S Pink Premium Pointer -->

2012. december 25., kedd

Chapter 12

Reggel elég későn ébredtem, 12 előtt valamivel. Feltápászkódtam, majd egy kis nyújtózkodás után leballagtam a hangok irányába. Mindenki rám pillantott a medencéből, és integetni kezdtek.
-Jó látni, hogy valaki még nálam is többet alszik.-röhögött Zayn. 
Harryre pillantottam, aki csak egy kacér mosollyal fürkészett végig tetőtől talpig. Halványan rámosolyogtam, majd míg felraktam egy kávét főni, átvettem a fürdőruhámat és rá egy nagy, lenge pólót. A legszélső bárszékre letelepedtem és szürcsölni kezdtem a kávém, mire Liam lépett hozzám és belekortyolt, de meg is bánta, mivel rohant a mosogatóhoz és kiköpte. 
-Te milyen erősen iszod?-kérdezte elképedve. 
-Hát.. nagyon.-mondtam. 
-Van ma kedved akkor ehhez az elcipellek a kedvenc helyemre cucchoz?-kérdezte. 
-Hát.. este fele lehet, csak ne most könyörgöm.
-Oké, úgyis estére terveztem. 

Harry

Liam bent beszélgetett Brookkal, majd kijöttek. Liam beugrott a vízbe, Brook pedig leült a fűbe és ott folytatta a kávézást. A medence egy sarkába kuporodtam és csak figyeltem őt, minden mozdulatát, minden tettét. Teljesen beleestem és ezt nem tagadom, hiszen a vak is látja hogy tetszik. Felállt, levette pólóját, és megláttam bikiniben. Elállt a szavam. A kék fürdőruha teljesen illett hozzá, kiemelte gyönyörű szemeit. Mindenére jó rálátást engedett, de nem akartam túl feltűnően bámulni így néha eltekintettem a másik irányba is. 
Megállt a medence szélén, és beledugta lábát, hogy felmérje hőmérsékletét, de mielőtt észrevehette volna, Zayn teljes erőből neki rohant és belökte a vízbe. Felsikított, de tűrte, nem kezdett el nyávogni, ő is csak velünk nevetett. Odaúszott hozzám, majd megölelt, amit szívélyesen viszonoztam. 
-Hogy aludtál?-kérdeztem. 
-Soha jobban, de még mindig kómás vagyok, pedig bedöntöttem egy extra erős kávét, amit még Liam se bírt meginni. -mosolygott. 
Nem válaszoltam semmit, csak végig a szemébe néztem. Állta a tekintetem, sőt nagyon sokáig bírta, de utána lehajtotta a fejét és inkább elúszott Louis fele és a nyakába ült. Niall felpattant Zayn nyakába majd egy nagy csata kezdődött, hogy ki tudja előbb lelökni a másikat. Brook nyert, ügyesen taktikázott. Elvonta Niall figyelmét, majd a vízbe lökte. Összepacsiztak Louval majd kiment a medencéből és lefeküdt a fűbe terített pokrócra. 
-Már annyira várom a turnét.-mondta Lou izgatottan.
-Igen.. már csak 3 nap. 

