztam a cipőt, majd a nappali felé pillantottam. Azt hittem megszakad a szívem. Ott ült Brook, vöröslő, bedagadt szemekkel. Sminkje elmosódva, szörnyű volt ránézni. Nem azért ahogy kinézett, mert még így is elképesztően gyönyörű volt, hanem azért mert láttam hogy sírt, hogy szomorú, hogy összetört.
Nem mondtam neki semmit, csak a tévéhez ballagtam, és láttam hogy egy youtube videót nézett.
-Harry ne indí..-kezdte, de már késő volt a videó elindult.
Nem tudtam mi az,így leültem mellé a kanapéra. Szeme újra könnybe lábadt. A videó rólam szólt, ahogy sírok, ahogy összetipornak, azok az emberek akik utálnak. Miért nézte ezt meg? És miért sír?
Átöleltem, hozzám bújt, erősen szorított, nem engedett el.
-Miért sírsz?-suttogtam.
Nem válaszolt. Szaggatottan vette a levegőt, majd engem nézett.
-Miért sírsz?-kérdeztem újra.
-Mert bántanak, és sajnállak, nem akarom hogy bántsanak, és fájjon neked.-szipogta. Közelebb húztam magamhoz. Ezért sírt? Mert engem bántanak, mert nekem rossz? Egy lány nem sírna utánam ezért, meg se érdemlem őt..
Annyira meg szerettem volna csókolni, érezni puha ajkait, érezni hogy szeret, ahogy érint, ahogyan megcsókol és közben csak az enyém.
Hozzábújtam. Láttam hogy már alszik, és nekem is nehéz volt már nyitva tartani a szemem, így nem is erőlködtem hanem mellé feküdtem és így aludtunk el egymás mellett a kanapén.

Lou

Reggel későn ébredtem majd kivánszorogtam a konyha felé, de nem várt látvány fogadott.
Harry és Brook, egymásba gabalyodva, ölelkezve fekszenek a kanapén. Azonnal egy telefonért nyúltam, és lefotóztam őket. Annyira édesek voltak, Harry arcán kinn ült a mosoly, még álmában is, láttam hogy boldog, Brook.. pedig erősen kapaszkodva Harrybe alussza az igazak álmát. Időközben a többiek is megérkeztek és megnézték gerlepárunkat, akik semmilyen zajra nem ébredtek fel.

Mikor már nem bírtam tovább csendben maradni, fel kellett keltenem őket, így elővettem egy palackos vizet és lelocsoltam őket telibe, mire felrezzentek. Szemeiket nem nyitották ki, csak még jobban egymáshoz bújtak.
-Ébresztő. -ordítottam.
-Ajj.. Lou elrontod a legjobb pillanatokat.-sápítozott Zayn.
-Hagyd már őket, szerelmesek hadd aludjanak.-mondta Liam.
-Már mindegy, úgy is fenn vagyunk.-ült fel Brook. Beletúrt hajába, majd megsimogatta Harry arcát, aki erre persze azonnal kinyitotta a szemét. Még egy ideig feküdtek ott , meg nézték egymást, vagy mit aztán mikor Brook elment a szobájába, kupaktanácsot hívtam össze.
-Na.. mivel ma van a szülinapja és tudjátok jönnek a magyar srácok is, így a koncert után Harry elmész vele sétálni, mi meg addig elrendezünk itt mindent. Tudjuk hogy a szerelem időtlen, de azért fogd kurtábbra azt a sétát, ne 12kor érjetek haza.-mondtam.
Mindent elterveztünk, majd mintha semmiről nem tudnánk, tévéztünk egész délelőtt, majd próbára mentünk délután 2-re.

Chapter 14

Mikor felébredtem a srácok a repülőgép közepén ültek körben és társasoztak. Nem szálltam be, inkább bedugtam a fülembe a fülhallgatómat és megpróbáltam visszaaludni, ami nagy nehezen, az őrjöngés közepette sikerült is.

Louis

-Ez mennyit alszik?-sopánkodott Zayn és Brook felé bökött.
-Hát.. sokat, biztos álmos vagy csak szar kedve van, megesik az ilyen.-mondta Liam, mire egyetértően bólogattunk.
-Kedvelitek?-kérdeztem tőlük.
-Igen.-hangzott a válasz mindenkitől.
Harry boldogan mosolygott, tudtam hogy nagy kő esett le a szívéről, hisz a "leendő barátnőjét" mindegyikünk nagyon kedveli. Remélem nem fog csalódni, hiszen Harry nekem nagyon fontos. Kikerült még régebben ez a Larry Stylinson dolog, ami arról tesz tanúbizonyságot, hogy a saját nemünket szeretjük és így egymást, de ez nem igaz, csak legjobb barátok vagyunk. Mikor az xfaktorban találkoztunk, mikor még szólóban indultunk, már akkor nagyon megkedveltük egymást. Emlékszem is, mikor csináltam Harryvel egy képet, még mielőtt bejutott, bejutottunk volna, mert tudtam ..biztosan hogy ő híres lesz, és ebben nem is tévedtem sokat, és nagyon örülök hogy barátok lehetünk.
Brookra pillantottam, még mindig aludt, de a zene ordított füleséből. Hogy lehet így aludni? Elég messze ültem tőle, de még ott is hallottam a zene dübörgését. Furcsa szokásai vannak, bár mondjuk kinek nem?
Liam fél a kanalaktól, Harry szeret pucérkodni, Zayn hajmániás, Niall egy haspók, Én pedig.. én vagyok, és nincs semmilyen rossz tulajdonságom.

Brook

A fiúk nagyon veszekedtek valamin, ezzel sikeresen felriasztva engem is. A vita tárgya éppen, a "te csaltál" vád volt, bár nem értem itt hogy lehet csalni, de ők tudják. Olyanok mint az 5 évesek, de így szeretem őket ahogy vannak.
Feltápászkodtam, majd egy kicsit meg is szédültem a sok fekvéstől. Mikor kitisztult látásom a mosdóba mentem és megigazítottam kicsit elmosódott sminkem, majd visszamentem a srácokhoz.
-Remélem kialudtad magad.-mondta Liam.
-Hát..még tuti nem ébredek fel, ha nem civakodtok mint az óvodások.-mondtam megforgatva a szemem.
Egy kis játék után, mindenki elfoglalta a helyét és 15 perc múlva a gépünk landolt. Elvettük a csomagjainkat, majd kiléptünk a fülledt, izzasztó melegbe. Rettenetesen sok rajongó állt a reptér előtt, és egy csomó biztonsági őr. Beszálltunk egy nagy turnébuszba, majd a szállodánk felé vettük az irányt. A szobák 2 ágyasak voltak, mi pedig hatan voltunk. Louis és Harry, Liam és Niall, Zayn és Én alkottunk párokat, majd elfoglaltuk közös szobáinkat. Bevittük a csomagokat, majd átmentünk Liamék szobájába megbeszélést tartani.
-A mai nap szabad, úgyhogy kinek mihez van kedve?-kérdezte Liam.
-Most menjünk le a tengerpartra, aztán este megnézzük a várost.-vetettem fel az ötletet ami mindenkinek elnyerte tetszését.

Mindenki elvonult a szobájába öltözni. Én bementem a mosdóba, Zayn pedig a szobában öltözött.  A neon zöld, masnis fürdőruhámat vettem fel, így biztos nem fogok elveszni a tömegben.
Rávettem egy apró felsőt és egy sortot, majd kimentem Zaynhez, aki a szoba közepén ült, és a cipőjét kötötte.
-Nem elég a strandpapucs?-kérdeztem?
-Ja.. de tényleg.-mondta észbe kapva.

Visszamentünk a találkahelyünkre, majd együtt indultunk el a partra. 15 perc séta és útbaigazítás után, csak-csak megtaláltuk a partot, majd letelepedtünk egy kicsit árnyékosabb területre és bementünk fürdeni. Én csak megmártózni akartam, bár itt nem érdekel senkit hogy én mit akarok, szóval bedobtak a mély vízbe. Labdáztunk, meg fröcsköltük egymást, meg beszélgettünk, aztán én kimentem a napra sütkérezni a srácokat egyedül hagyva.
Már egy jó ideje feküdtem a napon, mikor valami hatalmas beállt elém, így árnyékot okozva, és takarva a naptól. Felpillantottam és egy srác volt az.
-Szia.-mondta.
-Helo.-mosolyogtam rá. -Leülhetsz, csak ne takard a napot.-mondtam, mire levágta magát mellém.
-Hogy hívnak?-kérdezte.
-Brook J.Johnson.-mondtam.
-Tényleg, te vagy a táncos a One Directionnel, olvastam az újságban. Én Eric Calred vagyok.-mondta.
Beszélgetni kezdtünk, majd megkérdezte hogy van-e kedvem vele találkozni.
-Figyelj.. én nem tehetem. Aranyos srác vagy, de én másra várok, és, nem tehetem ezt meg vele. Ígéretet tettem.-mondtam, mire kissé lelombozódott és fancsali képet vágott.
-Csak baráti találkozóra gondoltam.-mondta.
-Ahh.. jó, oké, benne vagyok, de szigorúan baráti.
-Ezaz, oké, este a Nando's-ban?-kérdezte.
-Oké, ott leszek.-mondtam, és elköszöntünk.
Nem sokkal később megjelentek a srácok és kérdezgetni kezdtek.
-Ki volt ez a srác?-kérdezték.
-Hát, jófej, meg aranyos..és este találkozom vele a Nando's-ban, mint barátok.-hangsúlyoztam ki az utolsó szót.
Mindenki bólogatott, majd kiültek mellém, és együtt napoztunk.
Én szokásomhoz híven, hogy ne okozzak meglepetést, megint bealudtam.