Brook

3 nap.. és nekem 4 nap múlva van a szülinapom. Remélem a srácok nem tudják az időpontját, mert nem szeretem a szülinapi bulikat. 
-Brook éhes vagy?-kérdezte Niall. 
-Hát.. fogjuk rá.-mondtam. 
-Az hogy lehet, hogy tegnap délben evett utoljára, és még nem éhes. Én 1 órát alig bírok ki kaja nélkül. Ez furcsa.-mondta Niall, mire nevetni kezdtem. 
-Torzszülött vagy.-mondta Liam, mire mindenki felröhögött, és Niall sértődötten szaladt oda hozzám. 
-Ugye szerinted nem vagyok az?-kérdezte meresztve szemeit. 
-Nem, dehogy is dárga.-simogattam meg a buksiját, mire boldogan ugrándozott és elrohant. 
Egész nap csak lazsáltunk, sütögettünk a kertben, énekeltünk, ja.. és ugrálóköteleztünk, persze Lou ötlete volt. Párszor estek is a srácok, nagyon nevettünk rajtuk. 
Este fele, Liam jött oda és bocsánatkérően nézett. 
-Elfelejtettem hogy ma van Danielle apukájának a szülinapja, és vacsorára vagyok hivatalos hozzájuk.-mondta sajnálkozón. 
-Nem baj..-mosolyogtam, de Niall a szavamba vágott. 
-Jó.. akkor jössz velem, úgy sincs programom estére. -mondta. 
-Elegáns vagy sportos?-kérdeztem. 
-Sportos lehet.-mosolygott majd telefonálni ment. 
Felballagtam, majd kotortam egy sportos cuccot, letusoltam és felöltöztem. Kicsit kisminkeltem magam, hogy mégse úgy nézzek ki mint egy élőhalott, majd lementem Niallhez, aki még nagyban intézkedett. valamit. 

Harry

Lejött Brook is és várt Niallre amíg telefonálgatott. Egy fehér kis toppot viselt, rövöd farmernadrágot, és egy farmer dzsekit. Eszméletlenül nézett ki, nem bírok várni, nem lehet.. annyira akarom őt. Oda ballagtam hozzá. 
-Na miújság?-hajoltam közelebb hozzá. 
-Semmi.-mondta. 
-Meg akarlak csókolni.-mondtam, de meg is bántam. 
-Tedd meg.-mondta. 
-De nem lehet.-mondtam. 
-Jó..akkor csak várj türelmesen.-kacsintottam rám, majd Niallel kiemntek az ajtón.

Brook

Niallel először egy sportcsarnokba mentünk, két oldalon lelátók. Egy csomó srác várt minket, én pedig csak figyeltem a történteket. Egy srác, aki nem is volt csúnya, hozott pár floorball ütőr, majd 2 csapatot állítottunk össze. Érzem hogy lemosom őket.
-Miért pont ide?-súgtam oda Niallnek a meccs kezdete előtt. 
-Mert ez a kedvenc sportom, és sokszor játszom a srácokkal. 
-Lehet durván játszani?-kérdeztem. 
-Csak úgy lehet.-mondta ki, mire hangos sípszót hallotunk és elkezdőtött a játék. El sem hiszem mennyire jó volt sportolni, érezni a felgyülelmlő adrenalit, a versenyszellemet, a győzni akarást, a vágyat, hogy nyerj. Niallt védtem, és hát szegénnyel eléggé kegyetlenül bántam. Sokszor gáncsoltam ki, de ő sem kímélt. Már azt hittem abba hagytuk egymás kínzását, de nagyon tévedtem. Nekem rohant egy észrevétlen pillanatban, én pedig nagyon zakóztam és bevertem a fejem. 
Mindenki körém gyűlt a játék megszakadt.
-Nyugi..nem halok bele.-mondtam, és felpattantam majd folytattuk a játékot.
Szoros volt a küzdelem, de pár ponttal nyert az én csapatom. 
-Valamikor visszavágót követelek.
-Ha megint veszteni akarsz szivem, benne vagyok.-mondtam kárörvendő nevetéssel. 
Niall átizzadta az egész pólóját és keserűen nézett rám..
-Te meg se izzadsz.-vinnyogott. -Bár mondjuk nem csodálkozom, annyi idő után amit végigsportoltál. Tényleg..mutass valamit. 
-Mire vagy kívácsi? Táncra vagy tornára?
-Hmm.. torna.-mondta. 
-Okéé..
Mutattam neki, pár alapdolgot, spárgákat, kézenállsokat, hip hop lépéseket, mindent vegyesen. 
-Hűű.. nagyon ügyes vagy.-nézett tátott szájjal.
-Köszönöm.. amúgy még akarsz menni valahová? Vagy hazamehetünk?.. mert eléggé fáradt vagyok, meg nem érzem túl jól magam.. fáj a fejem.-mondtam. 
-Úristen..én vagyok a hibás, mert fellöktelek. Sajnálom, kérlek ne haragudj. 
-Dehogy haragszom, nem a te hibád nyugi.. kipihenem magam és elmúlik.-mondtam neki, de tudtam hogy ez nem fog egykönnyen elmúlni, mivel rettenetesen hasogatott a fájdalom. 
Hazaértünk, és émelyegni kezdtem. Nagyon szédültem. Harry odajött és átölelt.

Harry

Odamentem Brookhoz egy ölelésre, de látszott rajta, hogy valami nincs rendben. Megöleltem, és éreztem, hogy teste mindjárt összerogy, már csak én tartottam.
Felkaptam és a kanapéra fektettem, majd jeget tettünk a fejére. Betakartuk, majd mikor elaludt, Niall megszólalt. 
-Az én hibám, mert meglöktem és elesett. 
-Nyugi Niall.. nincs semmi bajom.. 5x volt már agyrázkódásom, csak edzés miatt, összesen 9x, mindegyiket túlétem, nyugi.-nyöszörgött Brook, majd óvatosan felállt és felcsoszogott a lépcsőn, és bement a szobájába, én pedig azonnal utána indultam. 
Be akartam menni, de az ajtó zárva volt. 
-Szeretnék egyedül lenni, könyebb átvészelni, ha jól vagyok kimegyek.. ígérem, de te menj le a srácokhoz. Kérlek.-hallotam bentről. 
Nagyon aggódtam érte, de nem tehettem mást, inkább lementem ahogy kérte.

Brook

Magamra zártam az ajtót, majd megkértem a többieket is hadd lehessek egyedül. Nem vágytam társaságra, utálom ha sajnálnak, vagy ott ülnek mellettem és ápolnak. Mindig önálló voltam, és sosem kértem segítséget a bajban, hisz tudom csak magamra számíthatok. Nem akartam beismerni a srácoknak, de a fejem majd szétszakadt a fájdalomtól, így kerestem gyógyszert és bevettem 3 darabot, majd nemsokára elaludtam, olyan 7 óra körül. 

Mikor felébredtem, teljes csend volt. Senki sehol. Körülnéztem majd az órámra néztem. Este hat órát mutatott. Átaludtam egy napot? Nem.. az nem lehet. Egyáltalán nem fájt a fejem így lementem ahogy a srácoknak ígértem. Senki nem volt a nappaliba, így benéztem minden szobában. Mindenki csendesen pakolászott. Holnap este indulunk turnézni, így nekem is kéne pakolnom. Megálltam Harry szobájának ajtajában. Nekidőltem az ajtófélfának, és onnan néztem őt mosolyogva. Nem vett észre. Csak pakolt és pakolt, majd legörnyedt az ágy szélére. Arcát kezeibe temette. 
-Jól vagy?-kérdeztem halkan, mire felkapta a fejét és ijedten méregetett. 
-Te élsz?-kérdezte. 
-Hát.. igen, csak aludtam egy kicsit.-motyogtam. 
-Ja.. kicsit. Már nagyon aggódtam, azt sem tudtam mi lehet veled. Azt hittem már világgá mentél és itt hagytál. 
-Miért azt keleltt volna?
-Nem, dehogy. Belehalnék ha elmennél. 
-Szeretlek Harry Styles.-mondtam és odamentem hozzá, ölébe ültem, majd gondolkodás nélkül megcsókoltam. Nem tiltakozott, azonnal viszonozta. Nyelveink vad csatát vívtak. Nagyon jól csókolt, nyugodt volt és romantikus mégis eszméletleül szenvedélyes. Csókunk sokáig tartott, nem váltunk el egymástól míg nem volt szükséges. 
-Óóó.. bocs, látom megzavartam valamit.-mondta Lou és elrohant. 
-Ne foglalkozz vele, hülye.-mondta Harry. 
-Tudom.-nevettem. 
-Figyelj Liam nem tud ma elvinni téged a kedvenc helyére, így van kedved velem vacsorázni?-kérdezte. 
-Persze.. -mosolyogtam. 
Átmentem Liam szobájába. 
-Liam.. majd ha hazjöttünk bepótoljuk ugye?-kérdeztem.
-Persze..és ne haragudj hogy ma nem megy, csak fáradt is vagyok, meg ezer dolgom van.
-Nem haragszom, ez természetes.-nyomtam puszit az arcára, majd elementem készülődni. Gyorsan bepakoltam a bőröndjeimet, majd készülni kezdtem a vacsorára. 8-kor indulunk, még van 45 percem. Hajamat hullámosra csináltam, sminkemet nem túl vadra, de nem is túl szolidra, majd a ruha választásnál volt problémám, de azonnal tudtam a megoldást. 
-Zaaaayn.-kiabáltam. 
-Igen?-nyitott be. 
-Elegánsabb ruha, vagy kicsit kihívóbb ruha?-kérdeztem. 
-Egyben.-mondta és kotorászni kezdett a még választható ruhák közt.-Ez tökéletes.-mutatott egy pink ruhára. 
-Köszönöm.-pusziltam meg arcát, majd felöltöztem. 
Egy fekete szöges magassarkőt választottam, így talán egy magasságba kerülök Harryvel. 
Leballagtam, mikor hallottam hogy Harry kiabál. 