Harry

Ja, baráti találkozó, persze. Én meg ma jöttem le a falvédőről. Éppen a vízből jöttem ki, mikor egy szőke lány nekem rohant. Leesett a napszemüvegem így láthatta ki vagyok, de nem kezdett ordítani, vagy sikítozni, csak köszönt.
-Szia Harry, Emma vagyok.-nyújtotta a kezét.
Beszélgetni kezdtünk, és gondoltam hogy én se legyek egyedül este, elviszem egy "szigorúan baráti" találkozóra. Megbeszéltük a helyszínt és az időpontot, majd elváltak útjaink.
Brook megint aludt. Louis teleszórta a füdőruhájának felső részét homokkal, ami szerintem nem volt a legideálisabb ötlet, de én nem voltam benne. Időközben, a srácokkal kajáltunk, meg Brooknak is hoztunk egy salátát, mivel valószinűleg, nem mondom hogy biztosan, de éhes lesz. Szegény, így is olyan sovány, és mégsem eszik.

Zayn

Halk nyöszörgést hallottam Brook felől. Felé fordítottam a fejem, és láttam hogy felébredt de nem tud mozdulni.
-Mi a baj? -léptem oda hozzá, mire még jobban nyöszörgött.
-Zayn.. a hátam, nagyon fáj.. -mondta.
Ekkor vettem csak észre, háta rák vörös volt, kipattogzott rajta a bőr enyhén, és látszott hogy ahogy a legkisebb mozdulatot teszi, nagyon húzódik a bőre. Azonnal a naptejért nyúltam és bekentem, de nagyon fájt neki, minden apró érintésre felszisszent. Szereztem a bárból egy palack jéghideg vizet, és lassan, óvatosan rálocsoltam a hátára, ami úgytűnik jól esett neki, mert utána már feltudott állni.
-Jobb?-kérdeztem aggódva.
-Igen, köszönöm.-mondta és puszit nyomott az arcomra majd bement a vízbe.
Megint több srác nézett utána, páran utána is mentek. 4 srác vette körbe, mindegyikük elég jól nézett ki, stílusosak voltak. Harryre pillantgattam, aki a jelenetet mind csak féltékenyen pásztázta. Nem lesz ez így jó. Brook nem tehet róla, tényleg nagyon szép lány és megértem hogy utána fordulnak a pasik. A vízben állt derékig a 4 sráccal, és kedvesen beszélgettek, nem csináltak mást, bár láttam ahogy a srác megsimogatja a karját. Mind a négyen befeszítettek, így próbálták felszedni Brookot, de elég bénák voltak a csajozási technikáik.
Brook elköszönt tőlük, majd visszajött hozzánk.
-Hülye barmok.-mondta és beült az árnyékba Liam és Harry közé, és nézte ahogy Nintendon játszanak egymás ellen.
-Játszhatok?-kérdezte mire Liam a kezébe nyomta a játékszert, majd miután elmondták mit kell csinálni indult a verseny. Nagyon szoros volt, ahogy hallottam, de Brook leverte Harryt, aki szomorúan adta át a konzolt Liamnek, hogy szerencsét próbáljon. Brook verhetetlen volt, mindenkit megvert, még engem is.
-Hogy vagy te ilyen jó a nintendoban?-kérdezte elképedve Lou.
-Itt nem azon múlik, hogy mennyiszer nyomogatod a gombokat, meg milyen sorrendbe. Ide női logika kell.  A játék arról szól hogy egy másik lány ellen harcolsz, hogy megszerezd az utolsó párt álmaid cipőjéből.
-Mivan? Ebben 2 szörny van és egy varázspálcáért harcolnak.
-Jó, de értelmezd női nyelven. Így már egyértelmű hogy miért nyerek, hisz a boltban is sokszor harcot vívok a Yimmi Choo cipőkért.-magyarázta.
Bólogattunk és úgy tettünk, mintha értenénk ennek az egésznek a logikáját, de igazából halvány fogalmunk nem volt az összefüggésről. Felmentünk a szobáinkba, majd át akartunk öltözni.
-Zayn, elegánsabb vagy sportosabb?-kérdezte tőlem a bőröndje előtt guggolva.
-Szerintem lehet kicsit elegánsabb.-mondtam, majd bevonultam a fürdőbe.


Brook

Elegánsabb, szóval csinosabb. Nem akartam ma is szoknyát venni,így egy oldalt lyukas farmert választottam, egy átlátszó csipkés pólóval és egy fekete magassarkút. Miután zayn elkészült bementem a fürdőbe,letusoltam, megcsináltam a hajam és a sminkem, majd felöltöztem és teljes hadikészenlétben léptem ki Zayn elé.
-Hűű.-mondta.
-Akkor tetszik.-fújtam ki a benntartott levegőt, amjd átkopogtam Liamék szobájába. Már mindenki ott volt.Szóltam Zaynnek is, majd mindketten csatlakoztunk a társasághoz, és leültünk az ágyakra.
-Na.. akkor elmegyünk körülnézni, most 4 óra Brook hánykor találkozol a sráccal?-nézett rám Niall.
-8kor, azt hiszem..-mondtam.
-Jó, akkor mi meg nyolckor visszajövünk ide.-mondta Niall.
-Én elmegyek 7-kor.-mondta Harry.
-Hová?-néztek rá a srácok kérdőn.
Tudtam a választ, előre sejtettem. Ez most komoly? Mivel én barátilag találkozom a sráccal, neki is kell egy csaj találkozni? Ez most egy bosszúhadjárat, vagy mi?

Chapter 13

Egy percig elfelejtettem levegőt venni, azt sem tudtam mit mondjak. Nem kéne még várni, míg elülnek a kedélyek? Nem voltam biztos abban amit cselekszem.
Nem szóltam egy szót sem, Harry pedig csak nézett, láttam hogy összeomlik.
-Elég lett volna egy nem is.-mondta és a lépcső felé sétált.
-Harry állj már meg, kérlek hallgass végig.-mondtam neki.
-Miért? Csak még jobban a földbe akarsz tiporni?
-Így ismersz, neked ez rólam a véleményed? Ha érdekel, igent akartam mondani, de hezitáltam, mivel nem akarom hogy még bonyolultabb legyen az életed, mert a szakításod elég friss, és nem akarom hogy felemésszen a hírnév, de legalább most megtudtam mit is gondolsz rólam igazán.-mondtam, de nem sírtam. Harry csak bámult kétségbeesetten, de nem mondott semmit.
-Ne haragudj, csak.. annyira féltem hogy visszautasítasz.
-Miért?.. Ja gondolom ahhoz még nem vagy hozzászokva, de most se kellett volna idáig jussunk, ha nem mész a magad feje után, és megvárod míg én is mondok valamit, ha .. esetleg meghallgattad volna a véleményem. Leszek szívesen a barátnőd Harry, de biztos vagy benne, hogy ez a megfelelő alkalom, pont mielőtt turnézni megyünk?
-Igazad van.. sajnálom, csak annyira félek hogy nem vársz meg, és találsz addig valakit.-motyogta.
-Nem fogok Harry, és köszönöm ezt az estét, mesés volt, és ez a nyaklánc.. sosem fogom levenni, de a te érdekeidet nézem, és ..nemtudom. Döntsd el te.-mondtam.
Látszott hogy nagy rajta a teher. Sokáig járkált fel-alá, csak magyarázott magában, majd végül felém fordult.
-Jó.. akkor innentől 2 hét. Semmi más, nem érdekel.. szeretlek és várok.. de muszáj megtennünk. Semmi fizikai kapcsolat, nem alhatsz velem, és 2 hét múlva meglepetés lesz.-mondta, mire bólintottam.-Ugye nem bánod?-kérdezte.
-Nem Harry, dehogy.. tudok várni mondtam, én most is kibírtam volna. Tudom, hogy neked ez a jobb, és nekem fontosak az érdekeid.. szóval.. nyugi..-mondtam és rákacsintottam.
-Köszönöm hogy ilyen megértő vagy.. és akkor egyezzünk meg.. lehet találkozni mással?-kérdezte.
-Ha nem bírsz ki 2 hetet, akkor találkozz.-mondtam.
-Én kibírom, simán.-mondta, mire felnevettem.
Egymás mellett sétáltunk le a kocsihoz, majd hazaindultunk. Mikor beléptünk a nappaliba, az egész csapat egy emberként nézett ránk majd Lou megfogta a kezem, és felmentünk az emeletre.
-Mondd hogy igent mondtál.-mondta és mosoly ült ki az arcára.
-Azt mondtam volna.. de mégsem. Megegyeztünk abban, hogy két hetet kibírunk még, és utána bejelentjük mindenkinek, mert nem lenne szerencsés, ha most a turné előtt megtudná az egész világ.-vázoltam fel a fennálló helyzetet. -Ugye Harry kibírja?-kérdeztem.
-Persze.-mosolygott.
A srácok sorra rontottak be, majd miután mindannyiuknak elkántáltam a sztorit, lementünk a kanapára és megnéztünk egy horror filmet. Zayn mellett ültem, jó messze Harrytől. Zayn átkarolt és vállába fúrtam a fejem, az ijesztő sikoltozós részeknél, amikor nagyon féltem. Harry tekintetét sokszor éreztem magamon, ami nem ért váratlanul.
-Kivel alszom ma?-kérdeztem.
-Velem.-ugrált Niall azonnal, így beleegyeztem, az aki kapja marja alapon, és a pizsimmel elvonultam a fürdőbe. Szívesen aludnék pedig a saját kis ágyamban, de abban épp Liam itala pihen.
Letusoltam, megmostam a hajam, majd apró kis tincsekbe fontam, mert reggelre azt akarom, hogy apró hullámok rajzolódjanak ki benne. Úgy néztem ki mint egy óvodás, de tudtam hogy reggelre ennek meg lesz a gyümölcse. Így léptem ki a srácokhoz, akik legurultak a kanapéról a nevetéstől, majd miután kiröhögtük magamat, elmagyaráztam a folyamat lényegét, így megértették hogy mire is jó ez az egész.
-A ti barátnőitek sosem csinálnak ilyet?-kérdeztem sandán pillantva a 3 foglalt egyedre.
-Húú.. azt inkább hagyjuk.-mondták nagyjából egyszerre.
Páran elmentek tusolni, én pedig Liammel és Louval maradtam lent még beszélgetni egy kicsit. Holnap reggel 9kor indulunk, remélem fel fogok tudni kelni.
Mivel Niall beengedett az ágyába, így gondoltam csinálok neki egy "köszönöm szendvicset" hálám jeléül. Egy csomó mindent bele raktam, majd gondoltam a többieknek sem fog ártani egy-egy, így mindenki kapott egyet fejenként, plusz Niall egyet extraként. A nappaliban Liam és Lou felé nyújtottam egy két tányért, akik hálásan mosolyogtak majd falni  kezdtek.
Zaynhez bekopogtattam, aki egy szál törölközőben állt az ágya mellett. Végigmértem, majd bevittem neki a szendvicset.
-Nem zavar, hogy egy törölközőben állok?-kérdezte.
-Miért.. úgy tűnik mintha zavarna?-kérdeztem nevetve, majd Harry szobája felé vettem az irányt.
Kopogtam, majd benyitottam. Éppen az ágyon feküdt, a plafont bámulta, majd rám kapta a tekintetét.
-Vacsora.-mosolyogtam és odanyújtottam neki a tányért, amit szívélyesen elvett.
-Köszönöm.-suttogta. Nem akartam megkérdezni hogy mi baja, hiszen tudtam. Ugyan az ami nekem, de én nem mutattam ki nyilvánosan.
-Aludj jól, ne maradj fenn sokáig, holnap fárasztó napotok lesz, velem együtt.-mosolyogtam rá kedvesen, majd mentem a mai alvóhelyemre.
Niall éppen a tévével kiabált amit röhögve figyeltem. Fuldokolva fetrengtem az ágyon, annyira nevettem. Videojátékozott, és kiabált a játékosaival. Nagyon vicces látványt nyújtott. Mikor befejezte a játékot, rám pillantott és meglátta nálam a két szendvicset, majd megnyalta a száját. Elindult az ajtó felé.
-Te mit csinálsz?-kérdeztem.
-Csinálok szendvicset, mert a tiéd nagyon guszta, így megkívántam egyet.
-Niall.. várj, gyere vissza. Mondok egy titkot.-mondtam mire mellé sétált.
Intettem neki ujjammal hogy hajoljon le, majd a fülébe súgtam a szigorúan titkos dolgot.
-Ezt neked csináltam, nem magamnak.-suttogtam, majd azonnal rám nézett. Kék írisze, köztem és a szendvicsek közt cikázott.
-Köszönöm.-nyomott puszit arcomra, majd rávetette magát a szendvicsekre.
Bekapcsoltam a tévét, és együtt néztük az MTV-n a Flash Pranket, és nagyokat nevettünk.
-Jól vagytok? Fura hangok szűrődnek ki?-jött be Zayn és minket bámult majd röhögni kezdett.
Niall tele szájjal magyarázott neki valamit, én meg rázkódtam a röhögéstől, majd Zayn és visítozni kezdett mint egy malac, úgy röhögött.  Beült hozzánk az ágyba és úgy néztük tovább a sorozatot, majd mikor véget ért, mindenkit aludni küldtem. Zayn lefeküdt,Niall lefeküdt, megnézem a többieket. Liam már az igazak álmát aludta, így halkan becsuktam az ajtót. Louis még nagyba a laptopjával babrált, így elkoboztam tőle, és elvittem.
-Aludj jól.-mondtam.
-De.. de.. a szerelmem.
-Reggel visszakapod.-mondtam, majd becsuktam az ajtót.
Harry szobájába is bekukkantottam. Ő is aludt, így egy laptoppal a birtokomban indultam a szobánkba. Niall még éberen figyelt, majd mikor leoltottam a villanyt és bebújtam mellé, ő is álomra tért. Kicsit közelebb húzódott amit nem szóltam meg, aranyos volt.

-Kelj már fel.-hallottam az ordítozást.
-Meghalt?-kérdezte egy ismerős hang és a mellkasom kezdte nyomkodni, hátha újra tud éleszteni. Mindenki hangos nevetésben tört ki.
-Naa.. ne tapizz.-csaptam rá a kezére a "dokinak".
Kinyitottam a szemem, és akaratlanul is elmosolyodtam. 5 kócos, zilált, pizsamás srác állt körbe, mindegyik 10 cm-re az arcomtól bámult, és kidülledt szemekkel nézett.
-Többet alszik mint én.-kezdte Zayn ecsetelni alvási szokásait, majd nem sokkal később, mikor már mindenki elvonult a dolgára, vette észre hogy senkit nem érdekel a téma jelen esetben.
Feltápászkodtam, majd először megmosakodtam, megmostam a fogam, majd a még tegnap este kikészített szettembe bújtam.
Már indulni akartam, mikor Lou furán nézett rám.
-Te így jössz, ilyen fejjel?-kérdezte meglepetten, mire észbe kaptam, hogy elfelejtettem kibontani kis fonataimat. Elővettem a fésűmet, majd mikor már mind az 5en megérkeztek kifésültem a hajam, és bemutattam az eredményt. Kis hullámok jöttek létre a hajamban.
-Nők.-fújtatott Zayn, majd kiment a kisbuszhoz, ami elfuvaroz minket a reptérre.
Mindenki kicipekedett, majd beszálltunk az autóba.
-Melyik az első állomás srácok?
-Hát.. pontosan úgy van, hogy kezdünk LA-ben, New York, Manhattan majd San Franciscoba, aztán utazunk Svédországba, Párizsba és La Havre-be, utána Veronába, Velencébe, Rómába majd Milanoba, majd Madrid, Hawaii és utána egyenként a szülővárosaink és a végső koncert Londonban.-magyarázták. Úr isten..ennyi helyre megyünk?
Az út sem telt unalmasan, a srácok poénkodtak.
-Miért megy a gomba a partyba?-kérdezte Louis, választ nem várva.
-Mert egy vicces fickó.-adta meg a választ a kérdésre.
A srácok ordítani kezdtek, és röhögni, mintha valami észveszejtően nagy poént hallhattunk volna, de a végén már én is elmosolyodtam.
10 perc utazás és kocsikázás után, megálltunk a reptéren, majd egy sor bájolgás, aláírás osztás és fényképezkedés után eljutottunk a srácok magángépéig. Felpakoltuk a csomagokat, majd én Zayn mellett ültem le, és nem sokára a vállán el is aludtam.

Chapter 12

Reggel elég későn ébredtem, 12 előtt valamivel. Feltápászkódtam, majd egy kis nyújtózkodás után leballagtam a hangok irányába. Mindenki rám pillantott a medencéből, és integetni kezdtek.

-Jó látni, hogy valaki még nálam is többet alszik.-röhögött Zayn. 

Harryre pillantottam, aki csak egy kacér mosollyal fürkészett végig tetőtől talpig. Halványan rámosolyogtam, majd míg felraktam egy kávét főni, átvettem a fürdőruhámat és rá egy nagy, lenge pólót. A legszélső bárszékre letelepedtem és szürcsölni kezdtem a kávém, mire Liam lépett hozzám és belekortyolt, de meg is bánta, mivel rohant a mosogatóhoz és kiköpte. 

-Te milyen erősen iszod?-kérdezte elképedve. 

-Hát.. nagyon.-mondtam. 

-Van ma kedved akkor ehhez az elcipellek a kedvenc helyemre cucchoz?-kérdezte. 

-Hát.. este fele lehet, csak ne most könyörgöm.

-Oké, úgyis estére terveztem. 

Harry

Liam bent beszélgetett Brookkal, majd kijöttek. Liam beugrott a vízbe, Brook pedig leült a fűbe és ott folytatta a kávézást. A medence egy sarkába kuporodtam és csak figyeltem őt, minden mozdulatát, minden tettét. Teljesen beleestem és ezt nem tagadom, hiszen a vak is látja hogy tetszik. Felállt, levette pólóját, és megláttam bikiniben. Elállt a szavam. A kék fürdőruha teljesen illett hozzá, kiemelte gyönyörű szemeit. Mindenére jó rálátást engedett, de nem akartam túl feltűnően bámulni így néha eltekintettem a másik irányba is. 

Megállt a medence szélén, és beledugta lábát, hogy felmérje hőmérsékletét, de mielőtt észrevehette volna, Zayn teljes erőből neki rohant és belökte a vízbe. Felsikított, de tűrte, nem kezdett el nyávogni, ő is csak velünk nevetett. Odaúszott hozzám, majd megölelt, amit szívélyesen viszonoztam. 

-Hogy aludtál?-kérdeztem. 

-Soha jobban, de még mindig kómás vagyok, pedig bedöntöttem egy extra erős kávét, amit még Liam se bírt meginni. -mosolygott. 

Nem válaszoltam semmit, csak végig a szemébe néztem. Állta a tekintetem, sőt nagyon sokáig bírta, de utána lehajtotta a fejét és inkább elúszott Louis fele és a nyakába ült. Niall felpattant Zayn nyakába majd egy nagy csata kezdődött, hogy ki tudja előbb lelökni a másikat. Brook nyert, ügyesen taktikázott. Elvonta Niall figyelmét, majd a vízbe lökte. Összepacsiztak Louval majd kiment a medencéből és lefeküdt a fűbe terített pokrócra. 

-Már annyira várom a turnét.-mondta Lou izgatottan.

-Igen.. már csak 3 nap. 

Brook

3 nap.. és nekem 4 nap múlva van a szülinapom. Remélem a srácok nem tudják az időpontját, mert nem szeretem a szülinapi bulikat. 

-Brook éhes vagy?-kérdezte Niall. 

-Hát.. fogjuk rá.-mondtam. 

-Az hogy lehet, hogy tegnap délben evett utoljára, és még nem éhes. Én 1 órát alig bírok ki kaja nélkül. Ez furcsa.-mondta Niall, mire nevetni kezdtem. 

-Torzszülött vagy.-mondta Liam, mire mindenki felröhögött, és Niall sértődötten szaladt oda hozzám. 

-Ugye szerinted nem vagyok az?-kérdezte meresztve szemeit. 

-Nem, dehogy is dárga.-simogattam meg a buksiját, mire boldogan ugrándozott és elrohant. 

Egész nap csak lazsáltunk, sütögettünk a kertben, énekeltünk, ja.. és ugrálóköteleztünk, persze Lou ötlete volt. Párszor estek is a srácok, nagyon nevettünk rajtuk. 

Este fele, Liam jött oda és bocsánatkérően nézett. 

-Elfelejtettem hogy ma van Danielle apukájának a szülinapja, és vacsorára vagyok hivatalos hozzájuk.-mondta sajnálkozón. 

-Nem baj..-mosolyogtam, de Niall a szavamba vágott. 

-Jó.. akkor jössz velem, úgy sincs programom estére. -mondta. 

-Elegáns vagy sportos?-kérdeztem. 

-Sportos lehet.-mosolygott majd telefonálni ment. 

Felballagtam, majd kotortam egy sportos cuccot, letusoltam és felöltöztem. Kicsit kisminkeltem magam, hogy mégse úgy nézzek ki mint egy élőhalott, majd lementem Niallhez, aki még nagyban intézkedett. valamit. 

Harry

Lejött Brook is és várt Niallre amíg telefonálgatott. Egy fehér kis toppot viselt, rövöd farmernadrágot, és egy farmer dzsekit. Eszméletlenül nézett ki, nem bírok várni, nem lehet.. annyira akarom őt. Oda ballagtam hozzá. 

-Na miújság?-hajoltam közelebb hozzá. 

-Semmi.-mondta. 

-Meg akarlak csókolni.-mondtam, de meg is bántam. 

-Tedd meg.-mondta. 

-De nem lehet.-mondtam. 

-Jó..akkor csak várj türelmesen.-kacsintottam rám, majd Niallel kiemntek az ajtón.

Brook

Niallel először egy sportcsarnokba mentünk, két oldalon lelátók. Egy csomó srác várt minket, én pedig csak figyeltem a történteket. Egy srác, aki nem is volt csúnya, hozott pár floorball ütőr, majd 2 csapatot állítottunk össze. Érzem hogy lemosom őket.

-Miért pont ide?-súgtam oda Niallnek a meccs kezdete előtt. 

-Mert ez a kedvenc sportom, és sokszor játszom a srácokkal. 

-Lehet durván játszani?-kérdeztem. 

-Csak úgy lehet.-mondta ki, mire hangos sípszót hallotunk és elkezdőtött a játék. El sem hiszem mennyire jó volt sportolni, érezni a felgyülelmlő adrenalit, a versenyszellemet, a győzni akarást, a vágyat, hogy nyerj. Niallt védtem, és hát szegénnyel eléggé kegyetlenül bántam. Sokszor gáncsoltam ki, de ő sem kímélt. Már azt hittem abba hagytuk egymás kínzását, de nagyon tévedtem. Nekem rohant egy észrevétlen pillanatban, én pedig nagyon zakóztam és bevertem a fejem. 

Mindenki körém gyűlt a játék megszakadt.

-Nyugi..nem halok bele.-mondtam, és felpattantam majd folytattuk a játékot.

Szoros volt a küzdelem, de pár ponttal nyert az én csapatom. 

-Valamikor visszavágót követelek.

-Ha megint veszteni akarsz szivem, benne vagyok.-mondtam kárörvendő nevetéssel. 

Niall átizzadta az egész pólóját és keserűen nézett rám..

-Te meg se izzadsz.-vinnyogott. -Bár mondjuk nem csodálkozom, annyi idő után amit végigsportoltál. Tényleg..mutass valamit. 

-Mire vagy kívácsi? Táncra vagy tornára?

-Hmm.. torna.-mondta. 

-Okéé..

Mutattam neki, pár alapdolgot, spárgákat, kézenállsokat, hip hop lépéseket, mindent vegyesen. 

-Hűű.. nagyon ügyes vagy.-nézett tátott szájjal.

-Köszönöm.. amúgy még akarsz menni valahová? Vagy hazamehetünk?.. mert eléggé fáradt vagyok, meg nem érzem túl jól magam.. fáj a fejem.-mondtam. 

-Úristen..én vagyok a hibás, mert fellöktelek. Sajnálom, kérlek ne haragudj. 

-Dehogy haragszom, nem a te hibád nyugi.. kipihenem magam és elmúlik.-mondtam neki, de tudtam hogy ez nem fog egykönnyen elmúlni, mivel rettenetesen hasogatott a fájdalom. 

Hazaértünk, és émelyegni kezdtem. Nagyon szédültem. Harry odajött és átölelt.

Harry

Odamentem Brookhoz egy ölelésre, de látszott rajta, hogy valami nincs rendben. Megöleltem, és éreztem, hogy teste mindjárt összerogy, már csak én tartottam.

Felkaptam és a kanapéra fektettem, majd jeget tettünk a fejére. Betakartuk, majd mikor elaludt, Niall megszólalt. 

-Az én hibám, mert meglöktem és elesett. 

-Nyugi Niall.. nincs semmi bajom.. 5x volt már agyrázkódásom, csak edzés miatt, összesen 9x, mindegyiket túlétem, nyugi.-nyöszörgött Brook, majd óvatosan felállt és felcsoszogott a lépcsőn, és bement a szobájába, én pedig azonnal utána indultam. 

Be akartam menni, de az ajtó zárva volt. 

-Szeretnék egyedül lenni, könyebb átvészelni, ha jól vagyok kimegyek.. ígérem, de te menj le a srácokhoz. Kérlek.-hallotam bentről. 

Nagyon aggódtam érte, de nem tehettem mást, inkább lementem ahogy kérte.

Brook

Magamra zártam az ajtót, majd megkértem a többieket is hadd lehessek egyedül. Nem vágytam társaságra, utálom ha sajnálnak, vagy ott ülnek mellettem és ápolnak. Mindig önálló voltam, és sosem kértem segítséget a bajban, hisz tudom csak magamra számíthatok. Nem akartam beismerni a srácoknak, de a fejem majd szétszakadt a fájdalomtól, így kerestem gyógyszert és bevettem 3 darabot, majd nemsokára elaludtam, olyan 7 óra körül. 

Mikor felébredtem, teljes csend volt. Senki sehol. Körülnéztem majd az órámra néztem. Este hat órát mutatott. Átaludtam egy napot? Nem.. az nem lehet. Egyáltalán nem fájt a fejem így lementem ahogy a srácoknak ígértem. Senki nem volt a nappaliba, így benéztem minden szobában. Mindenki csendesen pakolászott. Holnap este indulunk turnézni, így nekem is kéne pakolnom. Megálltam Harry szobájának ajtajában. Nekidőltem az ajtófélfának, és onnan néztem őt mosolyogva. Nem vett észre. Csak pakolt és pakolt, majd legörnyedt az ágy szélére. Arcát kezeibe temette. 

-Jól vagy?-kérdeztem halkan, mire felkapta a fejét és ijedten méregetett. 

-Te élsz?-kérdezte. 

-Hát.. igen, csak aludtam egy kicsit.-motyogtam. 

-Ja.. kicsit. Már nagyon aggódtam, azt sem tudtam mi lehet veled. Azt hittem már világgá mentél és itt hagytál. 

-Miért azt keleltt volna?

-Nem, dehogy. Belehalnék ha elmennél. 

-Szeretlek Harry Styles.-mondtam és odamentem hozzá, ölébe ültem, majd gondolkodás nélkül megcsókoltam. Nem tiltakozott, azonnal viszonozta. Nyelveink vad csatát vívtak. Nagyon jól csókolt, nyugodt volt és romantikus mégis eszméletleül szenvedélyes. Csókunk sokáig tartott, nem váltunk el egymástól míg nem volt szükséges. 

-Óóó.. bocs, látom megzavartam valamit.-mondta Lou és elrohant. 

-Ne foglalkozz vele, hülye.-mondta Harry. 

-Tudom.-nevettem. 

-Figyelj Liam nem tud ma elvinni téged a kedvenc helyére, így van kedved velem vacsorázni?-kérdezte. 

-Persze.. -mosolyogtam. 

Átmentem Liam szobájába. 

-Liam.. majd ha hazjöttünk bepótoljuk ugye?-kérdeztem.

-Persze..és ne haragudj hogy ma nem megy, csak fáradt is vagyok, meg ezer dolgom van.

-Nem haragszom, ez természetes.-nyomtam puszit az arcára, majd elementem készülődni. Gyorsan bepakoltam a bőröndjeimet, majd készülni kezdtem a vacsorára. 8-kor indulunk, még van 45 percem. Hajamat hullámosra csináltam, sminkemet nem túl vadra, de nem is túl szolidra, majd a ruha választásnál volt problémám, de azonnal tudtam a megoldást. 

-Zaaaayn.-kiabáltam. 

-Igen?-nyitott be. 

-Elegánsabb ruha, vagy kicsit kihívóbb ruha?-kérdeztem. 

-Egyben.-mondta és kotorászni kezdett a még választható ruhák közt.-Ez tökéletes.-mutatott egy pink ruhára. 

-Köszönöm.-pusziltam meg arcát, majd felöltöztem. 

Egy fekete szöges magassarkőt választottam, így talán egy magasságba kerülök Harryvel. 

Leballagtam, mikor hallottam hogy Harry kiabál. 

Harry

Hallottam a cipőkopogást, és tudtam hogy ez csak ő lehet. Elképzeltem hogy mit fog viselni ma este, de ez minden ábrándom felülmúlta. Egy szűk, rózsaszín ruhát viselt, lélegzetelállíóan gyönyörű volt. Nagyon kihívó volt, de mégis éreztem benne azt a természetes gyönyörűséget, amivel nem mindenki rendelkezik. Kezeimet az övére kulcsoltam, és kocsim felé vezettem, majd miután beszállt a kormány mögé ültem és elindultunk az első hivatalos randink helyszínére. Remélem minden jól fog alakulni, mert nagy lépsére szántam el magam, és nem akarom hogy rosszul süljön el. 

Útközben, beszélgettünk, elmeséte hol voltak tegnap Niallel, meg elmesélte hogy várja a turnét és hogy jó lenne találkozni a régi barátaival. Támadt egy ötletem, de ezt még nem osztottam meg vele, meglepetésnek szánom. Nemsokára megérkeztünk a kijelölt helyszínre. Egy rettenetesen magas épület tetején fogunk vacsorázni. 

Belém karolt, és ahogy az épületbe értünk, majd szétrobbantam  a haragtól. Egy halom fotós várt minket, de próbáltunk amilyen gyorsan csak lehet, felérni a tetőre, ahová az őrök biztosították a bejutást, csak nekünk, másoknak nem. 

Brook

Egy kis asztal állt a tetőn, gyertyákkal és egy csokor rózsával megterítve. Annyira gyönyörű volt, könny szökött szemembe. 

-Harry ez.. bámulatos.-ennyit tudtam kinyögni. 

-Örülök hogy tetszik. 

Kellemes hangulatban megvacsoráztunk, végig bókolt, flörtöltünk és fogta a kezem, majd mikor tele ettük magunkat bekapcsolta a magnót és elindult a srácok Irresistible száma. A refrénnél felkért táncolni és énekelni kezdett..

I find your lips so kissable, 

And your kiss unmissable, 

Your fingertips, so touchable, 

And your eyes, Irresistible.

Magához húzott és megcsókolt, majd a csók után elhajolt, és a zsebéből egy HB medálos nyakláncot vett elő. A hátam mögé került és a nyakamba akasztotta, érintése égette bőröm, kirázott a hideg, a legjobb értelemben. Szembe került velem és megkérdezte. 

-Brook..lennél a barátnőm?

Christmas

Nagyon boldog,örömökben gazdag, szeretetteljes Békés Karácsonyt szeretnék kívánni minden egyes olvasómnak!  Tőletek kaptam a legszebb ajándékot, nagy örömet okoz, hogy szeretitek és olvassátok a blogomat. Nélkületek nem itt tartanék, TI vagytok a legjobbak.
Holnap várható új rész.
Kellemes ünneplést mindenkinek!<3

Chapter 11

Amilyen gyorsan csak lehet, igyekeztem letusolni, majd a szekrényem előtt válogattam. Kopogást hallottam, amire nem is válaszoltam, tudván ha nemleges választ adok, akkor is bejön az illető.
Harry nyitott be, és bedugta fejét az ajtó résén.
-Ó.. látom öltözöl, majd visszajövök később.-mondta.
-Nem kell, ha már itt vagy legalább hasznod veszem.. mit vegyek fel?-kérdeztem. Odasétált a szekrényemhez és nézelődni kezdett benne: sokáig válogatott, majd egy szoknyára mutatott, én pedig választottam hozzá cipőt és pólót és kész is voltunk.
-Köszönöm.-mondtam és megsimítottam karját. Leült az ágyra, és a telefonját nyomkodta, bár láttam hogy azért néha néha felpillant rám.
-Nem akarod hogy kimenjek miközben öltözöl?-kérdezte furcsállóan.

-A fehérnemű ugyanolyan mint a fürdőruha, nem tudom miért balhézik emiatt az összes csaj.-forgattam a szemem, majd átöltöztem. Megigazítottam a hajam és a sminkem, majd Harryre néztem. Felfelé görbülő szájjal fürkészett egy ideig majd megszólalt.
-Most úgy magamhoz ölelnélek.-mondta.
-Azt még szabad, meg.. itt úgyse kerülünk be az újságba.-vontam meg a vállam.
-Inkább nem me..-kezdte, de én rávetettem magam és megöleltem.
-Ne magyarázz.-mondtam, majd otthagytam a szobámban, ami így visszagondolva nem volt a legeslegjobb ötlet a részemről.
-Megfelelek így?-pillantottam Zaynre, aki egyértelműen bólintott, majd felhúzta a cipőjét.
Kiléptünk a szabad levegőre. Arcomat megcsapta egy jellegzetes illat, Zayn parfümje, az új 007-es parfümöt használta, de láttam már nála Abercrombiet is. Amúgy, Zayn stílusa lenyűgöző volt. Haja mindig tökéletes volt, elöl a szőke tincs, teljesen illet hozzá. A személyisége bohókás és humoros, és ehhez tökre passzol kinézete. Zayn hasonló ember mint én, hasonló személyiség és viselkedés, mindig jókedvű, de néha zárkózott, ez jellemző rám is.
-Hova megyünk?-kéredztem, bár tudtam hogy ő sem fogja elmondani.
-Majd megtudod.. ne kiváncsiskodj-szólt rám egy kicsit erőszakosan.
-Baj van Zayn?-kérdeztem őszintén.
Látszott rajta, hogy kicsit gondterhelt, és enyhén ideges.
-Ha szeretnéd elhalaszthatjuk.-mondtam kedvesen.
-Nem kell, nincs semmi..csak fáradt vagyok.-motyogta.
-Most komolyan a szemembe hazudsz?-húztam fel a szemöldököm.
-Jó.. hát Perrie.. néha nagyon ideges, és elég sokat veszekedtünk mostanában, és szeretem őt, csak nem akarok hogy ez a sok vita a kapcsolatunk kárára menjen.
-Nyugi.. ez mindenkivel előfordul..minden rendben lesz.-nyugtattam meg.
30 percet sétáltunk, az időt kellemesen töltöttünk, jól elbeszélgettünk. Róla is elég sok mindent megtudtam, majd megérkeztünk egy luxus helyre. Fogalmam sem volt mi ez, de látva, hogy Zayn ismeri az őröket, és szó szerint mindenkit, megnyugodtam.
Egy bárba érkeztünk, tele táncosokkal, és énekesnőkkel. Elég Burlesque hangulata volt az egésznek, mint a régi időkben, kicsit olyan Marilyn Monroe beütés. Nagyon tetszett. Nagyon igényes volt, a bár belülről nagyon ízlésesen dekorált, elegáns, mégsem túlcsicsázott. A falakról arany díszek lógtak, a csempe aranybarna volt, nagyon passzolt az egész.
Zayn engem fürkészett, és végig azt tudakolta hogy tetszik-e..
-Igen, nagyon klassz hely, de miért pont ezt választottad?
-Tudod..ez a hely régen egy könyvtár volt, ahol a nagynéném dolgozott, aki nagyon fontos nekem, mint minden családtagom, és sokszor járok ebbe a bárba, hiszen nagyon klassz, meg ugye ide vonz a tudatosság, meg az emlékek.
Iszogattunk, meg rengeteget táncoltunk. Kicsit be is csíptünk, így indultunk haza, egymást támasztva el ne essünk. Nagyon jól éreztem magam, nagyon klassz hely ez a bár, lehet hogy még visszatérek egyedül is, vagy esetleg társasággal.
Nagy nehezen hazatámolyogtunk, majd szó szerint beestünk az ajtón, mivel Zayn megbotlott, elesett én pedig átestem rajta.
-Jól vagytok?-rohantak oda a srácok.
-Persze..-motyogtuk.
-Ti ittatok?-kérdezte Liam.
-Vizet.-mondta Zayn és nagyon röhögött mintha valami észveszejtően vicceset és humorosat mondott volna.
-Ja egy kis piával megspékelve.-röhögött Niall.
Harry felsegített, de mivel látta hogy nem nagyon állok a lábamon az ölébe kapott és felvitt az emeletre, beültetett a zuhanykabinba és megengedte a hideg vizet.
Az elején felszisszentem, majd kezdtem megszokni. Kiküldtem Harryt, majd levetkőztem és lezuhanyoztam.
Mikor kész voltam, észrevettem hogy nincs a fürdőben semmi ruha, egy törölköző sem, csak egy óriás méretű pulcsi. Gyorsan felkaptam magamra és rohantam a szobámba és reménykedtem hogy nem lát meg senki. A küldetésem sikeres volt, gyorsan beslisszantam és felvettem fehérneműt és rá vissza a nagy pulcsit. Nagyon kényelmes volt. Leballagtam a srácokhoz, Zayn Niall ölében aludt.
-Valakitől kölcsönvettem egy pulcsit.-mondtam.
-Jól áll rajtad.-kacsintott Niall, így feltételezem valószínűleg az övé lehetett.
Beültem a srácok mellé, akik valami paródiát néztek a laptopomon. Nagyon nevettünk, majd bekapcsoltam nekik a Mónika Showt angol felirattal. Szétröhögtük magunkat, nagyon vicces volt, már elég régen néztem őket.
-A magyarok állatok.-röhögött Liam.
-És gyönyörűek.-suttogta Harry. Szavait alig tudtam kivenni, de éppen hallottam, mivel mellettem ült. Elpirultam.
-Van kedvetek titkosat játszani?
-Az milyen?-kérdezte Lou.
-Mindenki felír magáról egy titkot, név nélkül amit senki sem tud, majd mindenki húz egyet és felolvassa. Lehet találgatni hogy ki az, de nem mondhatja el az illető, hogy ő az e.
Mindenki bólintott, majd cetlikre kezdtünk irkálni. Változtattunk a szabályon, mivel kevesen vagyunk így mindenki 2 titkot ír, 2 külön lapra, így többet tudunk játszani.
Liam húzott először, majd hangosan felolvasta.
-"szeretem a répát".-olvasta fel, mire mindenki Loura nézett és röhögni kezdett. Ez volt a titka? Pff..
Zayn következett.
-szerelmes vagyok.-mondta, mire mindenki körbenézett. Ezt bármelyikük írhatta, én nem voltam, szóval, valaki a srácok közül.
Én húztam, és alaposan bogarászni kezdtem a cetlit. Alid tudtam kiolvasni a ronda írást.
-Van egy tetkóm, amit még senki nem látott.-olvastam fel. Ezt én írtam, így próbáltam nem elárulni magam. Igen a csípőmön van egy tetkó, vagyis annál egy kicsit lejjebb amit még senki nem látott, ez az igazság.
Mindenki húzott, nem voltak túl érdekes titkok. Egy volt, de az inkább undorító, volt egy patkányom a 1D házba, de már 2 éve nem láttam..-szóval, bármelyik éjjel megtámadhat egy patkány. Ez megnyugtató.
Miután befejeztük a játékot, még felhívtam anyát, hiszen mióta idejöttem nem is beszéltem vele.
-Szia anya.-visítoztam.
-Szia kicsim..nincs időd öreganyádra?-kérdezte mire felnevettem.
-Hát..de, csak kiment a fejemből, hogy vagy?
-Jól vagyok édesem. Mesélj milyen ott kint? Milyenek a pasik?-kérdezgette.
-Jó pasik vannak.-mondta be nem avatva a részletekben. -Most megyek anya, jó volt hallani. Szeretlek.-tettem le extra gyorsasággal, mivel a srácok az én szobámból hallattak hangokat.
-Ti mi a..-léptem be a szobámba és láttam hogy a srácok éppen a ruháim közt turkálnak, a fehérneműk közt.
-Jól állna Louisnak nem?-kérdezte Niall a tangámra mutatva.
-Najó.. elég legyen.. kifele.-mondtam mire Zayn felugrott az ágyból, kilökve Liam kezéből az üdítőt, ami sikeresen az ágyamon landolt.
-Kérlek ne haragudj.-sopánkodott Zayn.
-Nem haragszom, de nincs hol aludnom..-fancsalodtam el.
-Majd alszol nálam, nyugi.-nyugtatott meg Harry és átkarolt.
-Oké.-sóhajtottam.
Már elég későre járt amúgy is az idő, elindultam a pizsamámmal fogat mosni, és utána bebújtam Harry mellé, aki átkarolta a hasam.
-Jól vagy?-kérdezte.
-Persze..miért ne lennék?-kérdeztem.
-Hát, ma nem is beszéltünk.. és hiányoztál.-nyögte ki, mire felé fordultam és közelebb hajoltam. Homlokom az övének döntöttem. Ajkaink centikre voltak, de ahelyett hogy megcsókolt volna, csak puszit nyomott a hajamba és szorosan magához húzott, így merültünk álomba. 

Chapter 10

A lelkembe nyugalom költözött. Mikor kimondta azt a szót, teljesen beleborzongtam, jó értelemben. Ahogy megérintett, érintése égette a bőröm, akárhányszor nyúlt hozzám. Teljesen elpirultam, fejemet lehajtottam és a cipőinket kezdtem pásztázni, hátha felfedezek benne valami érdekeset.
Kezével felemelte állam és mélyen a szemeimbe nézett, majd szorosan magához ölelt. Mélyen beszívtam illatát, tipikus parfüm és dezodorszag keveréke.
-Csak 2 hetet bírjunk ki.-súgta a fülembe.
Felső szemhéjaim találkoztak alsóbb párjukkal. Lehunytam szemeim, és csak élveztem a pillanatot. Nem szóltunk egymáshoz, a csend mégsem volt kínos, mert nem volt mit mondanunk.
Kinyitotta a kocsiajtót, majd miután én beszálltam nagyobb léptekkel sietett a túloldalra, hogy a volán mögé üljön. Az út hazafelé csendesen telt, nem faggatott, nem mondott semmit amiért hálás voltam. Én sem mondtam semmit, mert nem láttam értelmét, láttam rajta hogy ő is gondolkodik, hasonlóképpen mint én. Útközben egyszer a kezemért nyúlt, és megszorította, majd tovább vezetett. Leparkoltunk a ház előtt és mielőtt kiszálltunk volna megszólalt.
-Na mire jutottál?-kérdezte, mire furcsálló pillantást vetettem rá.
-Miben?-kérdeztem.
-Hát.. tudom hogy most mindent végiggondoltál, összeállítottál egy pro-kontra listát a fejedben, hogy megéri-e várni, azért ismerlek már ennyire.
-Én nem jutottam semmire. Nincs mit túlságosan átgondolni.
-De ez azt jelenti hogy ebben a 2 hétben nem találkozhatunk senki mással, vagy addig igen?
-Nem tudom Hazza, ahogy te jónak látod.-mosolyogtam rá erőltetetten, majd kiszálltam a kocsiból és befelé vettem az irányt.
-Akkor 2 hétig, semmilyen fizikai kapcsolat..-mondta mielőtt beléptünk volna a tágas előtérbe. Aprót bólintottam, jelezve, hogy értettem, majd bevonszoltam magam a házba. Niall a nappaliban evett, a többiek még biztos a randin. Harry felment a szobájába, én pedig leültem Niall mellé.
-Na hogy érezted magad?-kérdezte.
-Nagyon jól. És te? Mit csináltál ma?-érdeklődtem.
Elmesélte a programját, miszerint végiglátogatott pár éttermet, majd egy lánnyal, egy régi ismerősével elment Nando's-ba, beszélgettek meg sétáltak és most itt van és tv-zik és eszik..bár ez nem meglepő.
Vállára hajtottam a fejemet, és a képernyőt pásztáztam.. azon gondolkodtam, hogyha minden srác elvisz a kedvenc helyére, én hova viszem őket. Itt Londonban nem ismerek semmit..csak Magyarországon, lehet hogy elviszem őket Budapestre a turné végén, de ezt még nem árulom el nekik.
Nem sokkal később a többiek csörtettek be. Megláttam Lou, Zayn és Liam barátnőjét és azonnal felcsillant a szemem. Végre lányok a közelben. Felugrottam, majd mindegyikőjüknek bemutatkoztam. Mind a 3-an gyönyörűek voltak, nagyon csinosak, és nagyon illettek a srácokhoz. A lányok kézen fogtak és berángattak egy szobába.
-Mi van köztetek Harryvel? Mindent tudni akarunk..-mondták.
-Hát..-kezdtem a mesélésbe. Elmondtam nekik, hogy szeretjük egymást, de még várunk pár hetet, míg lecsillapodnak a kedélyek a Caroline ügy körül és akkor megpróbáljuk együtt.
Ujjongani kezdtek, majd mikor kipletyiztük magunkat, kimentünk a srácokhoz. Beszélgettünk, meg tévét néztünk majd 10 óra körül a lányok elmentek,én pedig egyedül maradtam a srácokkal. Hurrá nekem. Nem volt kedvem semmihez, így bementem az edzőterembe ami a háznak egy külön része volt. Átvettem egy sportruhát, majd edzeni kezdtem, de előtte kulcsra zártam az ajtót. A zenét a fülembe dugtam,nem akartam zavarni a srácokat, biztos így is fáradtak.Teljesen úgy éreztem magamat mint régen, mikor a színpadon álltam. Visszatért belém az élet, az adrenalin szintem felpezsdült, azt éreztem hogy élek.. teljesen. Az életem egyik fele a tánc, enélkül nem vagyok teljes. Kipróbáltam hogy még mindig olyan jó vagyok-e mint régen voltam.. Emlékszem, mikor ott álltam a színpad közepén, egy óriási arany trófeával a kezemben, az első győzelmemkor, de utána ez már szokássá vált. A szekrényem tele volt díjakkal, érmekkel, és emlékszem mikor a tehetségkutatóba jelentkeztem. Együtt dolgoztam a világ leghíresebb embereivel, miért nincs önbizalmam? Miért félek? Még mindig jó vagyok, sőt.. a legjobb.. Nem egoistaként mondom, de ez így van. Mikor az órára néztem már éjjel 3 volt. 5 órája bent vagyok, és észre sem vettem, körülbelül 30 percnek tűnt az egész. Letöröltem gyöngyöző homlok, majd a zenelejátszómat kikapcsolva, kiléptem a nappaliba. A srácok videojátékoztak, de az ajtónyílásra mind felé pillantottak.
-Te aztán elveszted az időérzéked ha táncról van szó.-mondta Zayn.
-Hát.. van ilyen.-kacsintottam rá. -Amúgy holnap veled megyek?-kérdeztem.
-Igen.-bólintott.
-És mikor megyünk?-kérdeztem.
-Délután 2kor indulunk és egy kicsit csípd ki magad.-mondta mire csak bólintottam, hogy meglesz és tusolni mentem majd lefeküdtem.

Reggel 9kor keltem. Kipattantam az ágyból, és felvettem egy sportosabb szettet, ami egy magas derekú rövidnadrágból és egy mell alatti pólóból állt, majd futni indultam. A még enyhén hűvös levegő megcsapta az arcom. Körbenéztem, és láttam még egy lélek sincs az utcán, feltételezem mindenki alszik. Elindultam a tegnapi irányba a Hyde Park felé. Megnyugtató az a környék, a szép zöldellő bokrok és fák, a szép virágok, kellemes ott sétálni vagy futni. Beiktattam az útirányba a kedvenc kávézómat is, majd egy shakkel a kezemben indultam haza. Mentem a már egyszer megjárt útirányban, majd egy ismerős arcot pillantottam meg.  Simon volt az. Odafutottam hozzá és a hátára ugrottam.
-Szia Simon.-köszöntem neki.
-Szia kislány. Hogy érzed itt magad? Nem látogattál meg, pedig vártalak.-mondta szomorúságot tettetve.
-Ja.. már csak én hiányzom neked, hogy egész nap feltartsalak. Amúgy nagyon jól érzem magam, jó itt.
-Akkor jó, ahogy hallottam nemrégen a srácok is eléggé megkedveltek, bár nem akarok pletykálkodni.
-Ne is.. azt csak a lányok szokták, bár ha belegondolok akkor neked szabad.-mondtam, mire mindketten nevetni kezdtünk.
-Hűű..ezt még nagyon visszakapod.-húzta össze szemeit, és szúrós  tekintettel nézett rám, aki még mindig röhögtem a saját poénomon. Elköszöntünk egymástól majd ellenkező irányba indulva, ő elhajtott én pedig tovább futottam.Benyitottam a házba. Érdekes hangok szűrődtek ki, nyögések. Nem gondolok rosszra. Beléptem a nappaliba és láttam ahogy "kicsi a rakást" játszanak, és nyöszörögnek. Szegények, már majdnem megsajnáltam őket. Az ajtócsapódásra mindenki felém kapta a tekintetét. Harry tetőtől talpig végigmért, és alsó ajkába harapott.
-Hányan kérték el a telefonszámod futás közben, mert elég szexi vagy ma.-mondta Niall, mire enyhén elpirultam.
-Sokan.-kacsintottam rá, és felmentem átöltözni, mert nemsokára Zaynnel megyek "túrázni".

Chapter 9

Szaisztok!

Bocsánat, hogy a tegnapi rész nagyon rövid volt, így ma

megpróbállak kárpótolni titeket egy hosszabbal. Remélem tetszik a blog új kinézete. 

Ha van valami tanácsotok, hogyan lehetne jobb akkor kérlek írjatok a CHATBE a bal oldali menüpontban. Jó olvasást L*

Puha ajkai enyémre tapadtak. Nyelveink elbűvölt táncot jártak. Először, meglepődöttségemben azt se tudtam mit tegyek, majd végül engedtem a vágyaimnak és visszacsókoltam. A lepkék csak úgy nekicsapódtak hasfalamnak. Annyira boldog voltam abban az egy pillanatban, semmi sem ronthatta el a kedvem. Csókunk sokáig tartott, majd levegőhiány miatt elhúzódtunk. 

-Én.. sajnálom, nem aka...-kezdte, mire egy csókkal betapasztottam ajkát. 

-Én nem.-mondtam neki végül. 

-Csak..nem mertem lépni, mert hallottam, ahogy mesélted Zaynnek is, hogy tetszik egy srác.-motyogta szégyenlősen. 

-Rólad beszéltem te hülye.-nevettem fel.

-Én meg nem beszéltem senkinek, hanem csak őrlődtem magamban. Tudom, hogy kevés ideje ismerjük egymást, de érzek valamit irántad..

-Én is érzek Harry.. amióta idejöttem..

-Figyelj.. minden porcikám azon van, hogy randira hívjon, de csak most ért véget a kapcsolatom Carolinenal, még mindenki ezen csámcsog, ki sem hűlt a téma. Hajlandó vagy várni?-kérdezte. 

-Eddig is azt tettem.. -motyogtam. 

Nagy sóhaj hagyta el a száját. Csalódott volt, ugyanúgy ahogy én is, azt hittem, hogy talán összejöhetünk, de látszik hogy várni akar..de nem bánom, megvárom őt, mert fontos nekem. 

Szó nélkül felálltam és elballagtam a szobámig. Boldog voltam, elmondhatatlanul boldog. Nem hiszem el, hogy Harry Styles tényleg érez valamit irántam. Beálltam a zuhany alá, és magammal beszélgettem, ha valaki meglátott volna, egyből azt hiszi skizofrén vagyok. Egyfolytában mosolyogtam, akaratlanul is. Mindig jókedvű lány voltam, és még vagyok is, csak ebben a pár napban összejöttek a dolgok, összevesztem a srácokkal, őrlődtem Harry miatt.. stb, de általában sosem vagyok szomorú, és nem is akarok többé. 

Kikászálódtam a zuhany alól, magamra kaptam a pizsamám, és Harry szobája felé indultam. 

Kopogtam párat, majd válaszra se várva benyitotta. Harry az ágyon feküdt, nem aludt, csak bámészkodott. 

-Filmet nézhetünk együtt, vagy ahhoz is várnunk kell?-kérdeztem kacér mosollyal. 

-Én benne vagyok, nem érdekel más, csak te.-mondta és azonnal a filmesszekrényhez rohant és kidobált több száz DVD-t az ágyra. 

-Melyiket akarod?-kérdezte végül, mikor engem már betemetett a DVD kupac. 

-Hát, nézhetnénk mondjuk a Fűrész 1.részét?-kérdeztem félénken. 

-Nekem jöhet.-mondta, majd berakta a lejátszóba. Behúztuk a függönyöket, majd elhelyezkedtünk az ágyon. 

Kezét hátamon nyugtatta, míg én fejemet mellkasára helyeztem. Néha megpiszkálta egy-egy kiálló hajtincsemet, néha belepuszilt a hajamba, egyszóval nem igazán figyeltem a filmre. Nagyon megijedtem egy résznél,mire csak még jobban és erősebben magához húzott. 

-Megvédelek.-suttogta a fülembe. 

-Remélem is.-mondtam, mire mindketten felnevettünk. 

Végignéztük a filmet, majd beszélgetni kezdtünk. 

-Ugye most nem vagy szomorú?-kérdezte.

-Nem.. nyugi. Nem erősségem a várakozás, de megleszek valahogy, kibírom.-nyugtattam meg. 

Harry

Végig mosolygott.. minden nap, minden egyes percében. Ajkai tökéletesek voltak, akkora késztetést éreztem, hogy rávessem magam és megcsókolhassam, de nem.. nem lehetett. Az elmúlt hetek és napok, nekem is és neki is bonyolultak voltak. Nehéz volt neki a költözés, a tánc, velünk is összeveszett és nem hagyhatom hogy még egyszer szomorúnak lássam és ha még egyszer megcsókolnám, csak nehezebb lenne elengedni. 

-Hova megyünk holnap?-kérdezte csilingelő hangján. 

-Az még titok.-mondtam neki.

-De ajj..-játszotta a durcást. -Menjünk le a nappaliba, úgyis fel akarom hívni Márkékat, rég beszéltem velük. 

Brook 

Lefele indultam. A többiek az asztalnál kártyáztak, vagy éppen ettek (Niall) én pedig a laptopot az asztalra téve leültem közéjük. Videohívást indítottam. 

-Sziasztok.-köszöntem boldogan. 

-Sziaaaa.. miújság kiscsaj? Rég hallottunk felőled, azt hittük megettek udvariasék.magyarázták egyszerre. 

-Nem.. annál azért udvariasabbak. Nagyon jó fejek, imádom őket, de ti is hiányoztok.-mondtam. 

-Fel a fejjel.. nemsokára 18 leszel, egészen pontosan 11 nap múlva. 

-Tényleg.-kaptam észhez. Akkor már pont Amerikai valamelyik részén leszünk. 

-Te elfelejtetted a saját szülinapod?-kérdezték meglepetten. 

-Nem.. csak kiment a fejemből, mondjuk úgy.-nevettem. -Mit csináltatok az elmúlt időben?

-Hát.. strandoltunk, buliztunk.. csajoztunk.-mondták mire felröhögtem. 

-És melyik csajozási technikákat alkalmaztátok?-kérdeztem, mire mindegyikük valamilyen kacér, sármos fejet vágott kisebb-nagyobb sikerrel. Fetrengtem a röhögéstől, nem bírtam abba hagyni. Niallék is röhögni kezdtek, de ők már rajtam, ahogyan nevetek, bár.. egyértelmű hogy nevetséges látványt nyújthattam. 

-Húú.. most komoly leszek.-mondtam és nagy levegőt vettem. 

-Úgyse bírod ki.-mondták, mire megint nevetni kezdtem. 

-Na jólvan srácok, lerakom, legyetek jók és majd beszélünk valamikor. Szeretlek titeket. Sziasztok.-mondtam mire mind kiabálni kezdtek és integettek majd lecsuktam a laptopot. 

-Mit jelent az a szó hogy szeretlek?-érdeklődött Liam, már angolul. Furcsán mondta ki a szót, mire akaratlanul is elmosolyodtam. 

-Azt hogy szeretlek.-magyaráztam neki már az anyanyelvén.

-Óóó.. szeretlek.. szeretlek..-mondogatták mindannyian. 

Az órára pillantottam. Este 11 felé járt az idő. Még elég korán volt, így felrohantam a szobámba, átvettem a fürdőruhám és a medence felé igyekeztem. A srácok tekintetét végig éreztem a  hátsó felemen, de ennek nem nyilvánítottam különösebb figyelmet.

Beültem a szaunnába, és ellazultam, nem zavart senki. Nem tudtam levakarni a mosolyt az arcomról, még mindig repestem az örömtől Harry miatt, mert tudom hogy az érzelmeim nem viszonzatlanok. 

Még várnom kell, de megéri.. remélem. Zajokat hallottam kintről, így kikászálódtam. Csurom víz voltam, rengeteg izzadságcsepp gyöngyözött a homlokomon. Niall a víz szélén ülve evett, a többiek a vízben labdáztak.

Mielőtt bementem volna, felmentem a magnómért, majd üzembe helyeztem és benyomtam egy magyar válogatások albumot, a kedvenc számaim voltak rajta. A srácok kiúsztak a medence szélére, és először figyelmesen hallgatták, majd dúdolni kezdtek.

-Ezek milyen zenék?-kérdezte Harry. 

-Magyar válogatás..otthoni legjobban vannak rajta. -magyaráztam. 

Sokáig hallgatták a zenéket, néhány sort megpróbáltak megjegyezni. Néha megkérdezték mit jelentenek az egyes szavak, amire én szivesen válaszolgattam, majd végül olyan fél 1 felé, felvergődtünk a nappaliba és beraktunk egy filmet. 

Nagyon klassz volt a film, bár egyes részeknél elég ijesztő. Körülbelül a felénél tarthattunk, mikor bealudtam. 

Reggel, ismerős hangokra keltem. Gitárszó, a srácok az ágy körül ugrálnak, vagy éppenséggel rajtam. 

-Hagyjátok abba..fent vagyok.-kiabáltam a szememet dörzsölgetve. Hunyorogva néztem feléjük. 

-Öltözz fel, Harry már vár.-mondták. 

-Oké.-sóhajtottam. 

Gyorsan letusoltam, majd a szekrényemben kotorásztam. 

-Zayn.-kiabáltam, mire a török srác azonnal mellettem termett. 

-Igen törpilla?-kérdezte.

-Mit vegyek fel? Elegáns vagy sportos?

-Köztes. Mindkettő egyben, ne is túl sportos, ne is túl elegáns. Egész napra mentek, több helyre, úgyhogy.. 

-Oké.. köszönöm.-mondtam neki, majd kitessékeltem és felöltöztem. 

Egy farmerdzsekit választottam ujjatlannal és rövidnadrággal, nem túl sportos, a célnak éppen megfelelő. 

Leballagtam a nappaliba, de Harry nem volt sehol. 

-Merre?-kérdeztem őket. 

-Menj ki, onnan nem segíthetünk. 

Megfogadva az utasítást kimentem és egy rózsaszín bicikli állt a ház előtt, rajta egy szivecske alakú papírral. Elolvastam a rajta álló üzenetet. 

"Tekerj el a Hyde Parkig, ott megkapod a következő utasítást". Harry xx

Felpattantam a biciklire és a Hyde Park felé vettem az irányt. Ezt az egy helyet tudom pontosan hol van a városban. Mikor megérkeztem letámasztottam a bicajt majd körbenéztem. A szökőkúthoz egy óriás szívecske alakú lufi volt kikötve, amin az üzenetem állt. 

"A sakk az emberi játékok legfejlettebb kitalációja? Vajon neked menni fog?"

Tudtam mit kell keresnem. Lementem az óriássakkhoz a parkba, majd figyelmesen megnéztem a bábukat. Tudtam hogy egy lépésből kell nyernem, így találom meg a következő üzenetet.. vagyis csak remélni mertem. 20 percig gondolkodtam majd a megfelelő bábut a helyére tettem, mire egy öreg bácsi jelent meg egy rózsaszín borítékkal. 

"Gyere a 2oneO-ba." Harry xx

A kedvenc boltom, gondolhattam volna. 

Visszamentem a bicajomért, majd 15 perc tekerés után megérkeztem. Bementem a boltba. Egy bonbon volt a pénztárnál, rajta az üzenettel. 

"Úgy tudom szeretsz vásárolni. A rám legjellemzőbb ruhadarabot keresd és megtalálsz engem." Harry xx

Harryre legjellemzőbb ruhadarab. Nem kellett sokat törnöm a fejem. Tudtam hogy ez a csokornyakkendő. A kiegészítőkhöz mentem. Egy csokornyakkendős maci volt a széken, kezében egy üzenet. 

"Jó vagy matekból? Mennyi 16 négyzetgyöke?" Harry xx

Nem vagyok egy matekzseni, de ennyit még én is tudok, szóval 4. 

Először nem tudtam mire utal a 4-es, de utána rájöttem. A 4-es próbafülke. Berohantam és elhúztam a függönyt, diadalittas fejet vágva, de egy hölgyre nyitottam rá. Ez nem jött össze. 

Négy.. négy.. négy.. mi négy? Mit jelent ez?

Megvan.. rájöttem. A múltkori klubban ahol voltunk, a 4-es vihar koktélt ittuk, tudtam hogy ott kell keresnem. Kicsit tovább tartott az út, majd mikor megérkeztem berohantam a klubba, egy pincér állt egy arany borítékkal a kezében. 

"Hol vagy legközelebb a csillagokhoz?" Harry xx

Csillagok, közelség.. magas.. ez biztos hogy a London Eye, ami csak 2 percre van innen. A biciklit a klubb előtt hagytam és a London Eyeig sétáltam. Harry egy padon ült, egy csokor rózsaszín rózsával kezében. Honnan tudta hogy ez a kedvencem? 

Odasétáltam hozzá, majd az ölébe ültem és puszit nyomtam az arcára. 

-Megvagy.-mondtam, mire elmosolyodott. 

-Nagyon reméltem hogy megtalálsz..-mondta mire elpirultam. -Elfáradtál?-kérdezte. 

-Ebben?-kérdeztem vissza.

-Hát, azt hittem elfáradsz..-mondta meglepetten. -Még csak meg se izzadtál. 

-12 év, egész napos tánctermi próbák után, ezen még csodálkozol?

-Tényleg.. el is felejtettem. 

Az idő délután 3 körül járhatott. Harry kézen fogott, majd felhelyezte napszemüvegét és kapucniját, majd elindultunk egy ismeretlen helyre. Egy kis utcába tértünk be, egy eldugott étterembe. Annyira otthonos és hangulatos volt, imádtam, egyszerű volt, és nagyon romantikus. 

Rendeltünk, majd megvacsoráztunk. Nagyon sokat beszélgettünk és nevettünk. Egy csomó új dolgot tudtam meg róla, az életéről, a személyiségéről, a családjáról.. 

Mikor végeztünk fizetett és kézen fogva mentünk hazafelé.. vagyis csak azt hittem hogy haza felé. 

Bekötötte a szemem, majd beültetett a kocsijába, és elindultunk valahová.

10 perc kocsikázás után kisegített, és felvezetett valamerre. Nagyon aranyos volt, mindig mondta hogy lépcső, nagyot lépj, küszöb. Felértünk valahová, a szél erősebben fújt. Kirázott a hideg, mivel csak egy szál pólóban voltam, meg egy kis nadrágban. Látta hogy fázom, így rám terítette dzsekijét. Levette a szememről a kendőt. Kinyitottam a szemem, és elámultam. A lélegzetem elállt, annyira gyönyörű volt. Egy tetőn álltunk, a kilátás..egyszerűen bámulatos volt. 

-Brook.. ha nem akarsz várni, teljesen megértem, nem kényszeríthetlek semmire. 

-Shhh..-tettem az ujjamat ajkaira. -Várok, mert szeretlek.-mondtam ki, de azonnal meg is bántam. 

Nem válaszolt, csak értetlenül nézett, csak csendben álltunk.. nagyon kínos volt. Bár ne mondtam volna ki. 

Elindultam a már egyszer megtett úton lefelé, lehajtotta fejjel. Most mindent elrontottam, és nem akartam. Azt hittem ő is viszonozza majd, meg amúgy is csak véletlen mondtam ki ezt a szót. 8 betű, egy aprócska szó, mindent tönkre tett. Harry mellettem sétált, végig engem fürkészett. Egy apró könny gördült le az arcomon, amit azonnal letöröltem, nehogy észrevegye. Beakartam szállni a kocsiba, mire megragadta a csuklóm és maga felé fordított. Megszólalni se tudtam, mert ajkait az enyémekre nyomta. Vad csókcsatába kezdtünk, egyikünk sem akarta hogy véget érjen. 

-Én is szeretlek Brook.

Első díjam!

Ma megkaptam a blog első díját, amit Juccus ajándékozott nekem! Eszméletlenül köszönöm, hogy engem választottál! Nagyon sokat jelent nekem!

 

           Szabályok:

 1. Írj magadról 11 dolgot!

 2.Válaszolj 11 kérdésre!

 3.Írj 11 kérdést!

 4.Küld tovább 11 blognak!

Írj magadról 11 dolgot!

1. Imádok táncolni!
2. Rengeteg barátom van, főleg az iskolámból.
3. Kifejezetten jó tanuló vagyok!
4. Rengeteget beszélek, nagyon nagy a szám. 
5. Sokszor piszkálnak a nevetésem miatt, hiszen elég furcsa. :D
6. Angolul perfektül beszélek. 
7. A kedvenc országom Olaszország. 
8. Imádok vásárolni!
9. Utálom a kelbimbót és a brokkolit!
10. Van egy macskám.
11. Nincsen testvérem, egyke vagyok

Válaszolj 11 kérdésre!

1. Mi a legnagyobb álmod?

A legnagyobb álmom, nem is tudom.. szeretném ha sikeres orvos, esetleg ügyvéd lehetnék, most pillanatnyilag nem jut jobb az eszembe.

2. Mi áll az első helyen a bakancslistádon?

Őszintén megvallva nincs bakancslistám, és nem is tervezem, hogy létrehozok egyet, mivel elég spontán ember vagyok, és nincsenek különösebb céljaim,és vágyaim, amiket mindenképp el akarok érni, inkább csak "sodródom az árral" típus vagyok.

3. Ki a példaképed?

Példaképem.. Chris Brown. Nagyon sokat küzdött azért hogy híres legyen, és tisztelem azért mert sosem adta fel.

4. Mi a kedvenc filmed?

Bérgyilkosék. Imádom azt a filmet, és legszívesebben megnézném egymás után 100x, mindenkinek nagyon ajánlom.

5. Kedvenc évszak?

Ez egyértelmű, hogy a nyár.

6. Miért kezdtél el blogot írni?

Igazából én sem tudom. Sosem szerettem olvasni, sem írni, de mivel imádom a 1D-t, így elkezdtem róluk szóló fanfictionöket olvasgatni, és elkezdtem érdeklődni a téma iránt, így rákaptam és elkezdtem írni ezt a blogot.

7. Mik a terveid a jövőre nézve?  

Szeretném a gimis évek elejét jól kezdeni. Új barátokat szerezni, jó jegyeket kapni, de különösebb tervem még egészen pontosan nincsen.

8. Hol élnél legszívesebben?

Húú, egész biztosan New Yorkot, Las Vegast, Manhattant vagy Bécset választanám. Jó is lenne elköltözni, bármelyikbe.

9. Mi inspirál az írásban?

Hát, sokat gondolkozom alvás előtt, mikor álmatlanul fetrengek, vagy esetleg a zuhany alatt, ilyenkor születnek a legjobb ötletek, amiket azonnal leírok, nehogy elfelejtsem őket.

10. Kedvenc idézet?

,,I love walking in the rain because no one knows i’m crying"

-Rowan Atkinson

11. Mikor érzed magad a legjobban?

Mikor azokkal az emberekkel vagyok, akiket szeretnek, és én is szeretem őket. Imádok a barátaimmal lenni, bárhol a világon, de alapból jó kedvű ember vagyok, ha nincs okom mosolyogni, teremtek rá okot, ritkán szomorkodom, így általában mindig jól érzem magam. 

Írj 11 kérdést!

1.  Mi a kedvenc filmed?
2. Mit választanál a szupererődnek?
3. Mi késztetett az írásra?
4. Hova utaznál el egy hétre?
5. Mi a kedvenc időtöltésed?
6. Mi a kedvenc idézeted?
7. Melyik a kedvenc One Direction zeneszámod?
8. 8.Ki a kedvenced a bandából? Miért?
9. Ki a példaképed?
10. Kik tudnak arról, hogy blogot írsz?
11. Hogy látod magadat 10 év múlva? 

Küldd tovább 11 embernek!

 Nincs 11 ember, akinek ezt eltudnám küldeni, de minden tőlem telhetőt megteszek. 

• Naomi
• Ritaa
• Ramii
• Tadrihh1Dlove 
• Lizi Payne 
• Naomi Stanley  
• Aysoumy
• Etus.†