Harry

Hallottam a cipőkopogást, és tudtam hogy ez csak ő lehet. Elképzeltem hogy mit fog viselni ma este, de ez minden ábrándom felülmúlta. Egy szűk, rózsaszín ruhát viselt, lélegzetelállíóan gyönyörű volt. Nagyon kihívó volt, de mégis éreztem benne azt a természetes gyönyörűséget, amivel nem mindenki rendelkezik. Kezeimet az övére kulcsoltam, és kocsim felé vezettem, majd miután beszállt a kormány mögé ültem és elindultunk az első hivatalos randink helyszínére. Remélem minden jól fog alakulni, mert nagy lépsére szántam el magam, és nem akarom hogy rosszul süljön el. 
Útközben, beszélgettünk, elmeséte hol voltak tegnap Niallel, meg elmesélte hogy várja a turnét és hogy jó lenne találkozni a régi barátaival. Támadt egy ötletem, de ezt még nem osztottam meg vele, meglepetésnek szánom. Nemsokára megérkeztünk a kijelölt helyszínre. Egy rettenetesen magas épület tetején fogunk vacsorázni. 

Belém karolt, és ahogy az épületbe értünk, majd szétrobbantam  a haragtól. Egy halom fotós várt minket, de próbáltunk amilyen gyorsan csak lehet, felérni a tetőre, ahová az őrök biztosították a bejutást, csak nekünk, másoknak nem. 

Brook

Egy kis asztal állt a tetőn, gyertyákkal és egy csokor rózsával megterítve. Annyira gyönyörű volt, könny szökött szemembe. 
-Harry ez.. bámulatos.-ennyit tudtam kinyögni. 
-Örülök hogy tetszik. 
Kellemes hangulatban megvacsoráztunk, végig bókolt, flörtöltünk és fogta a kezem, majd mikor tele ettük magunkat bekapcsolta a magnót és elindult a srácok Irresistible száma. A refrénnél felkért táncolni és énekelni kezdett..
I find your lips so kissable, 
And your kiss unmissable, 
Your fingertips, so touchable, 
And your eyes, Irresistible.

Magához húzott és megcsókolt, majd a csók után elhajolt, és a zsebéből egy HB medálos nyakláncot vett elő. A hátam mögé került és a nyakamba akasztotta, érintése égette bőröm, kirázott a hideg, a legjobb értelemben. Szembe került velem és megkérdezte. 
-Brook..lennél a barátnőm?





1 megjegyzés: